A paksi erőmű bővítéséről szóló megállapodásokról rendezett vitanapot az LMP és más képviselők kezdeményezésére pénteken az Országgyűlés. A Jobbik nemzeti zöldpolitikát sürgetett, az LMP pedig a zöldenergia mellett foglalt állást az atomenergiával szemben

A Jobbik nemzeti zöldpolitikát szorgalmaz

A „felelőtlen neoliberális zöldpolitika” helyett nemzeti zöldpolitikát szorgalmazott Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka. A jobbikos politikus a szocialistáknak címezve azt mondta, ha „valamilyen balsors folytán” ők lennének kormányon, támogatnák a paksi bővítést, csak a pénzeket nem hazai, hanem „offshore cégek nyúlnák le”. Az atomerőműre a paksiak munkahelyként tekintenek, és újabb állások létrejöttét várják - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: „bottal kergetnék el”, aki a megszüntetésről beszél.

LMP: atom- helyett zöldenergiát

A zöldenergia mellett foglalt állást az atomenergia helyett a Lehet Más a Politika (LMP) vezérszónoka. Szél Bernadett szerint Aszódi Attila, a bővítés kormánybiztosa korábban elmondta, hogy a beruházás után 27-31 forint lenne az áram ára kilowattonként, miközben a szélerőművek 17 forintért termelnek. Az az ország, amely atomerőművet épít, lemond a megújuló energiaforrásokról – mondta Szél Bernadett, aki „Stop Paks” feliratú pólót viselt. Közölte, hogy Európában az elmúlt években ötszörösére nőtt a zöldenergia részaránya, ennek következtében a piacon túlkínálat alakult ki, így 60 százalékkal zuhantak a szabadpiaci árak.

Fodor: rossz úton jár a kormány a megállapodással

Fodor Gábor (független) szerint rossz úton jár a kormány a paksi szerződéssel. A megállapodás hibás, mert azzal az Oroszországgal köt Magyarország szövetséget, amely jelenleg felrúgja a nemzetközi jogot - vélekedett. Beszélt arról, hogy a Magyar Liberális Párt nem atomenergia-ellenes, de jogosan lenne elvárható a népszavazás a bővítésről.

Fidesz: a vita mögött politikai ellentétek vannak

Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint a vita egyértelművé tette, hogy az álláspontok között politikai ellentétek feszülnek. Elmondta, hogy 2009 előtt széles körű támogatása volt az atomenergiának, és véleménye szerint a többség ma is támogatja.

Óvta „az oroszfóbiától” a képviselőket, mert szerinte Oroszország nem tekinthető Magyarország ellenségének. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az energiaforrások bővítése szükséges a gazdasági növekedéshez.

MSZP: térségi energiatermelésre alapozott gazdaságfejlesztés kell

Harangozó Gábor (MSZP) térségi energiatermelésre alapozott gazdaságfejlesztést szorgalmazott, amelynek szerinte az orosz pénzből megvalósítandó beruházás nem lehet alternatívája.

A KDNP a hitel felvételéről

Aradszki András (KDNP) a hitel felvétele kapcsán azt hasonlította össze, hogy 2008-ban a szocialista kormány az EU-tól vett fel 18 milliárd euró kölcsönt, hogy a tanárok, a bírák bérét ki tudja fizetni. A kölcsönt a Fidesz-KDNP-kormány – négy év múlva – visszafizette – ismertette.
Most egy olyan beruházásra vesznek fel 10 milliárd eurót, amely termelőkapacitást hoz létre – tette hozzá. A hitelt pedig sokkal hosszabb idő alatt kell visszafizetni – jegyezte meg.

Orbán Gábor: az előállítás önköltsége 15 és 17 forint közé várható

Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára szerint a kormánybiztos azt mondta, hogy a reaktor hatvanéves élettartama alatt az előállítás önköltsége 15 és 17 forint közé várható kilowattonként.

Jobbik: egy állami kezelésű tőkealap kellett volna

Volner János (Jobbik) kifogásolta a paksi megállapodás megkötésének körülményeit. A Jobbik szerint a beruházáshoz egy állami kezelésű tőkealapot kellett volna létrehozni, ahova a nagyobb hozamokkal át lehetett volna csábítani a bankbetéteseket – mondta. Kételkedett abban, hogy a magyar vállalatok képesek lesznek produkálni a 40 százalékos beszállítói hányadot.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország nagyon sokat veszíthetett volna, ha nem köti meg a Paksi Atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó megállapodásokat. Szijjártó Péter kijelentette: a beruházás jelentősen növeli az energiabiztonságot, javítja az ország versenyképességét, újabb lökést ad a gazdaság bővülésének, garantálja az energiapolitika sikerét és hozzájárul az ipari rezsicsökkentéshez.

Fidesz: megvalósíthatatlan az atomenergia-mentes áramtermelés

Megvalósíthatatlan az atomenergia-mentes áramellátás – hangsúlyozta a Fidesz szónoka a paksi bővítésről rendezett pénteki parlamenti vitanapon, emlékeztetve az európai klímaalap megállapításaira.

Bencsik János az atomenergia-termelés alacsony szén-dioxid-kibocsátását hangsúlyozta, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a paksi bővítés nem csak alacsony nyersanyagigényű energiaellátást eredményez, de kis mennyiségű hulladékot is.

A bővítéshez szükséges bányászati tevékenység is jóval kisebb, mintha hasonló energiamennyiséget szélerőművel vagy napelemmel próbálnának előállítani – jelentette ki. Azt mondta: ez utóbbi energiaforrások rövidebb ideig működhetnek, élettartamuk alatt kevesebbet termelnek, az eszközök előállítása azonban több károsanyag-kibocsátással jár.

A politikus szólt arról is, hogy a jelenleg működő paksi blokkok elöregedőben vannak, ezért a következő húsz évben kivonják azokat a termelésből, vagyis azokat is pótolni kell. Beszámolt arról is, hogy az elmúlt években növekedett az energiaimport, ennek további bővítését azonban kockázatosnak ítélte.

Az ország biztonságos energiaellátásának fenntartásához alapozni kell a hazai szénvagyonra és a megújuló forrásokra is - tette hozzá - hangsúlyozva az atomenergia nélkülözhetetlenségét.

Elmondta: az európai klímaalap felmérése szerint a termelési költségek szempontjából a legkedvezőbb, ha megújuló, nukleáris és fosszilis forrást egyaránt használ egy ország a termeléséhez.

Az ország jelentősen támogatja a megújuló termeléshez szükséges beruházásokat is – emlékeztetett.

MSZP: hazugságok sokaságára épít a paktum

Tóth Bertalan, a szocialisták vezérszónoka a vitanapon arról beszélt, hogy az „Orbán-Putyin-paktummal” kapcsolatban hazugság, hogy a bővítés lenne az egyetlen járható út. Kitért arra: a 2009-es parlamenti döntés csak az előkészítéshez adott elvi hozzájárulást. A politikus hiányolta a nemzetközi tender kiírását, álláspontja szerint a beruházás nem segíti az államadósság csökkentését és „unokáink is fizetni fogják” az árát.

KDNP: a bővítés jelentős árelőnyt hoz

A KDNP álláspontja szerint a paksi kapacitásbővítés 15-20 százalékos árelőnyt hoz majd a más forrású energiákkal szemben, és hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unióban Magyarországon legyen a legolcsóbb hozzáférés az energiához.

Aradszki András, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka arról beszélt, hogy a beruházás szükségességét konkrét eredmények igazolják. Jelezte: az energiaellátás függetlenítése összhangban van az unió szándékaival is, amely szabad kezet ad a tagországoknak az energiamix összeállításában.

Kiemelte: a magyar energiastratégia fő üzenete is azt fogalmazza meg, hogy „függetlenedni kell a függőségtől”". Példaként említette, hogy Magyarország földgázszükségletének 85 százalékát külföldről szerzi be, és ebből a szempontból rossz helyzetben van uniós összevetésben.

A kereszténydemokrata politikus szavai szerint az államközi egyezmény minden lépését és szerződését úgy alakítják ki, hogy megegyezzen az uniós és nemzetközi normákkal, és folyamatos a kapcsolattartás az unió megfelelő szerveivel. Aradszki András – aki üdvözölte a hazai vállalkozások nagyarányú bevonását a beruházásba – utalt arra is: az új blokkok erősítik a versenyképességet.

LMP: milyen felhatalmazás alapján állapodott meg Orbán Viktor Putyinnal?

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint nem csupán környezetvédelmi és energetikai kérdés, hanem értékválasztás kérdése is, hogy Magyarország jövőjét atomenergiával vagy anélkül képzelik-e el. Elmondta, azért kezdeményezte az LMP a paksi atomerőmű-beruházással kapcsolatos vitanapot, mert egy rossz kormányzati döntés évszázadokra kényszerpályára helyezi az országot.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára azt mondta, közös nemzeti érdek az atomerőmű jelenlegi kapacitásainak megőrzése, a bővítés pedig hozzájárul az egyre növekvő energiaéhség kielégítéséhez. Mint mondta, a beruházással kedvező munkaerő-piaci folyamatok is járnak.

Hozzátette: az orosz atomenergia-ipar biztonságosságáról ad látképet, hogy a világon a legtöbb beruházást ők valósítják meg. Az államtitkár kijelentette, a kormánynak erős a felhatalmazása, mert a 2014-es parlamenti választáson annak tudatában szavaztak az emberek a kormányra, hogy nyilvánvaló volt, eltökéltek a beruházás megvalósítása mellett.

MSZP: mire kérnek a fideszes jelöltek felhatalmazást az önkormányzati választáson?

Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint a kabinet az elmúlt négy évben mindent megtett azért, hogy megtörje Budapestet, most pedig arról szólnak a hírek, hogy a választás után helytartók kerülnének a kerületek élére.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában azt mondta, a szocialisták egy dologtól félnek, a demokráciától, a közakarat megnyilvánulásától. Felhívta a figyelmet a közvélemény-kutatási adatokra, miszerint Tarlós István főpolgármester vezet, és a baloldal jelöltjét, Falus Ferencet még Bokros Lajos (Modern Magyarország Mozgalom) is előzi. Úgy értékelte, hogy a baloldali pártok nem a jobb jelöltek közül választottak, hanem egy olyan valakit jelöltek, aki a sor végén volt.

„Persze vannak önöknek közismert budapesti politikusai” – fogalmazott, példaként a büntetőügyekben érintett Hunvald Györgyöt, Wieszt Jánost, Hagyó Miklóst említette. Mint mondta, annyiban járult hozzá az MSZP a budapesti fejlesztésekhez, hogy a nokiás dobozok fejlesztési koncepcióját ismertette. Az államtitkár szerint a fővárosiak el fogják dönteni, kit szeretnének főpolgármesternek, Tarlós Istvánt, aki be tudta fejezni a 4-es metrót, akinek az ideje alatt újjáépült a Kossuth tér, a Fradi-stadion, vagy a Várkert Bazár.

A Fidesz a Borsod megyei fejlesztésekre hívta fel a figyelmet

Demeter Zoltán (Fidesz) azzal kezdte felszólalását, hogy a világpiacon óriási verseny van azért, hogy egy beruházás egy adott térségben valósuljon meg, a magyar kormány pedig mindent elkövet a versenyképesség biztosításáért. Felidézte a közelmúltban bejelentett beruházásokat: az Apollo Tyres Gyöngyöshalászon megvalósuló gumigyárát, a Takata Miskolcon épülő autóipari beruházását, a csornai napelemgyárat, a szolnoki és végül a kazincbarcikai citromsavgyárat.

A kazincbarcikai beruházásról azt mondta, hogy a szocialista városvezetés saját érdemeként tünteti fel azt, a kormány érdemeinek kisajátításával próbál szavazatokat nyerni. Megjegyezte, a kabinet egymilliárd forinttal támogatta a beruházás megvalósulását.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában azon véleményének adott hangot, hogy a válság után azok az országok lesznek igazán erősek, amelyek minél több embernek tudnak munkát adni. Úgy értékelte, Borsod megyében komoly jelentősége van a beruházásoknak, mert az országos átlagnál magasabb, 12 százalék körüli a munkanélküliség.

Mint mondta, Takata és a Kazincbarcikán gyárat építő RZBC beruházása is közelebb viszik az országot ahhoz a stratégiai célhoz, hogy Magyarország legyen Európa termelési központja.

Jobbik: megszűnőben van a tipikus magyar vidéki életforma

Magyar Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy megszűnőben van a tipikus magyar vidéki életforma - fogalmazott, hozzátéve, a Jobbik programja pontosan azt célozza, hogy a hagyományokat tisztelve teremtsék meg újra az élhető vidéki életet.

Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára közölte, a kormány nem mondott le sem a vidékről, sem a családi gazdálkodókról. Mint mondta, 2002 és 2010 között volt jellemző a magyar vidék és a családi gazdaságok meggyengítése, azóta viszont olyan kormánya van az országnak, amely a családi gazdaságok megerősítésén, a magyar vidék életképességének növelésén dolgozik.