Seszták Oszkárral, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökével, a KDNP Kereszténydemokrata Önkormányzati Tanács vezetőjével beszélgettünk arról, hogyan lehet hiteles, helyi politikával támogatni keresztény, nemzeti értékeinket, közösségeinket és a családot.
– A rendszerváltás idején egészen fiatalon került a politikába. Mit várt akkor ettől és azt kapta-e, amire számított?
– Valóban fiatalon kerültem a politikába, de ezt a történelmi helyzet tette lehetővé. Számomra ez erkölcsi vállalás volt. Nem gondoltam volna, hogy ebből életpálya lesz, ezért és fiatalságom okán nem vártam semmit és nem tudtam mire számíthatok. A fiatalokra jellemző tettrekészség és jobbító szándék vezérelt. Életkoromból, élethelyzetemből, adódóan, végzős főiskolai hallgatóként az akkori politikai palettán csak a FIDESZ jöhetett szóba. Rögtön életemben, konkrét cselekvésben tanultam a politikát, kampányfőnökként az első szabad választásokon.
Nagyon érdekes és fontos tapasztalatokat szereztem ebből, aztán élesben 1990-94. között a KDNP-FIDESZ-SZDSZ koalíció vezette önkormányzati munka részese lehettem. Így lettem 1990-ben, 25 évesen Nyíregyháza Megyei Jogú Város közgyűlésében frakcióvezető-helyettes és bizottsági elnök.
1998-től a megyei közgyűlés munkájába kapcsolódtam be, ahol frakcióvezetőként és bizottsági elnökként tevékenykedtem. A 2006-os önkormányzati választás után a közgyűlés alelnökének, majd 2008 tavaszán elnöknek választottak.
– Mikor és miért csatlakozott a KDNP-hez?
– A politikában idősnek számítok, de a KDNP-ben ifjonc vagyok, hiszen 2010-ben országgyűlési képviselővé választásom után hívtak a KDNP-frakcióba, majd ezt követően a pártba is beléptem. Emberileg és szakmailag is jó döntést hoztam. Annál is inkább mondhattam igent, hiszen családi indíttatásom és a győri bencés gimnáziumban töltött diákéveim a közös értékvállalás lehetőségét adták a KDNP-vel.
– Ön szerint összeegyeztethetők-e a kereszténydemokrata elvek a napi politikai gyakorlattal?
– Ez mindennapi kérdésfeltevés, értékválasztás és döntés kérdése. Azzal, hogy nem csak védjük, de támogatjuk is a nemzeti és keresztény értékeket, a családot, a magyar gazdaságot, közösségeinket. Nap mint nap ezt tesszük. Ebből következő érdekes kérdés, hogy ha ma újrakezdhetném, politikus lennék-e? Nem tudom rá a választ. 1988-ban a politikai szerepvállalás keresztényként erkölcsi parancs volt számomra. Úgy gondoltam, mindenki ezt fogja csinálni, ehhez képest egy tucatnyian voltunk a Nyíregyházi Főiskolán.
– Mit tekint politikusi működése legfontosabb eredményének?
– A legfontosabb kétség nélkül az, hogy széleskörű választói felhatalmazással azokat a célokat, amelyeket fiatalként magamnak éreztem, és amelyek a politikába vittek, sikerült az új Alaptörvénnyel, a kettős állampolgársággal megvalósítani. Azt, hogy országgyűlési képviselőként 2010 és 2014 között ennek részese lehettem, külön kegyelemnek tartom.
Ezeket a célokat a politikai cselekvés lehetőségével a mindennapi munkában, döntésekben kell érvényesíteni, így az Európai Unió programjaival élve segítjük a határontúli magyarokat, megőrizzük épített örökségüket. A megyei társulás elnökeként a hulladékos közszolgáltatást önkormányzati kézben tartottuk. Legújabban létrehoztuk először nem európai uniós országgal együttműködve a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulást, (Tisza ETT) a Kárpátaljával való együttműködés fejlesztésére. Országgyűlési képviselőként a Számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnökeként sikerült a 2012-es költségvetési törvényben lefektetni azokat az elveket, amelyek mentén a megyei önkormányzatok finanszírozása a mai napig is történik.
– Megyei közgyűlési elnökként melyek a következő három év legfontosabb feladatai?
– A Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati programjaiból minél több sikeres pályázati programot megvalósítani, amelyek találkoznak a megyében élő települési önkormányzatok, közösségek igényeivel. Ez egy történelmi lehetőség számunkra, hiszen Nyíregyháza nélkül is Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében majd 90 milliárd forintról van szó.
– Tavasszal választották a KDNP Önkormányzati Tanácsa elnökévé. Milyen célja és funkciója lehet ennek a testületnek?
– Nagyon megtisztelő számomra „friss KDNP-sként” a közösség bizalma, ez kötelez. Fontosnak tartom, hogy a KDNP megszólítsa az új generációkat is. A cél a közösségépítés, hogy tanulhassunk egymás eredményeiből, esetleges hibáiból, hogy olyan programokat szervezzünk, amelyek a napi munkában is segítenek önkormányzati politikusainknak. Ugyanakkor fontos a közvetítő szerep, amit a kormányzat felé tudunk megjeleníteni, a törvényhozás, a kormányzás napi gyakorlatában, mindig az önkormányzati érdekeket és a szubszidiaritás elvét figyelembe véve.
