Kis késéssel kezdődött el az Országgyűlés ülése, a Demokratikus Koalíció (DK) független képviselői ugyanis fideszes politikusokat és üzletembereket ábrázoló táblákat helyeztek el az ülésteremben, az elnöklő Latorcai János pedig azok eltávolítására szólította fel a teremszolgákat. Az országgyűlés kereszténydemokrat alelnöke közölte, amíg ez nem történik meg, az ülés nem kezdődik el. A teremszolgák ezután kivitték a papírból kivágott, fotókkal illusztrált figurákat, amelyek narancssárga mezben ábrázolták Orbán Viktort, Simicska Lajost, Nyerges Zsoltot, Töröcskei Istvánt, Győri Tibort, Mészáros Lőrincet, Pintér Sándort, Lázár Jánost, Rogán Antalt, Kósa Lajost és Varga Tamást.

A kormányfő is kijelölhető központi hivatal irányítására

A miniszterelnök is kijelölhető lesz kormányrendeletben központi hivatal irányítására. Navracsics Tibor erről szóló törvényjavaslatát kivételes sürgős eljárással - 213 igen szavazattal, 38 nem ellenében és 18 tartózkodás mellett - fogadta el az Országgyűlés.

A javaslat indoklása nem tért ki arra, hogy mely központi hivatalt érintheti a változás. A Miniszterelnökséghez kerül viszont a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), amelynek irányítását eddig a közigazgatási miniszter látta el; Győri Tibor ugyanakkor már a beiktatása után jelezte, hogy államtitkárként a Kehi irányítása is átkerül hozzá.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter indítványára arról is döntött a Ház, hogy bevezeti a Miniszterelnökségen működő államtitkár intézményét, mivel törvény eddig csak a Miniszterelnökséget vezető államtitkárról rendelkezett.

Navracsics Tibor: Az ország 2014-ben erősebb lesz, mint 2010-ben volt

Magyarország 2014-ben gazdaságilag erősebb lesz, mint 2010-ben volt - mondta a vitanapot indító beszédében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: az ország az elmúlt két évben közelebb került a kitűzött célokhoz. A megtett feladatok közül a fideszes politikus kiemelte a költségvetés stabilitásának megteremtését, az új alaptörvény megalkotását és azt, hogy a kabinet, amikor csak teheti, az ország polgáraihoz fordul.

Fidesz: A cselekvés két esztendeje volt

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: az elmúlt két év a nagy változások időszaka volt, a vergődés helyett a cselekvés két esztendeje. Erre Magyarországnak szüksége volt - szögezte le a frakcióvezető.

Kiemelte: ez volt az a két év, amikor a magyar családok mindent megtettek azért, hogy ha lehet „közös erőfeszítéssel együtt másszunk ki” abból a gödörből, amit az adóssághegy jelentett az államnál, a költségvetésnél, az intézményeknél, a családoknál. Ezt a gödröt - fordult a szocialistákhoz - önök ásták minden magyar család számára. Válságban volt az állam, a gazdaság, és bizonyos értelemben a közbizalom és a politika - állapította meg.

Összegzésében kitért arra, hogy az elmúlt két évben a görög utat kellett elkerülni, Magyarország Európán belül egy súlycsoportban volt Görögországgal. Míg azonban Görögország messze nem került ki a válságból, „mi magyarok viszont büszkék lehetünk”.

Magyarország polgárainak közös munkája eredményeként sikerült lezárni egy küzdelmes időszakot, a stabilizáció korszakát - hangoztatta, hozzátéve: nem csak a költségvetési hiánycélt sikerült betartani, csökkenteni tudták a költségvetési hiányt és az államadósságot is. Azt mondta, sikerült eljutni odáig, hogy az erőfeszítéseket az Európai Bizottság is elismeri, és közel van az ország ahhoz, hogy 2013-ra a mintegy tíz éve zajló túlzottdeficit-eljárás megszűnjön.

Európában elsőként a magyarok vezették be az igazságos tehermegosztást - emelte ki Rogán Antal, hozzátéve: továbbra is azt gondolják, ez jó, és a következő két évben is ragaszkodni fognak az igazságos tehermegosztás politikájához. Amikor szavait a szocialisták padsoraiból nevetés fogadta, azt mondta, az MSZP-sek számára a bankok, a nagyvállalatok érdeke szent, és csak egy út volt: hogyan lehet növelni a személyi jövedelemadót, hogyan lehet fokozni a magyar családok terheit. A magyar parlament 2010-ben egyértelműen a családok oldalára állt, a gyermeket nevelő családok jövedelme emelkedni tudott - szögezte le, hozzátéve: új korszak következik, amelynek célja, hogy minél sikeresebbé tegyék a magyar embereket.

Az elmúlt két év döntései közül kiemelte még a parlamenti és az önkormányzati képviselők számának csökkentését, és a kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotását. Helyrehozták a csorbát, amit 2004. december 5. okozott - mutatott rá Rogán Antal.

A frakcióvezető a szocialisták laptopján szereplő „fizess” feliratról azt mondta: ez régi kampányszlogenjük volt, de úgy tűnik az új is ez lesz, ha valamiért véletlenül kormányra kerülnének, akkor a politika ismét a nagycégek, bankok oldalára állna az emberek helyett.

Megjegyezte még, hogy az, hogy a szocialisták ott ülnek a parlamentben, minden alkalommal emlékeztet arra, hogy Magyarországnak nemcsak jövője, hanem múltja is van. A múltat szerinte ők testesítik meg, Magyarország jövője pedig azon múlik, hogy a következő két évben tudják-e folytatni, és be tudják-e fejezni a változásokat.

MSZP: a leépülés időszaka volt az elmúlt két év

Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője, a szocialisták által kezdeményezett vitanapon a leépülés időszakának nevezte az elmúlt két évet, amikor szerinte leépült a jogállam, a gazdaság, a munkahelyek, az oktatás, az egészségügy és a szociális rendszer is. Úgy vélte: csak három dolog épül „Orbán Viktor uralkodása alatt” a „Simicska-Nyerges birodalom, vagyis a Közgép-osztály”, a Horthy-kultusz és a focistadionok.

A pártelnök hangsúlyozta: az emberek becsapva érzik magukat, mert nem ezt várták Orbán Viktortól és a Fidesz-kormánytól. Szégyennek nevezte, hogy a miniszterelnöknek nem volt elég bátorsága megjelenni a vitanapon.

Úgy fogalmazott: Matolcsy György gazdasági miniszter egyenesen tündérmesének látja a kormány két éves teljesítményét, miközben az emberek a rémes valóságot élik, és a bőrükön érzik a rossz kormányzás eredményeit. A szocialista frakcióvezető Matolcsy Györgynek és Navracsics Tibornak is azt ajánlotta, hogy menjen el az emberek közé és kérdezze meg őket, hogyan látják a valóságot, mert akkor rájönne, hogy „nincs mese, válság van”. 

Mesterházy Attila „nettó hazugságoknak” nevezve, hosszan sorolta a Fidesz két évvel ezelőtti választási ígéreteit. Mint mondta, a munkahelyek megvédése helyett, ma kevesebben dolgoznak, mint két éve, 4-6 százalékos gazdasági növekedés helyett 1,2 százalékos a visszaesés, a dilettáns gazdaságpolitika miatt leálltak a beruházások, adócsökkentés helyett pedig 25 hónap alatt 25 új adót vezettek be.

A pártelnök élesen bírálta a kormány egészség-, oktatás-, szociális és kultúrpolitikáját is, ez utóbbival kapcsolatban úgy vélte, hogy a kormány „kultúrkampfot” indított minden fronton, hogy saját képére formálja a köztereket, filmeket, színházakat, könyveket és tankönyveket.

Mesterházy Attila arról is beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor lerombolta az ország tekintélyét, megtagadta a rendszerváltás alapját adó euro-atlanti értékeket is. Úgy fogalmazott: „az orbáni lopakodó diktatúra” kiépülése miatt az Európai Unió egyik leggyengébb demokráciája lettünk, közelebb vagyunk Fehéroroszországhoz, mint Ausztriához.

Mára valóban elmondhatják az emberek, hogy rosszabbul élünk, mint négy éve - összegzett a pártelnök, aki szerint az emberek nem „Orbán-meséket” olvasnak, hanem nap mint nap megélik az ország leépülését, látják, hogy Orbán Viktor nem messiás nem tévedhetetlen, nincs „Orbáni sikersztori”.

Arra figyelmeztetett: a választók 80 százaléka, és a Fidesz-szavazók 38 százaléka szerint rossz irányba megy ország.

„Az igazi kétharmad változást akar, és ezt a változást mi, baloldali demokraták fogjuk elhozni az országnak” - zárta felszólalását az MSZP elnök-frakcióvezetője.

KDNP: a kormányzati filozófiában egy egészséges patriotizmus jelent meg

Harrach Péter, a KDNP elsőként felszólaló vezérszónoka úgy jellemezte a parlamenti vitanap műfaját, hogy azon a kormány elmondja, hogy mit tett, az ellenzék pedig arról beszélt, hogy a kabinet semmit nem tett. „Egy dolog azonban sehol a világon nincs úgy, mint nálunk: a kártevők hangoskodása. Az elmúlt húsz percben is hallottuk a hazugság és gyűlölet kultúrájának bemutatkozását” - mondta az előtte felszólaló szocialista Mesterházy Attilára utalva.

Az elmúlt két évben egy nemzetközi válság idején, erős ellenszélben dolgozott a kormány - jelentette ki Harrach Péter. Szavai szerint a kormányzat filozófiájában egy egészséges patriotizmus, a nemzeti középosztály megerősítésének szándéka és az adósságot újratermelő alrendszerek megreformálása volt látható.

A kabinet ember- és társadalomképére áttérve a közösségek megerősítését és a munkára építő társadalom felépítését említette. Hozzátette, hogy a kormány az adósságállomány csökkentése és a költségvetési hiány lefaragását tartotta egyik legfontosabb céljának, miközben a nehéz gazdasági helyzetben is látható volt a javulás a munkahelyteremtés területén. Az utóbbi kapcsán kiemelte, hogy az autógyártó cégek fejlesztéseivel 27 500 új munkahely jött létre, ami mellett kétszázezer ember, köztük nyolcvanezer roma származású kapott lehetőséget a közmunkára.

Felhívta a figyelmet, hogy 2011-ben a családi adózás bevezetése miatt jelentős volt a családok keresetnövekedése. Arra is kitért, hogy eközben a nyugdíjak is megőrizték az értéküket.

A vezérszónoki felszólalást folytató Hargitai János azt mondta, hogy a kormányzás kezdetén szakítani kellett azzal az elődeik által nyolc éven keresztül folytatott politikával, amely mindig a megszorításokat helyezte előtérbe. Szavai szerint ezeknek a megszorításoknak az alanyai a magánszemélyek és a kis- és középvállalkozások voltak.

Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kabinet viszont nem a családokat valamint a magyar kis- és középvállalkozásokat „szorítja” meg, hanem a fogyasztásra épít.

Kiemelte, hogy a 385 milliárd forint maradt a családok kasszájában az egykulcsos jövedelemadó bevezetésével, amelyekhez egyéb kedvezményeket is társítottak. Ahhoz, hogy bevételekhez jussanak a fogyasztási típusú adókat voltak kénytelenek növelni, ezért kellett megemelni az áfa felső kulcsát - mondta a politikus, aki felhívta a figyelmet, hogy 2004 óta tavaly volt először pozitív a költségvetés, habár azt egyszeri, rendkívüli intézkedésekkel érték el.

Arra is kitért, hogy a szocialista kabinet által felvett 19 milliárd eurónyi hitel után évi 3,6 milliárd eurót kell törleszteni.

Jobbik: az elmúlt két év a tartalom nélküli nagy szavak kormányzása volt

A Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint az elmúlt két év a tartalom nélküli nagy szavak, a beteljesületlen nagy ígéretek kormányzása volt. Vona Gábor a parlamenti vitanapon úgy fogalmazott, a kabinet az elmúlt két évében ellenforradalmi kormányzást hajtott végre, és ahelyett, hogy véget vetett volna az elmúlt húsz évnek, folytatták, sőt megkoronázták azt.

A gazdaságról szólva az ellenzéki politikus úgy vélekedett, gazdasági szabadságharc helyett gazdasági fegyverletétel történt, „a fő hadszíntereken nem történt más, mint hason csúszás”. Szerinte a magyar gazdaság szabadságát az akadályozza, hogy a multinacionális tőke túlnyomó többségben van a hazaival szemben, ráadásul az eladósodottsággal sem tudtak mit kezdeni hatalmon lévők, és az újabb, tervezett megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) még mélyebbre löki majd Magyarországot ezen a területen is. Valójában az országot az Európai Unió és az IMF irányítja, amelyekkel szemben szánni való módon alulmaradt a kabinet - fogalmazott.

Az alkotmányozásra rátérve Vona Gábor úgy vélekedett: az új alaptörvénytől Magyarország nem, csak a Fidesz lett erősebb.

A Jobbik vezetőjének megítélése szerint a kabinet ígéretei közül egyetlen teljesült, ez pedig így szólt, „csak a Fidesz”. A nagy beteljesületlen ígéretek között említette az elszámoltatást, az egymillió munkahelyet, és azt, hogy két hét alatt rend lesz az országban. Az elszámoltatásnak csak az imitálása zajlik, hiszen milyen elszámoltatás az, amelyben Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt még nem vonták felelősségre - mondta, hozzátéve, hogy szerinte azért nincs elszámoltatás, mert a Fidesznek saját magát is el kellene számoltatnia, ezért nem támogatta a kormánypárt az "oligarchabizottság" felállítását sem.

Vona Gábor a nemzetgazdasági miniszter Matolcsy Györgyöt a magyar politika Don Quijotéjének nevezte, aki „álmodott magának egy álomvilágot”, és ebben derekasan küzd, a valóságban viszont csak kudarcok jellemzik munkásságát.

A pártelnök szerint a kormány bizonyítványában a sikerkommunikációs kiváló, a hatalomkoncentráció világelső, a kül-, a társadalom- és a gazdaságpolitika viszont elégtelen.

LMP: a kormány rommá adóztatta a gazdaságot és a társadalmat

Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője felszólalását a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásának ismertetésével kezdte, amely szerint a magyar választók a jelenlegi Fidesz-kormánnyal elégedettek a leginkább 2002 óta. Az ellenzéki politikus ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a Századvég kutatói egy teljesen másik műsort néznek, mint az ország, a magyarok ugyanis rekordszámban látják úgy, hogy rossz irányban mennek a dolgok.

A kormány rommá adóztatta a magyar gazdaságot és társadalmat, centralizált uralmat épített ki, az orvosok, a fiatalok pedig hanyatt-homlok menekülnek Magyarországról, abból a gödörből, amelyet Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető szerint a szocialisták ástak, de végül a Fidesz lökte bele az országot - sorolta kifogásait Jávor Benedek, aki szerint az emberek 2010-ben nagy várakozással tekintettek a kormány működése elé, joggal várták, hogy elindul valamilyen változás, a várakozások azonban nem teljesültek, ellentétben számos félelemmel.

A kormány zsákutcába kormányozta az országot, és padlógázzal hajt előre ebben az utcában – fogalmazott Jávor Benedek.

A társadalomrombolás általa vélt területei közé sorolta a gazdaságpolitikai dilettantizmust, a szegényellenes társadalompolitikát, a politikai és a gazdasági hatalom centralizálását, a korrupció intézményesítését, valamint a „teljes hátra arcot” a környezetvédelem területén.

A kormány „ősbűnének” az egykulcsos adót nevezte az LMP frakcióvezetője, aki szerint ez az adózási forma igazságtalan, a legjobban keresőknek kedvez, bonyolult, és a korábbi ígéretekkel szemben nem fér el egy söralátéten az adóbevallás, sőt egy lepedőre van szükség hozzá. Szavai szerint a Közgép porszívóként szívja fel az állami pénzeket, amelyeket a kis- és középvállalkozások felemelésére kellene fordítani.

Kifogásolta azt is, hogy a parlament jogosítványait „korábban elképzelhetetlen mértékben” korlátozták, és rendszerré vált a zárószavazás előtti módosító indítványok intézménye, az ellenzék vegzálása, valamint az érdemi viták kiküszöbölése is.

Jávor Benedek összegzése szerint a gazdaságpolitikai dilettantizmus árát az egész ország fizeti meg, ráadásul a külpolitikai stratégia is kudarcot vallott, Magyarország „nemzetközi karanténba” került.

A vezérszónoki kör után a frakciók a maradék időkeretben folytatták a vitát. A független Gyurcsány Ferenc szerint Orbán Viktor kormánya ellen-Magyarországot épít, míg a szocialista felszólalók például a kormány adópolitikáját bírálták. A kormánypárti felszólalók a többi közt az uniós elnökség sikereit méltatták.

MSZP: a munkajövedelmeket ugyanakkora adó terheli, mint a tőkejövedelmeket

A szocialista Tóbiás József azt kifogásolta, hogy éppúgy 16 százalékos adó terheli a munkajövedelmeket, mint amekkora a jellemzően magas keresetűek számára rendelkezésre álló tőkejövedelmeken van.

A szintén szocialista Harangozó Tamás azt mondta: a szocialisták, hatalomra jutásuk esetén visszaállítják a progresszív adózást. Közölte azt is: a kormány demokráciafogalma az 1989 előttit idézi, míg ideológiája a Horthy-korszakot.

LMP: készek vagyunk a romok eltakarítására

Szél Bernadett (LMP) szerint a kormány folyamatosan a gazdasági válsággal takarózik, holott a kabinet ad rossz válaszokat a recesszió-közeli gazdaság kihívásaira. Azt mondta: romok vannak mindenütt, amelyet nem lesz könnyű eltakarítani, „de mi készek vagyunk rá”.

Frakciótársa, Ertsey Katalin kifogásolta, hogy egyetlen szónok sem beszélt a nőkről, akik szerinte kimaradtak a nemzeti együttműködés rendszeréből.

Gyurcsány Ferenc: Orbán egy nyugatias ország helyett ellen-Magyarországot épít

A független Gyurcsány Ferenc szerint a magyarok a rendszerváltás előtti években nyugatias országot szerettek volna, és ez a vágyuk azóta sem változott. 1989 igazi kompromisszumának egy nyugodt, polgári világ megteremtésének igényét nevezte, de Orbán Viktor és kormánya ezzel szemben egy ellen-Magyarországot képzel el – mondta a volt miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció elképzeléseit ismertetve azt mondta: nem lehet válogatni a nyugatias polgári berendezkedés egyes tartópillérei között, ennek része a parlamentáris demokrácia.

Hangsúlyozta: hisz a piac erejében, és szerinte egy ország gazdaságát a polgárok, a magántulajdon, a vállalkozások gyarapodási szándéka építi, ehhez kell ösztönzést adni. Szerinte a kormány ezzel szemben fenyeget és nyomást gyakorol.

Kifogásolta azt is, ahogyan a kormány a nemzet fogalmát értelmezi, ennek ugyanis szerinte nem csak kulturális értelmet kell adni. Kijelentette: a kormány nem taszíthatja ki a vele egyet nem értőket és fordulhat el a társadalmilag leszakadt rétegektől. „Nem elég arra használni a nemzetet, hogy a határon túliak voksaival bebetonozza hatalmát a kormány” – jelentette ki a független képviselő, aki közölte még: míg a korábbi kormányok idején „egymásnak adták a kilincset a világ vezetői”, Orbán Viktor egy rossz hangulatú, magányos Magyarországot teremtett, ahova senki sem jön.

Felszólalásának utolsó tíz másodpercében a jobbikos képviselők hangosan visszaszámoltak, amiért az ülésen elnöklő Ujhelyi István megrótta őket és ezzel az időtartammal növelte a függetlenek idejét.

Fidesz: az ország most lett nyugatias

A fideszes Révész Máriusz szerint a Gyurcsány Ferenc kormányzásával ellentétben mostanra lett nyugatias az ország. „Ön bármikor kimehet az utcára tüntetni, vihet magával bármilyen táblát és nem kell félnie attól, hogy a rendőrök megverik” - fogalmazott a politikus, akit 2006-ban a tüntetések alkalmával rendőri inzultus ért.

Kósa Lajos, elismeréssel szólt az új alaptörvényről, amely - mint mondta - szétrombolja a korábban az országban uralkodó posztkádári struktúrát. Kijelentette, hogy a korábbi kormányok pénzügyi káoszt és eladósodottságot hagytak maguk mögött, és megköszönte minden magyar állampolgárnak, hogy segítették az ettől való elmozdulást.

MSZP: nézzenek szembe a realitásokkal

A szocialista Józsa István arra intett mindenkit, „hagyja a Kósa féle maszlagot” és nézzen szembe a realitásokkal, amelynek egyik eleme, hogy mintegy 143 milliárd forintnyi ki nem fizetett „sárga-csekk adósságot” görget a lakosság.

KDNP: több mint 200 ezren vették fel a magyar állampolgárságot

A kereszténydemokrata Kalmár Ferenc hangsúlyozta: már több mint 200 ezer magyar állampolgárral gyarapodott az ország a kettős állampolgárság bevezetésével. Célnak a magyar nemzet határon átívelő integrálását nevezte.

Firtl Mátyás a magyar európai uniós elnökség sikerességéről szólt. Az eredmények között említette a roma keretstratégiát és a Duna-stratégiát.

Jobbik: számos feladat áll még a kormány előtt

A jobbikos Z. Kárpát Dániel azokat a feladatokat sorolta, amelyekkel növelni kellene az „egészséges, és nem szociális célú” gyermekvállalást, amellyel megállítható lenne a fiatalok elvándorlása. Ide sorolta például a bérlakásépítési programot.

A KDNP az új egyházügyi törvényt dicsérte

Varga László, a KDNP képviselője az új egyházügyi törvényről szólva közölte: az alkotmányban biztosított vallásszabadsággal mindenki élhet, az egyesületi keret pedig, amelyet az új jogszabály meghatároz, nem zárja ki azt, hogy az egyházi egyesület közfeladatot is ellásson.

Vagyis az egyházügyi törvény betöltötte azt a feladatot, hogy megtisztítsa, gyomtalanítsa a burjánzó egyházak tömegét, és így csak azok maradnak meg, amelyek valóban vallási tevékenységgel, hitvallással rendelkeznek – mondta a kereszténydemokrata politikus.

A törvényalkotást elemezte a KDNP

Lukács Tamás (KDNP) azt mondta, hogy az alaptörvény megalkotásával megfelelő kereteket biztosítottak az emberi jogok érvényesülésének. Szavai szerint mindezt korszerű, magyar de egyben európai szabályozással sikerült végrehajtani.

Kitért arra is, hogy húszéves adósságot törlesztettek a nemzetiségi törvény megalkotásával. Hangsúlyozta, hogy az új szabályozással meg akarják akadályozni az úgynevezett etnobizniszt is.

Az egyesülési törvény átláthatóbbá és finanszírozhatóbbá teszi a civil szférát – mondta a politikus.

Az LMP az oktatási kormányzatot bírálta

Osztolykán Ágnes, az LMP képviselője az oktatási kormányzatot bírálta. Mint mondta, azzal, hogy a kormány úgy döntött, mégsem vállalja el az iskolák fenntartását, lehetetlen helyzetbe hozta az önkormányzatokat. A tankötelezettség leszállítása lemorzsolódást hoz magával, a szakképzés négyről három évre csökkentése kiszolgáltatottá tette a tanulókat, a felsőoktatási férőhelyek számának csökkentése miatt 32 ezerrel csökkent a felvételizők száma, a tanároktól pedig elvették a tanítás szabadságát - sorolta kifogásait az ellenzéki párt szakpolitikusa.

Jobbik: a TEK „irdatlan” pénzt kapott, vidéken pedig „tombol a bűnözés”

A jobbikos Mirkóczki Ádám az elszámoltatás állását, a közbiztonság helyzetét kritizálta. Azt mondta, hogy akit még a Bajnai-kormány alatt rács mögé tettek korrupciós ügyek miatt, ma már az is otthon védekezhet szabadlábon. Kitért arra is, hogy míg a Terrorelhárítási Központnak (TEK) „irdatlan” mennyiségű pénzt adnak, addig vidéken „tombol a bűnözés”. A rendőröknek pedig szerinte az elsődleges feladata az, hogy még jobban megsarcolják a magyar lakosságot.

Frakciótársa, Novák Előd azzal vádolta a Fideszt, hogy akadályozza „a jelenbe is átszövődött” kommunista múlt feltárását. Az ügynöklistákkal csak maszatolnak, és továbbra is „luxusnyugdíjjal jutalmazzák” a volt kommunista vezetőket - vetette fel kritikai észrevételeit.

Fidesz: megújult a közigazgatás

Papcsák Ferenc (Fidesz) a kabinet elmúlt két évének munkájából a közigazgatás teljes átalakítását, a kormányhivatalok létrehozását, a kormánytisztviselők jogállásának rendezését emelte ki.

Párttársa, Varga István a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáról szólt, hangsúlyozva, hogy a legfontosabb „a magyarok megmaradásának szent ügye”, amelynek kérdésében minden pártérdeket félre kellene tenni, ha ugyanis a magyarok meg akarnak maradni a Kárpát-medencében, akkor ebben az ügyen egy nemzeti minimumot kellene teremteni. A kormánypárti politikus megjegyezte, hogy Andrássy Gyula lovasszobrának éppen azért van helye a budapesti Kossuth Lajos téren, mert az egykori miniszterelnök összeköti, nem pedig széthúzza a nemzetet.

MSZP: a kormány jogalkotása kiszolgáltatottá teszi az emberek életét

A szocialista Harangozó Tamás a jogalkotás stílusát bírálva azt mondta, az nemcsak a külföldi befektetőket riasztja el Magyarországról, hanem minden magyar állampolgárnak kiszolgáltatottá teszi az életét.

A szintén MSZP-s Nemény András azt vetette a kormánypárti politikusok szemére, hogy nem mernek az emberek közé menni, csak a parlamentben merik elmondani a véleményüket. Szerinte a jelenlegi magyar helyzet nem tündérmese - mint ahogyan azt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mondta -, hanem rémálom, amelyből egyre többen ébrednek fel.

A törvényhozást emelte ki a KDNP

Varga László, a KDNP képviselője az új egyházügyi törvényről szólva közölte: az alkotmányban biztosított vallásszabadsággal mindenki élhet, az egyesületi keret pedig, amelyet az új jogszabály meghatároz, nem zárja ki azt, hogy az egyházi egyesület közfeladatot is ellásson. Vagyis az egyházügyi törvény betöltötte azt a feladatot, hogy megtisztítsa egyházak tömegét, és így csak azok maradnak meg, amelyek valóban vallási tevékenységgel, hitvallással rendelkeznek – jelentette ki a képviselő.

Lukács Tamás (KDNP) azt mondta, hogy az alaptörvény megalkotásával megfelelő kereteket biztosítottak az emberi jogok érvényesülésének. Szavai szerint mindezt korszerű, magyar de egyben európai szabályozással sikerült végrehajtani. Kitért arra is, hogy húszéves adósságot törlesztettek a nemzetiségi törvény megalkotásával. Hangsúlyozta, hogy az új szabályozással meg akarják akadályozni az úgynevezett etnobizniszt is. Az egyesülési törvény átláthatóbbá és finanszírozhatóbbá teszi a civil szférát - mondta a politikus.

A gazdaságpolitikát bírálta a Jobbik

Volner János (Jobbik) pártja és a kormányoldal gazdaságpolitikáját összehasonlítva azt mondta, a Jobbik a gazdaság fejlesztését tartja elsődlegesnek, míg a Fidesz csak a „megszorítások eszközéhez nyúl”. Hangsúlyozta, hogy a kormány új adókat vet ki, miközben emeli a már meglévőket, amivel „megsanyargatja a lakosságot”. A politikus, aki szerint az elmúlt két évben érezhetően csökkent a lakosság életszínvonala, arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2010-es 3,7 millióról idénre már négymillióra nőtt a létminimum alatt élők száma.

Vita a közmunkaprogramról, oktatásról és külpolitikáról

Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője felszólalásában hangsúlyozta: a kormány az elmúlt két évben helyreállította Magyarország nemzetközi renoméját. Szerinte az előző kormány egy hitet és reményt vesztett az országot hagyott hátra, de az elmúlt két év kormányzásának hatására az emberek „újra elkezdtek vágyódni az elveszett kincsek után”. Éppen ezért Vejkey Imre szerint a kormány első két évében olyat tett, amely „értékkel és történelmi léptékkel bír”.  

Frakciótársa Aradszki András a környezetvédelemről szólt. Úgy vélte: a kolontári katasztrófa kapcsán is kiderült, hogy bár voltak hiányosságok, de a környezetvédelmi hatóságok és a természetvédelem megóvta a környezetet.

Kara Ákos a közmunkaprogram elmúlt két évi eredményeit ismertette, valamint beszélt arról is, hogy 80 ezer emberrel dolgoznak többen, mint a kormányváltáskor, a munkanélküliek száma pedig 50 ezerrel kevesebb. Kiemelte az Új Széchenyi Terv beindítását is, amely jelentős eredményeket hozhat a munkahelyteremtés területén.  

Puskás Imre a kulturális területen végzett kormányzati munkáról beszélt. Szerinte ezen a területen is rossz állapotokat vett át a kabinet. Első lépésekként szinte minden területen új felelős intézményeket állított fel a kormányzat és átláthatóbb viszonyokat teremtett.  

Révész Máriusz a három éves kortól kötelező óvodai ellátást, az egész napos iskola preferálását és az oktatási rendszer finanszírozásának átalakítását emelte ki, amelyek szerinte hosszabb távon segíthetnek megoldani Magyarország egyik legsúlyosabb problémáját: a demográfiai helyzetet.  

Hörcsik Richárd a magyar soros uniós elnökséget dicsérte, amelyben szerinte a hazai és nemzetközi ellenszél mellett is jól helyt állt a kormány és a magyar diplomácia. Ráadásul az unió gépezetének működtetése mellett a magyar érdekeket is érvényesíteni tudták - tette hozzá.  

Kovács László a magyar uniós elnökséggel kapcsolatban elmondta: a szakmai programok sikerét a Bajnai-kormány alapozta meg, az Orbán-kormány érdeke, hogy az előkészített stratégiát "nem temette el". Ráadásul szerinte a kormány harcot folytat az Európai Uniót, amelyet azzal vádol, hogy gyarmatosítani akarja Magyarországot.