– Szeretett nemzete határon innen és túl most fájdalommal búcsúzik Mádl Ferenctől – mondta el Schmitt Pál a korábbi köztársasági elnök keddi búcsúztatásán a budapesti Fiumei úti sírkertben. „Nincs az a terméketlen, porladó föld, amit meg ne lehetne kötni” – mondta Schmitt. A közösségnek is megvannak a megkötői, akik egy nemzetnek adnak tartást, Mádl Ferenc ilyen erős jellemű ember volt szolgálatkész életével. Schmitt elmondta, hogy Mádl olyan világból érkezett, ahol az egyszerű emberek almáriumán ott volt a Biblia és a Pallas lexikon. Hatással volt az őt ismerők sorsára, sose magát helyezte előre. Mélységes humanizmussal vitte végbe a sors által rá testált feladatokat.

Schmitt szerint nemcsak a pulpitusról hirdette, hanem a való életben is kipróbálta, hogy két ember között a legrövidebb út a mosoly. „Vallotta, hogy a mérték mindenek előtt való.” A köztársasági elnök kijelentette, hogy Mádl a nemzet boldogulását a magyar örökség továbbvitelében és az európai szellem ötvözésével szerette volna elérni. Pontosan tudta, hogy a nemzet élete hasonlatos egy építményhez, az egyik generáció építi, a másik rombolja. Még sok dolgunk van – idézte föl Schmitt Mádl beiktatási beszédét, amely ma is aktuális. Szeretett nemzete határon innen és túl most fájdalommal búcsúzik Mádl Ferenctől – zárta szavait Schmitt.

Mádl Ferenc a szelíd erő politikusa volt, az átfogó műveltségből, felelős mérlegelésből, a hivatás iránti alázatból, évtizedes külföldi és hazai tapasztalatokból, jóakaratból és szeretetből építkező szelíd erőé – mondta Király Miklós, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. „Ezért is tudta államfőként egész nemzetét hitelesen képviselni. Ugyanakkor az alapvető értékek védelmében a nagy elvi kérdésekben szilárd és hajlíthatatlan volt, lett légyen szó akár az Országgyűlés által elfogadott törvények Alkotmánybíróság elé viteléről”.

Granasztói György történész igazodási pontnak nevezte Mádl Ferenc volt államfőt. Úgy fogalmazott: a volt államfőt a hitén is alapuló jósága és erkölcsisége, nagy tudása, kritikus intelligenciája tette tekintéllyé, igazodási ponttá. Mádl Ferenc az országot felemelni képes erények megjelenítője a közéletben, amely ma egyöntetűen tiszteleg előtte, és amelyet ő mindig meg akart békíteni.

Jelenits István piarista szerzetes arról beszélt, hogy Mádl Ferencet magáénak érezhette az egész ország, amelynek néhány éven át első embere volt. Különös felelősségtudattal figyelt a legszegényebbekre, „nemzetközi kapcsolataink alakításában a béke útját járta, építette”. Keresztény államférfiú volt, de nem úgy, hogy az egyház vagy a keresztények érdekeit védelmezte a másképpen gondolkodók ellenében, hanem úgy, hogy „keresztény lelkiismerettel munkálkodott az egész nemzet javára”.

A volt köztársasági elnököt katonai tiszteletadás mellett, a katolikus egyház szertartása szerint búcsúztatták. A szertartást a Magyar Televízió élőben közvetítette. Mádl Ferencet a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 28-as számú parcellája első sorának 40. sírhelyén helyezték végső nyugalomra, amelyet a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság múlt szerdai ülésén nyilvánított a Nemzeti Sírkert részévé.

A volt államfő búcsúztatására a politikusok és közéleti személyiségek mellett több száz gyászoló érkezett. Este nyolckor a Szent István-bazilikában engesztelő szentmisét celebrál Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek. A gyászmisét a Duna Televízió közvetíti, és a bazilika előtti téren kivetítőkön is követni lehet.

Mádl Ferenc akadémikus, aki 2000 és 2005 között volt Magyarország köztársasági elnöke, május 29-én, életének 81. évében hunyt el.