Paczolay Péter az Alkotmánybíróság elnöke a tartósan akadályozott Bihari Mihály alkotmánybírónak, a 3. számú öttagú tanács tagjának helyettesítésére – a tanács négy tagjának javaslatára – az akadályoztatás időtartamára Balogh Elemér alkotmánybírót jelölte ki. Bihari Mihály a 3. számú öttagú tanács tanácsvezetőjének helyettesítésére – a tanács tagjainak javaslatára – pedig az akadályoztatás időtartalmára Lenkovics Barnabás alkotmánybírót jelölte ki.

Paczolay Péter az akadályoztatás és a helyettesítések megszűnéséről – ha aktuális lesz - külön elnöki utasításban rendelkezik.

+

Az Alkotmánybíróságnak benyújtható panaszmintát készített a Demokratikus Koalíció azoknak, akik kitartottak magán-nyugdíjpénztári tagságuk mellett. A Gyurcsány-párt ügyvédi képviseletet is biztosít azoknak, akik a Taláros Testülethez fordulnak.

A Demokratikus Koalíció sajnálatosnak nevezte, hogy az Alkotmánybíróság nem hozott időben döntést a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását célzó törvényekről, noha számos indítvány kérte ezt, így ma már - alkotmányjogi panasszal - csak az érintettek kérhetik a testület eljárását.  A Gyurcsány által fémjelzett párt közleménye szerint bár százezren a kormányzati „zsarolás” ellenére is kitartottak magánpénztári tagságuk mellett, azzal, hogy a kormány úgy döntött, esetükben megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés, a pénztártagok által fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék pedig az állami nyugdíjkasszába kerül, pénzügyileg ellehetetlenítette a fennmaradó magánnyugdíj-pénztárakat. A DK úgy ítéli meg, ez a tavalyi év végén elfogadott módosítás utólag kérdésessé tette a továbbra is a magánpénztári rendszerben maradó több mint hetvenezer ember döntési szabadságát, és megfosztja őket jogszerűen felhalmozott megtakarításuktól. A beadvány emellett arra is hivatkozik, az év elejétől hatályos szabályozás változatlanul fenntartja, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretei között a pénztártagok alacsonyabb összegű nyugdíjra jogosultak, mint a kizárólag ott biztosítottak, annak ellenére, hogy ők is azonos, tízszázalékos nyugdíjjárulékot fizetnek.

Az Alkotmánybíróság legutóbbi teljes ülésének döntései

Az Alkotmánybíróság egyhangulag meghozott végzésében visszautasította a Szabadság és Reform Intézet Alapítvány alkotmányjogi panaszát, amely számos jogszabály alaptörvény-ellenességének vizsgálatát kezdeményezte.

A Szabadság és Reform Intézet Alapítvány alkotmányjogi panaszt nyújtott be, a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló és azt megvalósító kormányzati tevékenységről. Különböző rendelkezések – a jegybanktörvény, a médiatörvény, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, a bírósági szervezeti törvény, az alkotmánybírósági törvény, a gazdasági stabilitásról szóló törvény, valamint az Alaptörvény és az Alaptörvény átmeneti rendelkezései egyes részei – alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

Az Alkotmánybíróság a panaszt visszautasította, mert az nem felel meg az alkotmánybírósági törvényben rögzített formai és tartalmi követelményeknek. Az indítvánnyal támadott konkrét rendelkezések tekintetében nem állapítható meg az indítványozó személyes, közvetlen és tényleges érintettsége, ezért a beadvány alkotmányjogi panaszként nem bírálható el. Tartalmát illetően a benyújtott panasz absztrakt utólagos normakontrollra irányuló kérelem, amellyel azonban csak a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede és az alapvető jogok biztosa élhet. A végzés indokolása megjegyzi, hogy amennyiben az indítványozó az általa vitatott rendelkezések vonatkozásában a törvényben meghatározott formai és tartalmi feltételeknek megfelelő beadványt nyújt be, úgy az alapjául szolgálhat az Alkotmánybíróság érdemi eljárásának.

A végzéshez Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött. (A végzés teljes szövege)

+

Megsemmisítette az Országos Választási Bizottság 9/2012. (I. 16.) OVB határozatát és a bizottságot új eljárásra utasította. Az OVB a 98/2011. (VI. 24.) OVB határozatával először megtagadta az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a jogszerűen megszerzett nyugdíjjogosultságot az Országgyűlés ne vonja el?” Kifogás alapján az Alkotmánybíróság a 114/2011. (XII. 2.) AB határozatában az OVB határozatát megsemmisítette és a bizottságot új eljárásra utasította, amely 9/2012. (I. 16.) OVB határozatával hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az Alkotmánybíróság jelen határozatában megállapította: az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának benyújtása után hatályba lépett a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény, amelynek 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy korhatár előtti nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a törvény elfogadásával alapvetően megváltozott az a jogszabályi háttér, amelyhez igazítottan a népszavazási kezdeményezést megfogalmazták, ezért a kérdés a kifogás elbírálásának időpontjában értelmezhetetlenné vált. (A határozat teljes szövege)

+

Helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 185/2011. (XI. 15.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazásra és népi kezdeményezésre irányuló 162 darab aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését, mert a beadványozó több tekintetben is megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Az Alkotmánybíróság – az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve – a kifogásokat nem találta megalapozottnak. (A határozat teljes szövege)

+

Elutasította a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 177/2009. (XII. 28.) FVM rendelet 1. § d) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és a Zalaegerszegi Törvényszék előtt 9.K.20.491/2011. szám alatt folyamatban lévő ügyben való alkalmazásának kizárására irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság megállapította: a 12/2011. (III. 23.) AB határozat ex nunc hatállyal semmisítette meg az FVMr. 1. § d) pontját. A határozat konkrét ügyben vagy ügyekben nem rendelt el semmilyen alkalmazási tilalmat; bírói kezdeményezésről vagy alkotmányjogi panaszról nem kellett dönteni. Ezért a hasonló ténybeli alapból származó, azonos jog alapján keletkezett jogviszonyok akkor nyerhetnek el hasonló elbírálást a bíróság előtt, ha az Alkotmánybíróság a jelen esetben sem mondja ki az FVMr. 1. § d) pontja alkalmazhatatlanságát. (A határozat teljes szövege)

+

Visszautasította a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról szóló 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet 2. számú melléklete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadását, mert az olyan alkotmányjogi kérdéseket vet fel, amelyeket az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésében [az 1146/D/2001. AB határozatban (ABH 2009, 1525-1547.)] már elbírált és az indítványt elutasította. (A végzés teljes szövege)

+

Visszautasította a Fővárosi Bíróság 11.K33.636/2010/9. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 31. § (12) bekezdése és 33. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadását. Az Alkotmánybíróság szerint nem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, hogy a jogalkotó csupán az FVM rendelet által felsorolt három szaktanácsadói típus valamelyikébe tartozó személyt ismeri el a pályázókat segítő lehetséges szakértőként, illetve, hogy bizonyos esetekben a pályázati anyagok hiánypótlására vonatkozó lehetőség kizárt. (A végzés teljes szövege)

+

Visszautasította a Fővárosi Bíróság 9.K.33.275/2010/4. számú ítéletével kapcsolatosan benyújtott, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdésének 2002. november 7. napjáig hatályos szövege, 7. § (1) bekezdés ac) pontjának és (2) bekezdésének 2005. január 1-jétől 2010. augusztus 29-ig hatályos szövege, valamint 7. § (2) bekezdésének a 2002. november 8-tól 2004. december 31-éig hatályos szövege, továbbá 37. § (1) bekezdésének „legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az érdemi elbírálásra nem alkalmas. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság visszautasította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 20. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó jogsérelme nem következett be. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság visszautasította a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (10)-(11) bekezdése, 119. § (3) bekezdése és 123. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat, mert azok nem jogosulttól származnak. (A végzés teljes szövege)

+

Visszautasította a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 5. § (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az valójában nem a jogszabály megsemmisítésére vagy alkalmazásának tilalmára irányul. (A végzés teljes szövege)

+

Visszautasította az 1/1999. Büntető jogegységi határozat Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz befogadását, mert nem állapítható meg, hogy a jogegységi határozat közvetlenül, bírói döntés nélkül okozhatta volna az indítványozó által állított jogsérelmet. A végzéshez Lévay Miklós alkotmánybíró különvéleményt csatolt. (A végzés teljes szövege)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának döntései

(Az 1. öttagú tanács tagjai: Holló András tanácsvezető alkotmánybíró, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.)

– Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet – 2007. január 31. napjától 2007. december 31. napjáig hatályban volt – 4. § (2) bekezdés g) pontja, valamint 3. számú melléklet c) pontja alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és a Zalaegerszegi Törvényszék előtt 7.Kpk.20.204/2012. számon folyamatban lévő ügyben történő alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában készült végzés.

– A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a fizető-parkolóhelyek működésének és igénybevételének rendjéről szóló 33/2000. (IV. 24.) önkormányzati rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 52/2006. (XII. 18.) rendelete 8. § (3) és (5) bekezdései alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

– A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról szóló 2005. évi CXVIII. törvény 34. §, 36.§ és 38. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítására, illetve a Csongrád Megyei Bíróság előtt 2.Mf.20.522/2006. folyamatban volt eljárásban való alkalmazhatóságuk kizárására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

– A Magyar Köztársaság Elnökének a 2005. szeptember 28-án kelt határozatával összefüggésben, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvényhonosításra vonatkozó rendelkezéseire nézve mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

– A Legfelsőbb Bíróság Mfvk. IV. 11.008/2006/2. sorszámú végzése; Mfvk. IV. 10.942/2006/3. sorszámú végzése; Mfvk. IV. 11.009/2006/2. sorszámú végzése ellen benyújtott, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 270. § (2) bekezdésének „az ügy érdemében hozott” szövegrésze, valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. § (3) bekezdése utolsó mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

– A Legfelsőbb Bíróság Kpkf. IV.37.535/2006/2. sorszámú végzése ellen benyújtott, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. § (3) bekezdés utolsó mondata alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

– A Fővárosi Bíróság 42. Pf. 642.334/2008/10. sorszámú ítélete ellen benyújtott, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 3. § (3) bekezdése, 4. §-a, 252. § (1)-(2) bekezdése, 254. § (3) bekezdése; a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 20. § (1)-(2) bekezdése, és 23. §-a; a bíróságok szervezetéről és működéséről szóló 1997. évi LXV. törvény 7. §-a, 11. § (1)-(2) és (7) bekezdése, valamint a Budapest VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat 46/2005.(X.15.) Ökr. 20. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának döntései

(A 2. öttagú tanács tagjai: Paczolay Péter tanácsvezető, Balogh Elemér, Pokol Béla, Stumpf István, Szívós Mária.)

– A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 75. § (1) bekezdés b) és j) pontja Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában készült végzés.

– A rokkantnyugdíj alkotmányellenes módon történő megállapítása tárgyában készült végzés.

– A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 84. § (1) bekezdése és más jogszabályok alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

– A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 84. § (1) bekezdése és más jogszabályok alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

– A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 84. § (1) bekezdése és más jogszabályok alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

– A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 84. § (1) bekezdése és más jogszabályok alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

– A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 42. § (1)-(2) bekezdése és más jogszabályok alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

– Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a történelmi belváros környezetkímélő forgalmi rendjéről, valamint a fizető parkolóhelyek működtetéséről szóló, a 32/2007. (06. 29.) számú rendelettel módosított 81/2001. (12. 20.) számú rendelet – 2008. január 1. és 2009. január 1. közötti időben hatályban volt – 14. § (4) bekezdés második mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 52.§-a és 166.§-a, illetőleg a törvény egésze, a 218/1999. (XII.28.) Kormányrendelet 10.§-a, illetőleg a rendelet egésze, a 175/2003. (X.28.) Kormányrendelet 3.§-a, illetőleg a rendelet egésze alaptörvény-ellenességének és megsemmisítésének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

– A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 17.§ (1) bekezdésének „vagy” szövegrésze, a szabálysértési törvény végrehajtásáról szóló 11/2000. (II.23.) BM rendelet 29.§ (4) bekezdésének „amennyiben a településen ilyen munkahely van” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

– Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 38. § (2) bekezdése, valamint 52. § (1) bekezdésének e) pontja alkotmányellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

– A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 213.§ (2) bekezdésének második mondata „beszámítási kifogásra, illetőleg viszontkeresetre vonatkozó” szövegrésze, valamint a 149.§ (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

– A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 84. § (6) bekezdésének egyes szövegrészei alkotmányellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

– A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 3. § (4) bekezdése, valamint 167-168. §-ai, továbbá a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 8. §-a alkotmányellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában készült végzés.

– Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 52. § (5) bekezdése, illetve a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

– A Balassagyarmat Város Önkormányzatának a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek Balassagyarmat Város területén történő végrehajtásárólk szóló 7/2001. (II.16.) számú rendelete, valamint a távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és az ár alkalmazási feltételéről szóló 8/2001. (II.16.) számú rendelete alkotmányellenességének és megsemmisítésének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

– Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 80. § (1) bekezdés b) és c) pontjával, valamint a 80. § (2) bekezdés a) és b) pontjával összefüggő alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

– A Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Z-1/2008. számú határozata ellen benyújtott, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés n) pontja és 37/A. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

– Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XVII. törvény 43. § (5)-(6) bekezdése és 164. § (1) bekezdése, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXXV. törvény 39. §-a és 40. § (5) bekezdése megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

– Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XVII. törvény 136. § (3) bekezdésének „végzés” szövegrésze, valamint 143. § (1) bekezdés második mondata megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

– A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 40. § (1) bekezdése, 114. §-a, 137. § (1) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 40. § (1) bekezdése és 58. § (4) bekezdése megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.

– A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 214. és 219. §-a, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására, valamint a 2004. évi CXXVII. törvény vonatkozásában alkotmányellenes mulasztás megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszok tárgyában készült végzés.
– A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 213. § (2) bekezdése és 254. § (3) bekezdésének második mondata, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 60. §-a megsemmisítésére, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 60. §-a vonatkozásában alkotmányellenes mulasztás megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült végzés.