Jézus a közvetítő, ő teremt békét Isten és a tévútra sodródó emberiség között – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szenteste a budapesti Szent István-bazilikában.

A zsúfolásig telt székesegyházban Erdő Péter arról beszélt: ma, amikor a Közel-Keleten nem tudnak elhallgatni a fegyverek, és amikor karácsonyra készülő ártatlan emberek sokaságát gyilkolják Európában is, a „szívünkben” kell megtalálni a békét.

A béke felbukkan a karácsonyfa alatt, a családok asztalánál, de még a kórházban, vagy a magányos és idős emberek otthonában is, ha gyertyát gyújtanak és ránéznek a betlehemi képre – mondta.

„Ha ezt a békét meg tudjuk őrizni” az ünnep elmúltával is, „ha merünk kedvesek lenni azokkal is, akik ezt talán meg sem érdemlik”, akkor „a bűn és a nyomorúság minden akadályával szemben rajtunk keresztül is Isten legyőzhetetlen szeretete és békéje árad szét a világban” – fogalmazott homíliájában a bíboros.

Erdő Péter szólt arról is, hogy Jézus „nagyszerűségének felismerése rendet teremt” az ember életében. „Ha rádöbbenünk, hogy ő az a végtelen erő, akinek mindent köszönhetünk, akkor felemeljük a fejünket, és elindulunk sugárzó fényességének nyomában. Akkor elárad bennünk és körülöttünk az igazi béke, az Istentől származó, valódi rend nyugalma” – mutatott rá.

A betlehemi gyermek jászolánál lehet igazán megismerni „Isten fönségét, amely a szegénységet vállalta, Isten örök Igéjét, amely csecsemőként született közénk, Isten bölcsességét, amely túláradó szeretetből egyszerű alakot öltött”.

Jézus ámulatba ejt és döntésre késztet

Jézus születésének híre ámulatba ejti és döntésre készteti az embert - mondta Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke vasárnap Budapesten.

Bogárdi Szabó István karácsonyi igehirdetésében kiemelte: az emberek, akik meghallgatták a pásztorokat, ha nem értették is szavaikat, megérezték, hogy ettől kezdve e hír fényében fognak mindent megérteni.

A református püspök arról beszélt: Jézus földi életét fogantatásától kezdve csodatettein keresztül haláláig és föltámadásáig végigkíséri az emberek csodálkozása. Jézus azonban – az evangélium szerint – csak kétszer csodálkozott földi útja során: egyszer amikor hitet és egyszer amikor hitetlenséget tapasztalt.

“Vajon, ha Jézus ma járná Magyarországot vagy az úgynevezett keresztény civilizációt, min csodálkozna? – tette fel a kérdést Bogárdi Szabó István.

“Itt élünk egy kontinensen Európában, amelyik annyira akar segíteni és naponként rá kell döbbenünk hogy segítségre szorul” – fogalmazott. Hozzátette: ennek oka, hogy a világ nem akar tudomást venni arról, hogy milyen az ember, még kevésbé arról, hogy milyen az Isten. E kettőt ugyanis kizárólag Krisztusból lehet megtudni.

Bogárdi Szabó István felidézte: az első világháborúban a nyugati fronton karácsony napján kötelességszegést követtek el a katonák: kimásztak a lövészárkokból, kimentek a frontvonalak közötti senki földjére, és barátkozni kezdtek az ellenséggel. Megölelték, megajándékozták egymást, együtt énekeltek.

Ők voltak a modern kor pásztorai – mutatott rá, hiszen a karácsonyi történet pásztorai is kötelességszegők voltak, amikor az angyal szavára otthagyták nyájukat, és elmentek Betlehembe a gyermek Jézushoz.

A betlehemi gyermek választ ad az ember istenéhségére

A betlehemi gyermek választ ad az ember istenéhségére – mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke karácsonyi igehirdetésében vasárnap Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban.

Az evangélikus püspök arról beszélt: a jászolban felsíró isteni gyermek minden ember után sír, Isten ugyanis vágyódik az ember után. Ugyanakkor a betlehemi csoda nemcsak az Isten ember utáni vágyódását hirdeti, hanem az ember olthatatlan istenéhségét is kész és képes csillapítani.

Gáncs Péter rámutatott: a Betlehem szó jelentése a „kenyér háza”, és ez a név egyben jel, üzenet is. A betlehemi kenyér évszázadok óta elég emberek millióinak, táplál mindenkit, aki a pásztorok nyomán eltalál Betlehembe.

Felhívta a figyelmet arra, hogy 2016-ban sincs új, 21. századi módszer megtalálni az „élet kenyerét”, de a napkeleti bölcsek és a pásztorok útja „ma is egészen jól járható”, csak el kell indulni rajta. A tudós bölcsek és az egyszerű, tanulatlan pásztorok egyformán Isten szavára figyelve, neki engedelmeskedve jutottak el a jászolig.

Gáncs Péter szólt arról is, hogy a „véres merényletekkel beárnyékolt múló esztendő” talán legsürgetőbb kérdése Európában és szerte a világon a szabadság és a biztonság egymásnak feszülése, a kérdés, hogy hol a határa az ember szabadságának.

A francia egzisztencialista gondolkodó, Jean-Paul Sartre szerint az ember „szabadságra van ítélve”. Kérdés, hogyan lehet ebből az ítéletből kegyelem, a kárhozatból ajándék.

„Meggyőződésem, hogy az igazi szabadság elválaszthatatlan a Betlehemben született szabadító személyétől, attól a Jézustól, aki szabadon vállalta értünk a halált” – fogalmazott.