Semjén Zsolt napirend előtt közölte, hogy elítélik minden nemzet és nemzetiség megsértését, miközben elítélnek minden provokációt is. Hozzátette: a szlovák rendőri brutalitás elítélésekor azonban Magyarországra vetül Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány árnyéka. Soltész Miklós elmondta: a kormány 2002 óta megduplázta az államadósságot, így jelenleg minden magyar állampolgárt 800 ezer forintnyi adósság terhel. Az Országgyűlés 190 igen szavazattal, 184 ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényt, az úgynevezett Robin Hood-adót. A KDNP nem támogatja az adótörvények módosítását az előterjesztett formában, mert az az ellenzéki párt szerint nem kezeli, hanem elmélyíti a bajokat.
Mind az idén, mind jövőre gyorsítani kell a hiánycsökkentést, az egyensúlyjavítást, az államháztartás finanszírozási igényének mérséklését - jelentette ki expozéjában a pénzügyminiszter hétfőn a parlamentben, az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában elmondott expozéban.
A KDNP nem támogatja az adótörvények módosítását az előterjesztett formában, mert az az ellenzéki párt szerint nem kezeli, hanem elmélyíti a bajokat. Hargitai János, a kereszténydemokraták vezérszónoka kifejtette: a rendszerváltás óta először fordult elő Magyarországon, hogy három költségvetési koncepció került a Ház elé, és kétszer kellett nekifutni az adótörvényeknek. Szerinte mindez nem magyarázható a pénzügyi válsággal, hiszen az csak felmutatta az ország gondjait, amelyekkel a kormánynak már tisztában kellett lennie.
A 2009. évi költségvetéssel kapcsolatban kiemelte, hogy a büdzsé készítése során a kormányzatban késztetés volt némi félretervezésre. Hozzáfűzte: évek óta az látható, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) előrejelzései a reálisak, nem pedig a kormányé. Nem fogadható el az a lehetetlen tervezés, amivel az idei évben találkoztunk - fűzte hozzá a KDNP-s politikus. Azzal egyetértett, hogy a kormány most nem engedheti meg magának az adóbevételekről lemondás luxusát, azonban a kormányzat a jelenlegi helyzetben szerinte semmit sem tett a kiadások csökkentésére, pedig ezzel teremtette volna meg az adócsökkentés lehetőségét.
Az adótörvények beterjesztett módosítása csak pontosítás, kicsi kis korrekciók, amelyek lényegesen nem változtatnak az adórendszerünkön - jelentette ki Hargitai János. Szerinte a javaslatból többek között az látható, hogy mindenhol, ahol lehet, erősödik benne a büntetéssel fenyegetés. A kereszténydemokrata vezérszónok úgy vélte, a kormány nem is kísérletezett azzal, hogy esetleg az adórendszeren belül átmeneti átcsoportosításokkal segítse a vállalkozásokat. Mint mondta, megint Magyarország az az uniós tagállam, amelyik teljesen más versenypályán mozog, mint a többiek. Ezt a luxust, hogy szembemegyünk Európával, nem engedheti meg magának a kormány - hívta fel a figyelmet Hargitai János.
Az MSZP szerint a jelentős egyszerűsítéseket tartalmazó adótörvény-módosítási javaslat mindent megtesz a pénzügyi stabilitás javítására, a Fidesz ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte az előterjesztést. Tállai András (Fidesz) szerint az előterjesztés egy rossz kormány rossz válaszainak gyűjteménye, mert a lényegtelen dolgokat tartalmazó adóváltoztatások nem jelentenek jó megoldásokat az ország gazdasági helyzetére. Hangsúlyozta: egy gazdasági felemelkedést biztosító gazdasági programra lenne szükség, amelynek három legfontosabb eleme az adó- és járulékcsökkentés, a kis- és középvállalkozásokba pumpált EU-támogatások növelése, valamint egy kedvező hitelezési rendszer kialakítása lehetne.
A Pénzügyminisztérium államtitkára szerint a Fidesznek nem kellene külföldi országok gyakorlatára hivatkozni az adócsökkentés kapcsán, mert képviselői nem tudnak konkrét, vagy összehasonlító példákat mondani - mondta Keller László. Tállai András (Fidesz) azt mondta, az államtitkár által mondott példák is bizonyítják, hogy az európai országok így vagy úgy, a válság közepette adócsökkentéssel próbálkoznak. Magyarországon túladóztatás folyik, ezt bizonyítja az is, hogy az élőmunkaterhek tekintetében hazánk a 26. az Európai Unióban, és csak Belgium van rosszabb helyzetben - hangsúlyozta Tállai András.
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvénymódosítási javaslat célja a helyi szintű, valamint az önkormányzat és az egyházak közötti támogatási rendszerek működésének biztosítása, illetve az érintettek részvétele a döntés előkészítési folyamatban; erről az előterjesztők egyike, a szocialista Mester László beszélt keddre virradó éjjel az Országgyűlésben. Közölte: az érintett szervezetek között egyesületek, alapítványok, jogi személy nélküli szerveződések és egyházak egyaránt találhatók. E szervezetek jelentős része nem közhasznú vagy nem jogi személyiséggel rendelkező szervezet, így a Nemzeti Civil Alapprogram pályázatain nem indulhat, és az adott település érdekeit szolgáló tevékenységéhez támogatást csak az önkormányzattól kaphat.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításának két oka van - közölte a Pénzügyminisztérium államtitkára hétfőn az Országgyűlésben a jegybankról szóló törvény módosításának általános vitájának elején. Keller László elmondta: a módosítást egyrészt az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) 2008 tavaszán publikált konvergencia-jelentésében foglaltak teszik szükségessé, másrészt az MNB elnökének jogosultságot kell kapnia arra, hogy rendeletben szabályozza a központi értéktári tevékenységhez, a központi szerződő fél tevékenységhez szükséges szabályzatokkal kapcsolatos, a szakhatósági eljárás során figyelembe veendő követelményeket. A javaslat jogosultságot ad az MNB elnökének, hogy rendeletben szabályozza az e tevékenységek új intézményi formában végzésének követelményét, és lehetőséget biztosít arra, hogy a létrejövő új intézményekben a jegybank részesedést szerezzen.
Dancsó József (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy nem kapnak választ a törvényjavaslatból arra, hogy a hitelkockázat szempontjából milyen feladatai lehetnek a Magyar Nemzeti Banknak (MNB). A képviselő általános vitára mindenképpen alkalmasnak tartotta az előterjesztést, és jelezte: ha nem lesznek benne nagy változások, támogatni fogják.
Az Országgyűlés 207 igen, 171 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a 2007-es zárszámadást hétfőn. A múlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a benyújtotthoz képest változatlan főszámokkal hagyta jóvá a zárószavazáson a parlament: a bevétel 7.100 milliárd 9,6 millió, a kiadás 8.498 milliárd 126,3 millió, míg a hiány 1.398 milliárd 116,7 millió forint lett.
Határoztak az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló előterjesztésről is, amelyet 214 igen, 162 nem és egy tartózkodással fogadtak el a képviselők. A törvény az úgynevezett gyűlöletbeszéddel szembeni polgári jogi fellépés lehetőségét teremti meg, ha a megnyilvánulás sérti a csoport tagjaihoz tartozó egyének személyhez fűződő jogait.
A képviselők 213 igen szavazattal - 160 ellenében, egy tartózkodással - fogadták el a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényjavaslat, az úgynevezett plafontörvény támogatott módosító javaslatait.
A parlament 376 igen szavazattal - ellenszavazat és tartózkodás nélkül - fogadta el a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslatot. Ez az előterjesztés a hosszú távú áramvásárlási megállapodások (htm) megszüntetéséről és az ezzel összefüggő tiltott állami támogatások visszafizetéséről szól, és a Magyar Energia Hivatalt hatalmazza fel a visszafizetendő támogatás kiszámítására, az adóhivatalt pedig arra, hogy önkéntes teljesítés hiányában azt behajtsa.
A dunaszerdahelyi futballmeccsről, a szürkehályog-műtétekről, a Somogy InterCity új menetrendjéről, a Sáregres mellett található védett legelőről, valamint a Püspökladányban megálló vonatok számáról beszéltek a képviselők hétfőn az azonnali kérdések és válaszok órájában a parlamentben.
Puskás Tivadar (KDNP) egy OEP-hez írt levélből idézett, amely szerint 700 beteg várakozik szürkehályog-műtétre Szombathelyen. Hozzátette: remélhetőleg a szombathelyi Markosovszky kórház megkapja az igényelt összeget, és nem kell a betegeknek több mint fél évet várakozniuk a szürkehályog-műtétre. Igény szerint finanszírozza a minisztérium a műtéteket, és ne keretszám szerint - kérte. Vojnik Mária egészségügyi államtitkár azt válaszolta: a szemészeti ellátásban 2007 és 2008 között jelentős volt a tevékenységbővülés. Hozzátette: 2007-ben több mint 54 ezer szürkehályog-műtétet hajtottak végre, míg 2008-ban ez a szám meghaladja a 60 ezret.
Szijjártó Péter (Fidesz) a dunaszerdahelyi futballmeccsen történtekről beszélt. Mint kiemelte, mindenki láthatta, hogy a szlovák rendőrök azonosítószám nélkül, csuklyában, brutális támadást intéztek magyar nemzetiségű és magyar állampolgárságú emberek ellen, minden törvényes indok nélkül. Azóta a szlovák hatóságok semmifajta magyarázatot, tájékoztatást nem adtak - tette hozzá. Feltette a kérdést: miért kellett eltelnie egy teljes napnak az események után, hogy a kormány tudassa, nem tartja helyesnek az esetet, és magyarázatot kérjen. Mit tett eddig a kormány, és mit kívánnak tenni ezek után? - kérdezte. Juhász Gábor igazságügyi államtitkár azt válaszolta: árt a dunaszerdahelyi magyaroknak, ha a Fidesz képviselője így szól a témához. Közölte: a kormány mindent megtett, amit a nemzetközi diplomácia, a jóérzés és a határon túli magyarok iránt érzett felelősség dolgában megtehet.
Leszavazták hétfőn a parlamentben Avarkeszi Dezső rendészeti államtitkár interpellációra adott válaszát. A kisebbségi kormányzás kezdete óta ez volt a tizenötödik alkalom, hogy interpellációra adott válasznál az MSZP nem tudta biztosítani a parlamenti többséget.
Firtl Mátyás (KDNP) arról beszélt, hogy sorra lehetetlenülnek el azok az óvodák és kisiskolák, amelyeket az elmúlt években a Vocational Academy alapítvány vett át a súlyos anyagi gondokkal küzdő önkormányzatoktól. A képviselő azt mondta, nem értik, hogy hogyan tudná egy alapítvány a normatívából működtetni az iskolát, ha az önkormányzatok a normatív támogatásokon felüli ráfordításokkal sem voltak képesek erre. A politikus biztos forrásokra hivatkozva közölte, hogy az alapítvány több mint 37 millió forint bértartozást halmozott fel, miközben mégis folyósítják számára az állami normatívákat.
Hiller István oktatási miniszter válaszában azt mondta, hogy a felvetett problémák ismertek a minisztérium előtt. Hozzátette, hogy a tárca ellenőrzést rendelt el, amelyet az oktatási hivatal 2008 februárjában 24 helyszínen folytatott le. A jogsértések miatt az oktatási hivatal 965 ezer forint felügyeleti bírságot állapított meg. A 2008 szeptember 16-án lefolytatott utóellenőrzéskor kiderült, hogy az alapítvány megszüntette a hiányosságokat ,és az előírt kötelezettségeinek eleget tett. A miniszter azt mondta, hogy a munkaszerződések miatt az oktatási hivatal az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi főfelügyelőséghez fordult, amely vizsgálata után munkaügyi bírságot szabott ki. Az interpellációt szintén jegyző Hoffmann Rózsa (KDNP), nem fogadta el a választ, de a parlament igen.
Hirt Ferenc (Fidesz) október 6-án azt tudakolta, befejeződik-e határidőre az önkormányzati intézmények akadálymentesítése. A képviselő akkor a választ nem fogadta el, és a Ház sem, amely 183 igen, 169 nem szavazattal és 15 tartózkodással utasította el. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az interpellációt a szociális bizottság elé utalta.
Soltész Miklós (KDNP), a szociális bizottság kisebbségi véleményének ismertetője nem javasolta a kiegészített válasz elfogadását. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez év végig a több mint 3.000 kis önkormányzatnak biztosítania kell az akadálymentesítést az egészségügyi alapellátásban, jövő év végig pedig meg kell oldaniuk ezt az óvodákban, az alapfokú oktatásban és a szociális alapellátásban. Az ellenzéki politikus szerint, amilyen helyzetben most vannak az önkormányzatok, és amilyenbe jövőre kergeti őket a kormány, egyszerűen lehetetlen, hogy megoldják ezt a feladatot támogatás nélkül. Úgy vélte, a pályázatokat a kis önkormányzatok számára teljesíthetetlen feltételekkel írják ki.
Az eredeti interpellációt benyújtó Hirt Ferenc sem támogatta a kiegészített válasz elfogadását, és szintén kifogásolta a pályázatok elbírálását, amelyek szerinte nüanszokon buknak el.
Az Országgyűlés 201 igen, 168 nem szavazattal jóváhagyta a szociális bizottság miniszteri választ támogató javaslatát.
Soltész Miklós napirend előtt elmondta: a kormány 2002 óta megduplázta az államadósságot, így jelenleg minden magyar állampolgárt 800 ezer forintnyi adósság terhel. Eközben a magyar kormány 600 milliárd forintot szán többségében külföldi tulajdonú bankoknak. A szocialisták rossz kormányzásukat és a bankok rossz gazdálkodását a magyar adófizetők kontójára felvett hitelekből fizettetik meg - szögezte le a KDNP-s politikus.
A képviselő szerint a Gyurcsány kormány a közalkalmazottaktól 120, a nyugdíjasoktól 170, a családoktól 20, míg az önkormányzatoktól 150 milliárd forintot vesz el. Hozzátette: a válság terheit ismét a lakosság fizeti meg, míg a támogatást azok kapják, akik a bajt okozták. A KDNP képviselője a kormánytagoktól azt kérdezte: mennyivel nő tovább az ország adósságállománya, milyen feltélekkel vették fel a hitelt, meddig titkolóznak még?
Veres János pénzügyminiszter Soltész Miklósnak válaszolva azt mondta: az IMF-szerződés kapcsán már valamennyi információ nyilvános. A pénzügyminiszter azt mondta még: Magyarország elszenvedője a válságnak, ahhoz alkalmazkodnia kell. A bankmentő csomagban - amelynek törvényi feltételeit a hétfőn a parlament elé terjesztett javaslat biztosítja - nincs szó arról, hogy bármelyik külföldi tulajdonos bármilyen segítséget kapna, arról azonban szó van, hogy a magyar állam tulajdont szerezhet a bankokban kemény feltételek mellett. Nincs szó államosításról - szögezte le a miniszter. Hozzátette: arról van szó, hogy a Magyarországon működő pénzügyi szervezetek ne szenvedjenek versenyhátrányt.
A KDNP, az MDF és az MSZP is elítélte a provokációt a magyar-szlovák viszony kapcsán, de a felelősséget máshol látják - derült ki a frakciók reagálásából a miniszterelnöki felszólalásra, hétfőn a parlamentben.
Elítéljük minden nemzet és nemzetiség megsértését, elítélünk minden provokációt. A Kereszténydemokrata Néppárt ezt teszi immár 64 éve – jelentette ki a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva Semjén Zsolt, a KDNP elnöke.
Semjén Zsolt egyetértett a kormányfővel abban, hogy a szlovák attakot illetően nincs könnyű helyzetben, azonban szerinte amikor a dunaszerdahelyi rendőri brutalitás értékeléséről van szó a kormány azért van különösen kínos helyzetben, mert Magyarországra Gergényi Péter árnyéka vetül.
A kereszténydemokrata politikus a kormánypártpárti képviselőkhöz, és a miniszterelnökhöz intézve szavait felszólította őket, hogy mivel a jelenlegi szlovák kormánykoalíció vezető ereje az MSZP-vel azonos politikai családba tartozik, tegyenek lépéseket a szocialista európai fórumokon. Hozzátette: hasonló esetben egészen biztos, hogy az Európai Néppártnál maga is így tenne.
Semjén Zsolt, arra is felhívta az Országgyűlés figyelmét, hogy méltánytalanul kevés publicitást kapnak Erdő Péter bíboros esztergom-budapesti érsek erőfeszítései, amelyeket a szlovák-magyar megbékéléséért tesz egyházi vonalon.
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a miniszterelnök újabb – a szlovák ügyben ötpárti egyeztetésre vonatkozó – javaslatára válaszolva hangsúlyozta, a kereszténydemokraták készen állnak a tárgyalásokra, és arra is, hogy a hazai, és a nemzetközi fórumokon a szükséges lépéseket megtegyék.
A szlovák–magyar-viszony az 1990 utáni történelem egyik mélypontján van. A Fidesz húsz éve azt a politikát folytatja, hogy nem lehet gyűlöletre épülő politikát folytatni - közölte Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője az MSZP-s zúgolódásokra reagálva utalt a 23 millió romános MSZP-s kampányra és a kettős állampolgárságról szóló népszavazásra. Szlovákia azért játszhatja ezt a szerepet, mert gazdasági sikertörténet az övék, mi pedig legyengültünk. Jellemző szerinte, hogy amikor Slota lekócosasszonyozta Göncz Kingát, akkor nem a miniszterelnök, hanem a külügyi bizottság fideszes elnöke védte meg. Navracsics Tibor örül, hogy esély van egy közös nyilatkozattervezet elfogadására, és Szili Katalin vezetésével ötpárti találkozó lesz. A frakcióvezető ugyanakkor indokoltnak tartja a Gyurcsány kezdeményezte elnöki találkozót is.
Nincs helyük a közéletben azoknak a tömörüléseknek, amelyek kárt okoznak akár egyetlen határon túli magyarnak is - mondta Boross Péter, az MDF szónoka, aki feltette a kérdést: a magyar baloldal lelkiismerete tiszta-e? Hányszor mosták össze a jobboldalt a szélsőjobboldallal, hányszor lett azonos Bethlen István Szálasi Ferenccel? Miért engedi meg magának egy baloldali politikus, hogy a turult egy szélsőjobboldali jelképnek tartja?
Csapody Miklós (MDF) közölte: a dunaszerdahelyi terror nyomán Magyarország és Szlovákia között rendkívül feszült helyzet alakult ki, amelyben ismét felszínre kerültek a régi sérelmek. A szlovák kormány ma a sikeres ultranacionalizmus egyik utolsó bástyája, a Fico-kormány pedig tudomást sem kíván venni arról, hogy milyen ostoba felelőtlenség játszadozni bárki nemzeti érzelemivel - mondta a politikus.
Fodor Gábor (SZDSZ) szerint a parlamenti pártoknak el kell határolódniuk attól, amit a magyar szélsőségesek tesznek.
Lendvai Ildikó az MSZP frakcióvezetője közölte: biztos benne, hogy a magyarok és a szlovákok többsége ma is békepárti. Szerinte, ha Szlovákia és Magyarország egymással kakaskodó országok képeit mutatja, az az egész régió érdekeit sérti.
- A szélsőségesek olyan bajt okozhatnak, aminek az árát az unokáink is fizetni fogják - mondta Gyurcsány Ferenc napirend előtt. Abban nincs vita, hogy elfogadhatatlan, ha vezető szlovák politikus a magyarokat ócsárolja, ha a határmenti magyaroknak meg kell küzdeniük településük nevének használatáért, és az is elfogadhatatlan, ha látszólagos ok nélkül támadnak kommandósok fociszurkolókra.
Gyurcsány Ferenc felszólalásában azt mondta: közösen meg kell beszélni, hogyan kezeljék a magyar-szlovák viszonyban keletkezett feszültségeket. A kormányfő szerint először a parlamenti pártoknak kell megbeszélniük, hogy mi a teendő, majd azt követően lehet a szlovák partnerhez fordulni. A miniszterelnök a parlamenti pártok elnökeit, az interpellációk utáni szünetben ötpárti megbeszélésre hívta a nacionalizmus elleni közös fellépés érdekében.
