A versenyképesség-növelő paktumról péntekről szombatra virradó éjszaka állapodtak meg az euróövezeti országok állam- és kormányfői Brüsszelben. Orbán Viktor a budapesti sajtóértekezleten ezt egy izgalmasan ritka megbeszélésnek nevezte, amelynek történéseiről Herman Van Rompuy szombaton tájékoztatta őt a magyar fővárosban. A kormányfő kifejtette: Európa, az európai vezetők eltökélt harcot folytatnak az államadósságok ellen, a kontinensen ugyanis minden gazdasági baj gyökere a felduzzadt államadósságban keresendő. Az eurózóna számára ez különösen nagy problémát jelent, nagyobbat, mint a zónán kívül lévő államoknak, mert akik tagjai az euróövezetnek, azok nemcsak segíteni, hanem bajba rántani is tudják egymást – mondta.

Orbán Viktor szerint a versenyképességi paktum illeszkedni akar az európai intézményi rendszer világába, az abban összefogott intézkedések iránya pedig egybeesik azzal az iránnyal, amelyet a magyar elnökség az egész EU számára képvisel, és „egybeesik azzal az iránnyal is, amelyet Magyarország mint nemzetállam követ (...) a magyar bel- és gazdaságpolitikában”.

Az MTI-nek a paktumhoz való magyar csatlakozást érintő kérdésére példaként említette, hogy a Széll Kálmán-tervben foglalt lépések radikálisabbak annál, mint amit a stabilitási paktumban célul tűznek ki maguk elé az euróövezeti vezetők. „Egy pont van, ahol az irány sem stimmel, ahol mi más irányba haladunk, mint ami a paktumban van rögzítve, ez pedig az adó kérdése. Mi nem adóharmonizációban, nem adókoordinációban, hanem adóversenyben vagyunk érdekeltek. Ez az igazi kérdés” – mondta.

„Nekünk nemzeti alapon (...), a magyar nemzet érdekei alapján kell meghoznunk azt a döntést, hogy akarunk-e csatlakozni egy olyan szűkebb klubhoz, amely egyébként a magyar nemzetgazdasági stratégia egyik legfontosabb kérdésében, »a szíve közepe« ügyében más irányba halad, mint amerre mi terveztük az utunkat” – közölte Orbán Viktor.

Hozzátette azt is, hogy a paktummal összefüggésben Magyarország konzultálni fog a közép-európai országokkal, nem elsősorban azért, mert Magyarország az EU soros elnöke, hanem mert a térségben szoros az együttműködés. Nem szeretné, ha Magyarország egy ilyen jellegű döntést közép-európai konzultáció nélkül hozna meg. Emlékeztetett, hogy a magyar EU-elnökségnek is az egyik legfontosabb célkitűzése hat olyan törvénynek az elfogadása európai szinten, amely egyebek mellett a versenyképesség növelésére, az államadósság csökkentésére irányul.

„Ebben a hat jogszabályban mindenki benne van, aki benne van az Európai Unióban, azok is, akik nem tagjai az eurózónának” – jegyezte meg.

A líbiai helyzetet érintő felvetésre válaszolva Orbán Viktor kiemelte: történelmi lehetőség kapujában áll Európa, és „semmi olyat nem szabad tenni, ami miatt ez a történelmi lehetőség kicsúszna a kezünk közül”. Ezt a lehetőséget a kormányfő abban látja, hogy jó politikával hosszú távra megalapozható egy , arab-európai együttműködés. Ha hibát követünk el, „akkor könnyen lehet, hogy évtizedekre elszáll a lehetősége annak, hogy az arab muszlim és az európai keresztény világ megtalálja az együttélés mindkét fél számára legtöbb előnyt jelentő módozatait” – hívta fel a figyelmet.

Bármilyen óvatlan katonai akció vagy a lehetőségének a felvetése is lerombolhatja ezt a történelmi esélyt – vélekedett, hozzátéve, hogy az arab világ jövőjéről az araboknak kell dönteniük. Az Európai Parlamentnek (EP) a magyar médiatörvényt kifogásoló határozatát érintő felvetésre Orbán Viktor úgy reagált: „lezárt ügy és utánlövés”.

Kívánatos, hogy az eurózóna versenyképességi paktumához az EU-tagállamok lehető legszélesebb köre csatlakozzon – mondta Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke Orbán Viktorral közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján, miután tájékoztatta a magyar miniszterelnököt az euróövezeti államok kormányfőinek pénteki brüsszeli találkozójáról.

Az EU állam- és kormányfői tanácsának elnöke kifejtette: ragaszkodott ahhoz, hogy az euróövezeti megállapodásba – amelyben a közös európai valuta stabilitását növelő fontos döntéseket hoztak – kerüljön bele: a versenyképességi paktumhoz az euróövezeten kívüli országok is csatlakozhassanak.

Herman Van Rompuy úgy fogalmazott, tulajdonképpen egy „európlusz” paktumról van szó, mivel a megállapodás nyitott más államok, az euróvöezeten kívüli tíz EU-tagállam felé is. „Ezek az államok politikailag és gazdaságilag is nagyon közel vannak, többük a jövőben csatlakozhat az eurózónához” – mondta. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy elvárja-e Magyarországtól a versenyképességi paktumhoz való csatlakozást, úgy felelt: minden állam egyénileg dönt az ügyben, de a cél a minél nagyobb részvétel.

Az Európai Tanács elnöke kiemelte: nagyra értékeli az Orbán Viktorral kialakított szoros munkakapcsolatot. Elmondta, egyebek mellett arról tájékoztatta a magyar kormányfőt, hogy az euróövezet vezetői szombat hajnalban befejeződött brüsszeli találkozójukon megállapodtak: javítani fogják a gazdaságpolitikai koordinációt, nemcsak az eurózónában, hanem az egész Európai Unióban. „Kiegyensúlyozott megközelítést alkalmazunk” – hangsúlyozta. Kifejtette, hogy közös célokat fogalmaztak meg a bérfejlesztésről, a nyugdíjak fenntarthatóságáról és a foglalkoztatásról, de a tagországok – saját jellemzőik alapján – szabadon tehetik majd meg a szükséges lépéseket. Egyúttal rámutatott, hogy az Európai Bizottságnak kulcsszerepe lesz az intézkedések végrehajtatásában.

Herman Van Rompuy a líbiai válságról szólva leszögezte: az észak-afrikai ország jelenlegi vezetésének késedelem nélkül távoznia kell, „azt szeretnénk, ha eltűnne a hatalomból”. Elmondta, hogy az EU-tagországok megvizsgálják, milyen lépéseket lehet tenni a polgári lakosság védelme érdekében. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a cselekvéshez egyértelmű jogi alap és a térség támogatása szükséges, az EU ezért egy közös csúcstalálkozó gyors megrendezését kezdeményezte az Afrikai Unióval és az Arab Ligával. Az EU üdvözli és támogatja a Bengáziban létrejött átmeneti Nemzeti Tanácsot, amely a jövőben politikai partner lehet – mondta.

Kitért arra is, hogy „nem feledkezünk meg” az Európai Unió keleti partnerségi programjáról, amely – mint mondta – az ő és Orbán Viktor közös meggyőződése szerint új lendületet fog kapni az idei, második félévi csúcstalálkozón.