Az Alkotmánybíróság legfrissebb döntései

Állami földvagyon kezelése

Az Országgyűlés április végén egyszerű többséggel fogadta el az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosítását, amely kimondta többek között, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek nemzeti parkokhoz tartozó földek.  

Áder János köztársasági elnök nem hirdette ki a törvényt, aggályaival az Alkotmánybírósághoz fordult. Álláspontja szerint minősített többségre lett volna szükség a módosítás egyes részeinek elfogadásához. Továbbá felvetette azt is, hogy sérülhettek a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok, ugyanis a  jogszerűen létesített hatályos haszonbérleti szerződések módosítása felveti a jogbiztonság sérelmét is. (Indítvány: pdf.)

+ 

Az Alkotmánybíróság a vizsgálata során megállapította: a törvény egyes védett földterületeket a Nemzeti Földalapba vont volna, ami az Alaptörvény alapján sarkalatos szabályozási tárgyköröket érint, elfogadásához ezért a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazatára lett volna szükség. Mivel a szavazás során az Országgyűlés egyszerű többséggel fogadta el a törvényt, az a minősített többséget igénylő rendelkezések vonatkozásában alaptörvény-ellenes.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor rámutatott arra is, hogy – a köztársasági elnök indítványában foglaltakkal ellentétben – nem igényel kétharmados többséget az a törvénymódosítás, melynek nyomán egyes, magántulajdonba került védett természeti területek kisajátításának a határideje három évvel meghosszabbodna, továbbá a kisajátítást kérő személye is megváltozna.  

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta, hogy a törvény egyes állami tulajdonú védett természeti területek esetében megszüntette volna a Nemzeti Park Igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelést. A vagyonkezelést ezt követően az a Nemzeti Földalap végezte volna, amely elsősorban gazdasági természetű földbirtok-politikai irányelvek alapján jár el, tevékenysége során a természet védelme nem elsődleges szempont. Az Alkotmánybíróság szerint bár a szervezetrendszer megváltoztatható, ez nem járhat a természetvédelem már elért jogszabályi szintjének csökkenésével, sőt a csökkenés kockázatával sem. A törvénymódosítás viszont – mivel nem tartalmaz megfelelő garanciákat – éppen ezzel jár, ami az Alaptörvény sérelmét okozza.

Nem találta azonban alaptörvény-ellenesnek az Alkotmánybíróság, hogy a törvény a Nemzeti Földalapba tartozó egyes földrészletek esetében a haszonbérleti szerződések felmondását lehetővé tette, illetve megszüntetett elő-haszonbérleti jogokat. 

A törvény egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességére tekintettel nem hirdethető ki, parlamenti újratárgyalása szükséges. (AB határozat az állami földvagyon kezelésével összefüggő szabályok módosításának előzetes alkotmányossági vizsgálatáról: I/1286/2015.)

A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre és Stumpf István párhuzamos indokolást, Kiss László, Lévay Miklós, Salamon László és Varga Zs. András különvéleményt csatolt.

Földbizottsági eljárások 

Döntés született azokról a bírói kezdeményezésekről is, amelyek a földbizottságokra vonatkozó egyes törvényi rendelkezéseket kifogásolták. A Taláros Testület a földbizottságok állásfoglalásának felülbírálhatóságával kapcsolatban több korlátozó szabályt megsemmisített, a földbizottságok eljárásával kapcsolatban pedig alkotmányos követelményeket fogalmazott meg.

A földforgalmi törvény szerint a földbizottságok működésének célja, hogy a helyi termőföld forgalmát befolyásolják a birtokviszonyok átláthatósága és versenyképessége, a spekulatív földszerzés megelőzése, valamint a helyi gazdálkodó közösség érdekérvényesítése céljából. A törvény a föld adásvételéről szóló szerződés hatósági jóváhagyását a helyben lakó földművesek érdekeit képviselő földbizottság állásfoglalásától teszi függővé. Az ezzel kapcsolatos ügyekben több bíróság felfüggesztette az előtte folyó bírósági eljárást és az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontjuk szerint a törvénynek a földbizottságok eljárásával kapcsolatos egyes rendelkezései alaptörvény-ellenesek. (Indítvány:_anonim.pdf.)

+ 

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította: a földbizottságok számára biztosított jogosultság a termőföldre vonatkozó adásvételi szerződés megakadályozására nem ellentétes a tulajdonhoz való joggal, mert az Alaptörvény lehetővé teszi, hogy a termőföld védelme érdekében sarkalatos törvény a termőföld tulajdonjoga megszerzésének, valamint hasznosításának korlátait és feltételeit meghatározza.  

Az Alkotmánybíróság ezzel párhuzamosan megsemmisítette azt a rendelkezést, amely szerint a szerződés jóváhagyásáról döntő hatóságnak a földbizottság állásfoglalásának hiányában is kötelező megtagadnia a szerződés jóváhagyását. Megállapította: a képviselőtestület határozata közbenső érdemi döntésnek minősül, vele szemben a bírósági felülvizsgálat biztosítása az Alaptörvényből eredő követelmény. Kimondta azt is, hogy nem ellentétes a tulajdonhoz való joggal a földbizottságoknak biztosított jog a termőföldre vonatkozó adásvételi szerződés megakadályozására.

Az Alkotmánybíróság határozatából jogalkotási kötelezettség nem keletkezik, ám az alaptörvény-ellenes szabályok nemcsak a bírói kezdeményezésekkel érintett, hanem a bármely bíróság előtt folyamatban lévő, ugyanilyen tárgyú ügyekben sem alkalmazhatók. (AB határozat a földbizottságokra vonatkozó egyes rendelkezések vizsgálatáról.)

A határozathoz Juhász Imre és Salamon László párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós különvéleményt csatoltak. 

Gyülekezéshez való jog

Nem állt meg a talpán az a panasz sem, amelyik  a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét vette célba, alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazta.

Előzménye: Budapest Rendőrfőkapitánya érdemi vizsgálat nélkül elutasította az indítványozónak a 2015. február 15-én, a Becsület Napján a Budapest I. kerület, Kapisztrán téren tartandó rendezvény megtartására vonatkozó bejelentését. Budapest Rendőrfőkapitányának végzése elleni felülvizsgálati kérelmét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság  szintén elutasította.

Az indítványozó álláspontja szerint a rendőrfőkapitány és a bíróság végzése sérti az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésében foglalt békés gyülekezéshez való jogot, a IX. cikkben foglalt szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, a XV. cikk szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát, és a tisztességes eljárás követelményét. (Indítvány. pdf.)

+

Az Alkotmánybíróság megállapította: az alkotmányjogi panasszal támadott végzés nem érinti az indítványozó Alaptörvényben biztosított gyülekezési jogának és véleménynyilvánításhoz való jogának alkotmányos védelmi körét. Az indítványozó az indítványában nem állított olyan alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely alapján a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség merülne fel, így az alkotmányjogi panasz nem felelt meg az Abtv. 29. §-ában rögzített feltételeknek. Mindezekre tekintettel az indítványt az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése és XV. cikke tekintetében az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/951/2014.)

Mögöttes felelőség megállapítása

 A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 83/A. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint alkalmazási tilalom kimondására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró szerint a támadott jogszabályi rendelkezés kivette a szabályozásból a tagi korlátozott felelősség korlátlanná minősítésének egyik előfeltételeként meghatározott megszüntetési eljárást és azt csak a felszámolási eljárásban elkészített és a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg szerinti tartozás mértékéhez kötötte. Ezáltal a tag kötelezettsége terhesebbé vált, a tagi felelősség korlátlanná minősítési köre és lehetősége bővült, a tag hátrányára változott. Továbbá, az, hogy ezt a szabályt a hatályba lépésének időpontját megelőzően is alkalmazni kell, felveti a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, amely sérti a jogállamiság részét alkotó jogbiztonság követelményét. (Indítvány:_anonim.pdf.)

+ 

Az Alkotmánybíróság szerint az Abtv. 52. § (4) bekezdése alapján az alkotmánybírósági eljárás feltételeinek fennállását az indítványozónak kell igazolnia. Ebből a rendelkezésből az következik, hogy az indítványozó bírónak az indítványában kell bemutatnia, levezetnie, indokolnia a bírói kezdeményezés feltételeinek fennállását. Ha a kezdeményező bíró nem mutat rá az alkotmányellenesnek vélt norma és az egyedi ügy kapcsolatára oly módon, hogy az összefüggés az Alkotmánybíróság számára az indítvány tartalmából egyértelműen megállapítható legyen, az alkotmánybírósági eljárás lefolytatásának nincs helye.  

Az Alkotmánybíróság  megállapította: Az Abtv. szerinti általános, egyértelmű, alkotmányjogilag értékelhető indokolást a támadott rendelkezés tekintetében a jelen indítvány nem tartalmaz. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította. (AB végzés bírói kezdeményezés visszautasításáról: III/779/2015.)

Vezető tisztségviselő mögöttes felelősségének megállapítása

 A Kúria Gfv.VII.30.004/2014/5. sorszámú közbenső ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való joga, mert eljárása során a törvényszék bizonyítási eljárást nem folytatott le, ítéletét az indítványozóval szembeni büntetőeljárás során szerzett bizonyítékokra alapozta, az alperesi képviselet tanú meghallgatására és szakértő kirendelésre irányuló bizonyítási indítványának nem adott helyt.

Állítja: sérült az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésben foglalt törvény előtti egyenlőség elve is azáltal, hogy a törvényszék nem tájékoztatta a kötelező jogi képviseletről az eljárás során, amivel korlátozta a védelemhez való jogát és nem volt lehetősége ügyét olyan körülmények között előadni, hogy ellenfeléhez viszonyítva ne kerüljön hátrányos helyzetbe. (Indítvány: anonim.pdf.)

+ 

Az Alkotmánybíróság megállapította: a panasz nem ad elő olyan alaptörvény-ellenességet, amely érdemben befolyásolhatta a támadott bírói döntéseket. Az alkotmányjogi panasz befogadhatósági vizsgálatának eredményeként így arra a következtetésre jutott, hogy az nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadhatósági feltételnek, ezért az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében előírtakra is, visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/211/2015.)

Földhivatali ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A Kúria Kfv.III.37.628/2013/10. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

A bíróságok elutasították az indítványozónak földhivatali ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetét.  

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot és a XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogot, mert az ítélet teljességének követelményét, amikor az ítéletben nem tért ki a felülvizsgálati kérelemben előterjesztett valamennyi jogszabálysértésre. Nézete szerint a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogot sérti továbbá, hogy a Kúria a felülvizsgálati eljárásban nem a felülvizsgálati kérelemben foglaltakat, hanem csupán azt vizsgálata, hogy a közigazgatási bíróság eleget tett-e az ügyben korábban eljáró Legfelsőbb Bíróság - az indítványozó szerint téves jogértelmezésen alapuló - utasításának.(Indítvány.pdf.)

+ 

Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványozó kifogásai a felülvizsgálati eljárásban meghallgatást nyertek, alkotmányjogi panasza nem ad elő olyan alaptörvény-ellenességet, amely érdemben befolyásolhatta a támadott bírói döntéseket.  

Az Alkotmánybíróság mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadhatósági feltételnek, ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében előírtakra visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/427/2015.)

Alkotmánybíróság: seregnyi panasszal ütköznek

Messze elkerüli őket a békesség. Változatlanul hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Íme a böngészőknek is kavalkádot ígérő legközelebb tárgyalandó témáik serege.

 Az Alkotmánybíróság teljes ülésének legközelebbi témái

Adózói jogállás

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 6. § (2) bekezdése és 136. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A felperes, házassága felbontásával megszűnt Bt. volt beltagja indított közigazgatási pert az adóhatóság adótartozásban mögöttes felelősség alapján marasztaló határozata ellen. Az adóhatóság ugyanis oly módon marasztalta a felperest, a Bt. volt beltagját, hogy neki sem eljárási legitimációja, sem módja nem volt az adótartozás vitatására. A felperes külön kérelmet terjesztett elő az adóhatóságnál adózói jogállása megállapítása iránt. E kérelmét az első és másodfokon eljárt adóhatóság elutasította, a bíróság elutasította - tekintettel arra, hogy az adóhatóság végzésével szemben nincs helye bírósági felülvizsgálatnak.

Az indítványozó bíró értelmezése szerint a támadott rendelkezések Alaptörvény-ellenesen korlátozzák az adó megfizetésére kötelezett személy jogorvoslathoz fűződő jogát az alapeljárásban akkor, amikor a megszűnt tagsági jogviszonyú volt tag részére nem enged fellebbezési jogot a betéti társasággal szemben lefolytatott ellenőrzés során hozott, adótartozást megállapító határozat ellen. A tagsági jogviszony megszűnését követően a felelős tag az ellenőrzésről nem szerez tudomást, a társaságot megillető jogokat nem gyakorolhatja, ugyanakkor a tartozás behajthatatlansága esetén mögöttes felelősként saját vagyonával felel, amely a tulajdonhoz való joga sérelmét is okozza. (Indítvány_anonim.pdf.)

Átjátszó-antenna létesítése

A 2003. évi C. törvény 96. § (4) bekezdése, valamint a 163/F. § alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bírói tanács álláspontja szerint az Eht. 96. § (4) bekezdése értelmében a mobil rádiótelefon szolgáltatás nyújtásához szükséges antennák, antenna-tartószerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak elhelyezése és működtetése során bekövetkező zavarás a környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékek betartása esetén nem minősül a Ptk.-ban meghatározott szükségtelen zavarásnak.

Az Eht. támadott rendelkezései - az Alaptörvény T) cikk (3) bekezdése mellett, az I. cikk (3) bekezdésében meghatározottakon túl - sérti a tulajdonhoz való jogot. A rendelkezések - az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében meghatározottakon túl - sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt bírósághoz fordulás jogát, kiüresíti azt, mivel nem nyújt lehetőséget a bírói mérlegelésre. Végül az indítványozó bírói tanács kifejti, hogy az Eht. 167/F. §-a sérti a jogállamiság elvét, mivel az Eht. tulajdonjogot aránytalanul korlátozó 96. § (4) bekezdését visszamenőlegesen - a 2013. július 1-jét megelőzően létrejött jogviszonyokban is - alkalmazni rendeli. (Indítvány: anonim.pdf.)

 Közös önkormányzati hivatal létrehozása

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 85. §-a nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A perbeli esetben a Nógrád Megyei Kormányhivatal Tar községet a Mátraszőlősi Község Önkormányzati Hivatal tagjaként jelölte ki, amely határozatot az érintett Mátraszőlősi Község Önkormányzati Hivatalát önkéntesen létrehozó hat települési önkormányzat megtámadott a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt. A bíróság a keresetet elutasította. Az érintett hat települési önkormányzat felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.

Az eljáró bírói tanács indítványában hivatkozik – az 1997. évi XV. törvénnyel kihirdetett – Helyi Önkormányzatok Európai Chartjának 4. cikk 6. pontjára és 6. cikkére, valamint a Helyi és Regionális Önkormányzati Kongresszus Monitoring Bizottságának jelentésére és az az alapján elfogadott ajánlásokra, amely a Mötv. 85. §-át  problematikusnak ítélte, mert a kistelepülések szervezetalakítási szabadságát alapvetően korlátozza. (Indítvány:_anonim.pdf.)

 

Közösségi együttélés szabálya

A helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjának „és betartatni” szövegrésze és a 8. § (2) bekezdésének „elmulasztásának jogkövetkezményeit” szövegrésze, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 131. § (1a) bekezdéssel kapcsolatos utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.

Az indítványozó, az alapvető jogok biztosa szerint a közigazgatási szervek jogalkotási hatáskörének terjedelme nem tisztázott. A támadott rendelkezések azért ellentétesek az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvével, mert a közösségi együttélési szabályok meghatározására és be nem tartásuk lehetséges jogkövetkezményeire vonatkozóan törvényben előírt anyagi jogi garanciák és az önkormányzati szabályozásra vonatkozó egyértelmű felhatalmazás hiányában sérül a jogállamiság elvéből folyó jogbiztonság és a közigazgatás törvény alá rendeltségének követelménye. (Ind. pdf.)

Választott-bírósági eljárás

A sportról szóló 2011. évi CLXXII. törvény 12. §-a és a sportról szóló 2004. évi I. törvény 14. § (2) bekezdés első és második fordulat alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó választott-bíróság előadja: egy fegyelmi ügyben a Fellebbviteli Bizottság határozata ellen bírósági felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek előtte. Az indítványozó választott-bíróság - a jogvita érdemi tárgyalásának megkezdését megelőzően - megvizsgálta, hogy akár a választott-bíróság, akár bármely bíróság a sportszakmai tevékenységtől eltiltás fegyelmi büntetés felülvizsgálata tekintetében rendelkezik-e hatáskörrel illetve, hogy ez a fegyelmi büntetés a jelenleg hatályos jogszabályok szerint egyáltalán bíróság által felülvizsgálható-e. A hatáskör vizsgálat alapján megállapította, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok alapján a sportszakember tekintetében a sportszakmai tevékenységtől történő eltiltás fegyelmi büntetés tárgyában a bírósági felülvizsgálat a Stv. 14. § (2) bekezdése és 12. § (6) bekezdése alapján nem lehetséges. 

Az indítványozó véleménye szerint a Módtv. 12. §-ának hatályba lépésével alaptörvény-ellenes helyzet állt elő. A jogszabály módosítása azt eredményezte, hogy az Stv. jelenleg hatályos 12. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt fegyelmi büntetések esetében a törvény a bírósági felülvizsgálat lehetőségét már nem teszi lehetővé, ez pedig sérti a sportolóknak és a sportszakembereknek a munka és foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogát, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát, továbbá a T. cikk (3) bekezdése szerinti rendelkezését, amely szerint jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. (Indítvány. pdf.)

Devizahitel

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény és a 2/2014. Polgári jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a rendelkezések sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvéből eredő visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, és a kellő felkészülési idő követelményét. Sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot is, mert korlátozza a bizonyítékok benyújtásának lehetőségét, a kereset benyújtására és az alperesi válasziratra történő reagálásra nagyon rövid időt szab, továbbá a szerződési feltételek tisztességessége megítélésénél a bíróság nem vehet figyelembe minden körülményt, csak a törvény 4. § (1) bekezdésében foglalt hét kritériumot.

Előadja még: a PJE. 3. pontja és a törvény 3. §-a - melyek általánosságban deklarálják az árfolyamrés tisztességtelenségét illetve semmisségét, sértik a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, és a hitelintézet tulajdonhoz való jogát. Utal arra is, hogy a törvény több ponton sérti a bírói függetlenség elvét. Végül kifejti: a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól szóló 2014. évi XL. törvény által bevezetett módosítások sértik a jogállamiság és jogbiztonság elvét. .(Indítvány:_anonim.pdf.)

 

Szavazás levélben

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 266. § (2) bekezdésével szemben az Abtv. 26. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint azzal, hogy számára, mint magyarországi lakcímmel rendelkező, de a választás napján külföldön tartózkodó választópolgár számára csak a külképviseleti szavazás lehetőségét biztosítja, és elzárja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, de hozzá hasonlóan a választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok számára lehetőségként biztosított levélben szavazástól, az Alaptörvény XXIII. cikkében biztosított jogát sérti. Kifejti továbbá, hogy ellentétes az Alaptörvény XV. cikkében biztosított jogegyenlőséggel is, amennyiben a választójog gyakorolhatósága szempontjából nem kezeli egyenlőként a más, vele az összehasonlítható helyzetben lévő személyekkel. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Földhasználati nyilvántartás

A Kúria Kfv.III.37.725/2013/5. számú ítélete és a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.26.930/2013/8. számú ítélet alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozót a földhasználati nyilvántartásba jogerősen bejegyezték, erre tekintettel agrár-környezetgazdálkodási támogatásért folyamodott, melyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal jóváhagyott. A felügyeleti jogkörben eljáró hatóság azonban az indítványozót a nyilvántartásból törölte, így megszűnt a támogatás igénybevételéhez való joga. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a határozatot jóváhagyta, a Kúria pedig ezen ítéletet hatályában fenntartotta.

Az indítványozó szerint a bírói döntések és a hatósági döntések sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság követelményéből eredeztethető szerzett jogok védelmének elvét. Sértik továbbá a XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt a tisztességes eljáráshoz való jogot is. (Indítvány.pdf.)

 Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának legközelebbi témái

Meghatalmazás igazolása felülvizsgálati eljárásban

A  Kúria Kfv.I.35.455/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó adóhatósági ügyben hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriánál. A Kúria felszólította az indítványozót a jogi képviselet igazolására, mert az iratok között a meghatalmazás nem volt fellelhető. Az indítványozó nem nyújtott be határidőn belül szabályszerű meghatalmazást, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította.  Az ítélet kézhezvételét követő 60 napon belül az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyhez immár csatolta a jogi képviselő szabályszerű meghatalmazását. A Kúria a kérelmet hivatalból elutasította arra hivatkozással, hogy ugyanazon ítélet ellen ismételt felülvizsgálati kérelem benyújtására nincs lehetőség.

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria végzése sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát és a jogorvoslathoz való jogát azzal, hogy érdemi vizsgálat nélkül utasította el a  felülvizsgálati kérelmét. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának legközelebbi témái

Rágalmazás vétsége

A Szekszárdi Járásbíróság 12.Bpk.18/2014/5. számú végzése, valamint a Szekszárdi Törvényszék 5.Bpkf.72/2014/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó magánszemély, illetve szakszervezet szerint a támadott végzések sértik a tisztességes hatósági, illetve tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, mert az ügyet nem bírálták el észszerű határidőn belül. Kifejtik továbbá: a bíróságok megsértették a jogorvoslathoz való jogukat, illetve a törvény előtti egyenlőség, valamint a negatív diszkrimináció tilalmának alkotmányos elveit, mivel ügyében nem biztosítottak jogvédelmet. Hozzáteszik: az előbbiek tekintetében a határozatok sértik az emberi méltósághoz való jogot, valamint az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdésében foglaltakat is. (Indítvány: anonim.pdf.)

Társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata

A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.183/2014/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: öregségi nyugdíj megállapítása iránt terjesztett elő kérelmet, és kérte korkedvezményes időszak elismerését is. A kérelmet a közigazgatási szerv elutasította annak megállapítása mellett, hogy korkedvezményre jogosító idő nem ismerhető el. A bíróság a döntést helybenhagyta.

Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság döntése sérti az Alaptörvény XVII. cikke szerinti egészséges munkafeltételekhez való jog alapvető elvét, a XIX. cikk szerinti szociális biztonsághoz való jogát. A bíróság azzal, hogy jogértelmezésével – azaz, hogy a korkedvezményre jogosító munkakörök taxatív felsorolását vette alapul – megfosztotta a korkedvezményes nyugdíj lehetőségétől. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Erdőgazdálkodási előhaszonbérleti jog érvényesítése

A Kúria Kfv.III.37.093/2014/3. számú ítéletének alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: a közös tulajdonban álló területre – amelyre az ingatlan többségi tulajdonosai egy szintén tulajdonos harmadik személlyel erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést kötöttek és erdőhasználóként nyilvántartásba került – a hatályos a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 21. §-a alapján előhaszonbérleti jogosultsága állt fenn, ami harmadik személy erdőhasználókénti bejegyzését nem tette volna lehetővé.

Alkotmányjogi panaszát az igazságos tárgyaláshoz, így a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmére alapítja. Nézete szerint a Kúria ítélete nincs összhangban a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal, iratellenes és valótlan megállapításokból hibás konklúziót von le, eljárása során a Kúria nem tett eleget az indoklási kötelezettség követelményének és mellőzte az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételek kellő alaposságú vizsgálatát is.

Álláspontja szerint az eljárás során sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz, illetve a XV. cikk (1) bekezdésében foglalt törvényi előtti egyenlőséghez fűződő alapjoga. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Gyülekezési jog korlátozása

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.Kpk.46.118/2013/7. számú végzésével összefüggő alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a támadott végzésben rendezvény megtartását megtiltotta. Az indítványozó szerint a bíróság – az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésének megsértésével – nem mérlegelte kellően az ügy körülményeit, továbbá nem vette figyelembe az ügy lényegét érintő, kialakult bírói gyakorlatot. Vitatja a bíróság érvelését a gyülekezéshez való jog értelmezésévével összefüggésben is, szerinte a végzéssel megfogalmazott korlátozás a gyülekezéshez való jogának lényegi sérelmét jelenti. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Adóregisztrációs eljárás

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 24/C. és 24/D. §-ai elleni bírói indítvány vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint az Art. hivatkozott szakaszai az adóregisztrációs eljárásban a korábban felhalmozott adótartozás körében – a felróhatóság és a jogellenesség adóhatóság általi vizsgálata hiányában – csupán formális kimentési lehetőséget biztosítanak az érintettnek az adószám megállapításának megtagadása mint jogkövetkezmény alkalmazása tekintetében, figyelemmel az új adózó működésében történő részvételre.

Előadja továbbá: az Art. hivatkozott rendelkezései az Európai Unió Működéséről szóló nemzetközi szerződésbe ütköznek, figyelemmel az áruk és szolgáltatások szabad mozgásához való jogosultságokra. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának legközelebbi témái

Bizonyítási indítvány elutasítása

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.809/2013/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozót a vámhatóság bírság megfizetésére kötelezte, mert a határátkelés során végzett mérés megállapította, hogy a tehergépjármű tengelyterhelése a megengedett súlyt meghaladta. Az ismételt mérés során a tengelyterhelés határérték alatt volt.

Az indítványozó a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Az indítványozó álláspontja szerint a bírósági eljárás során sérült az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében és XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való joga, mert a felajánlott bizonyítási indítványait a bíróság jogszabályi alap nélkül elutasította, és nem tárta fel kellően a tényállást. (Indítvány: anonim.pdf.)