Matolcsy György közölte: a kormányzás átvételénél „azt mondták, minden jól megy”, de ebből semmi sem volt igaz, mert például 7 százalék felett volt az államháztartási hiány. Ezt egy 700 milliárdos zárolással és a rendkívüli bevételek segítségével konszolidálták. Ha 2014-re az államadósság a 60-70 százalék közötti sávba csökken, akkor ez „gazdaságtörténeti áttörés” lenne, még Széll Kálmán is büszke lenne rá – jelentette ki a gazdasági miniszter. A tárcavezető szerint a foglalkoztatás és a bürokrácia területén van szükség fordulatra. Egy-másfél év megújító munkájára van szükség, hogy 2014-végére 65-70 százalékos szintre tudjuk hozni az államadósság mértékét. Elmondta, az igazán nagy seb a külső adósságfinanszírozás, a hozzánk hasonló országok köréből is kilógunk ennek nagysága tekintetében.

Az állami kiadásokat csökkenteni kell, semmilyen területen sem engedhető meg a pazarlás. Az oktatáspolitikában is komoly fordulatot kell végrehajtani, de Matolcsy szerint hatalmas problémát jelent a rokkantnyugdíjasok óriási aránya is. Ezért a segélyek és a nyugdíj helyett közmunkát kínál a kormány.

Hogy hogyan csökkenthető az államadósság? – tette fel a kérdést Matolcsy. Az adósságrendezés végrehajtható egyszeri lépésekkel is, a magán-nyugdíjpénztári befizetések állami pénztárba visszatérő részét például erre tudjuk fordítani. Ennek a vagyonnak a 60-70 százalékát költhetjük adósságkezelésre. A jelenleg a GDP 82 százalékát kitevő adósságot ilyenformán 76-77 százalékra tudjuk javítani. A pénzügyminiszter elmondta, második lépcsőben egy takarékos állami gazdálkodást kívánnak kialakítani, a cél pedig 2014-ig a fokozatosan csökkenő államháztartási hiány elérése. Négy-hat százalékos növekedést prognosztizált Matolcsy, ami szerinte beállítja majd Magyarország növekedési képességét, emellett megalapozza a 300 ezerrel magasabb foglalkoztatottsági szintet, valamint a versenyképességünket is.

Elmondta, a kormány az egyszeri, különleges bevételekről sem mond le, így például beszámítja majd a három évre teljes összeggel kivetett bankadót is. A pénzintézetek 180 milliárd forinttal járulnak majd hozzá az adósságfinanszírozáshoz. Matolcsy leszögezte: a társasági adó szintjét tartani kívánja a kabinet, „19 százalékról nem fogunk 10 százalékra csökkenteni, hogy ezt is a törlesztésre fordíthassuk.

Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes bevezetőjében visszautalt 2002-re, amikor a szocialisták azt ígérték, hogy csak szélesebb alapokra helyezik az első Orbán-kormány intézkedéseit. A borúlátók a miniszter szerint már akkor úgy vélték, hogy így a felzárkózás fejlődési ívét fogjuk elveszíteni, és igazuk lett, mert nyolc éve stratégiai váltás történt, „csak a dilettantizmus, a korrupcióra való hajlam volt, ami a szocialista kormányzás mögött állt” – jellemezte a mögöttünk hagyott korszakot Navracsics Tibor, aki egy 26 pontból álló akciótervet jelentett be.

Magyarország nyolc kudarcos évet tudhat maga mögött, 2004-től folyamatosan csökkent a növekedés, 2006-tól tulajdonképpen stagnáltunk, miközben folyamatosan nőtt az államadósság a gazdasági fejlődés elmaradásából adódó hiányok miatt – mondta a tárcavezető, aki emlékeztetett rá: 2007-ben Magyarországon volt a legnagyobb a hiány, csak Libanon előzött meg bennünket, de azt éppen akkor támadta meg Izrael. Így 2008-ban egy önbizalmában megfogyatkozott országot talált a válság. Navracsics emlékeztetett rá, az MSZP-s kormány 2006-tól hat megszorító csomaggal akarta megoldani a problémákat.

Mindez jól mutatja, hogy a megszorítások politikája sehová sem vezet. A csomagok lassan öncélúvá váltak, az ország általános teljesítőképességét lerontották – mondta a miniszter. Úgy fogalmazott, a megszorítások politikája zsákutca, így a jelenlegi cél a szerkezeti átalakítások sorának politikája. Ezt már korábban felismerte a kormány, és bizonyos lépéseket már korábban meg is tettünk az átalakítás érdekében – húzta alá Navracsics Tibor.

„Új minisztériumi szerkezetet alakítottunk ki, és megtörtént a kormányzati szerkezetváltás is. Megteremtettük az összehangolt államigazgatást, és ugyanezt megtettük az adórendszerrel is. Munkaközpontú gazdaságot kívántunk megalapozni, ezért pedig létrehoztuk az új Széchenyi-tervet.” A miniszter elmondta, a szerkezeti átalakítás célja egy erős Magyarország, melynek fel kell vennie a tempót az európai államokkal. Tisztában vagyunk vele – fogalmazott –, hogy Magyarországnak újjá kell születnie, hiszen a szocialista kormányok a segítség ígéretével szemben csupán rontani tudtak az ország helyzetén. Ki kell törni a leszakadásból, és teret kell nyitni az új szerkezetváltásnak.

Navracsics Tibor hármas célkitűzésről beszélt, melynek első lépcsőfoka az államadósság csökkentése. Ez óriási béklyót jelent, ezért is lett a Széll Kálmán-terv alcíme az adósság megszüntetése. A második pillér az államadósság újratermelődésének megakadályozása, a harmadik pedig: tartós lendületbe hozni a magyar gazdaságot. Fel kell zárkózni, csatlakozni kell Európához.

A Navracsics Tibor által bejelentett 26 pontból álló akcióterv:

1. A törvénymódosítás hatályba lépésétől évi negyvenről húsz napra csökkentik a miniszterek szabadságát.
2. 2011. április 1-től a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium konzultációkat folytat az érintettekkel egy új, hatékonyabb gyógyszer‐finanszírozási rendszer kialakítása érdekében.
3. 2011. július 1-ig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit.
4. 2011. július 1-ig az országgyűlés elfogadja az új közbeszerzési törvényt.
5. 2011. július 1-ig elkészítik az új, sok ember munkáját igénylő közmunkák kivitelezési terveit, és előkészítik a közmunkarendszer keretéül szolgáló új jogszabályokat a Belügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetésével.
6. 2011. július 1-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium koordinálásával megalkotják azokat a jogszabályokat és létrehozzák azokat az intézményeket, amelyek az új rokkanttá nyilvánítási rendszer alapjait jelentik.
7. 2011. július 1-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálja a korengedményes nyugdíjak rendszerét és javaslatot tesz azok megváltoztatására.
8. 2011. július 1-ig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztériummal, a Honvédelmi Minisztériummal, és a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal együtt kidolgozza az új közszolgálati életpálya modelleket.
9. 2011. július 1-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium felülvizsgálja a táppénz‐folyósítás szabályait és javaslatot tesznek azok átalakítására.
10. 2011. július 1-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotja az új gyógyszer-támogatási rendszer működéséhez szükséges jogszabályokat.
11. 2011. július 1-ig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megvizsgálja, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent‐e a táppénzcsalásokkal szemben.
12. 2011 szeptemberéig elfogadják a közoktatási és felsőoktatási rendszert szabályozó új jogszabályokat.
13. 2011. december 31-ig megalkotják azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek.
14. 2011. december 31-ig a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotja azokat a további lépéseket, amelyek a vállalkozások adósságterhének további csökkenéséhez vezetnek.
15. 2011. december 31-ig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kidolgozza a MÁV adósságrendezésének és átszervezésének tervét.
16. 2011. december 31-ig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megalkotja azokat a jogszabályokat, amelyek a végrehajtási és felszámolási eljárások gyorsítása és átláthatóvá tétele révén csökkentik a vállalkozások terheit.
17. 2012. január 1-ig az új, átlátható rokkanttá nyilvánítási rendszer keretében méltányosan és elvszerűen felülvizsgálják a korábbi minősítéseket.
18. 2012. január 1-jével megalakul a Nemzeti Közlekedési Holding, és megkezdődik a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja.
19. 2012. január 1-jével elindítják a közmunkák új rendszerét.
20. 2012. január 1-jén hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer.
21. Befagyasztják a pártok nominális támogatásának értékét a 2011-es szinten.
22. Az új alkotmány hatályba lépésével bevezetik az adósságfék intézményét.
23. 2012. szeptember 1-jén hatályba lép az új közoktatási törvény.
24. 2012. szeptember 1-jével megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere.
25. 2013. január 1-től életbe lép a használatarányos elektronikus útdíj‐rendszer.
26. 2014-től kétszáz fős országgyűlést választ az ország.
 
A Széll Kálmán-terv, összefogás az adósság ellen címet viselő Orbán-csomag részletes hiány- és államadósságpályát vázol fel a kormány. A költségvetési hiány jövőre 2,5 százalék lesz, 2013-ban 2,2, százalék, egy évre rá pedig 1,9 százalékos deficitet tervez a kabinet. Az államadósságot is tartósan lejtőre tennék. A GDP-arányos adósság idén 75 százalékra csökkenne, jövőre 71, 2013-ban 69, 2014-ben 66, 2015-ben 63, 2016-ban 59 és 2018-tól 50 százalék lenne.