Az intézmények első lépésként, figyelemfelhívásként zöld zászlót tűznek ki, a dolgozók pedig zöld szalagot viselnek, mellel az egészségügy közeli összeomlására figyelmeztetnek.

A Kórházszövetség a múlt héten azt mondta, ha nincs egyezség, szeptember 30-tól elképzelhető, hogy néhány intézményben be kell jelenteni: az adott finanszírozási feltételek mellett még a szakmai minimumfeltételeket sem tudják biztosítani.

A szervezet elnöke, Varga Ferenc akkor közölte, október 7-e után az egészségügyi intézmények vezetői az éhségsztrájktól sem riadnak vissza, ha pedig október 14-ig sincs érdemi változás, a sürgősségi ellátás kivételével az intézmények korlátozni akarják az egészségügyi szolgáltatást, amivel tovább nőnek majd a kórházi várólisták. Ezzel párhuzamosan az intézmények nem működnének együtt a biztosítási felügyelettel, az esetleg kiszabott bírságot nem fizetnék be és a szállítói számlák kifizetését is csökkentenék – hangzott el.

Nagy Kálmán, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője hétfői napirend előtti felszólalásában kijelentette: Bajnai Gordon kormánya – elődjeihez hasonlóan – az egészségügyi kormányzattal karöltve folytatta a harcot a betegek, nővérek és az orvosok ellen. A politikus az egészségügyi ellátórendszer tragikus helyzetére irámyítva a figyelmet hangsúlyozta: nem a finanszírozás megváltoztatására, hanem forrásra van szükség a bérek kifizetésére, a közüzemi és a  beszállítói számlák kiegyenlítésére. Mint mondta: a kormány a kormánypárti képviselők segítségével szétverte a kórházakat és a rendelőintézeteket, lepusztította a magyar egészségügyet.

Az év elején – az amúgy is szűkre szabott – gyógyító-megelőző kasszából 13 milliárd forintot zárolt a kormány – emlékeztetett a képviselő. Az egészségügyi ellátásban káosz alakult ki, a finanszírozást négy hónap után megváltoztatta a kabinet, s most újabb elszámolási rend bevezetését tervezi – hívta fel a figyelmet.

Nagy Kálmán a magyar egészségügy történetében példátlannak nevezte, hogy egy évben háromszor változtassák meg a finanszírozást.

A kereszténydemokrata politikus emlékezetett arra, hogy a szaktárcának az első pillanatban jelezték, hogy ez az egészségpolitika nem vezet sehová, ez a stratégia egy „csődstratégia”, s arra is idejekorán felhívták a figyelmet, hogy ősszel a kórházak működésképtelenné válnak. Ugyanezt állította valamennyi orvos-szakmai szervezet: elsőként az Egyetemi Klinikák Szövetsége, majd a Magyar Kórházszövetség, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetsége, és csatlakozva a betegszervezetek többsége küldött egyértelmű vészjelzést, hangsúlyozva: az egészségügyben azonnali többletforrásra van szükség a bérek kifizetésére, a közüzemi és beszállítói számlák kiegyenlítésére.

A tragikus állapotokat érzékeltetendő a politikus közölte: többletpénz juttatása nélkül tízezer egészségügyi dolgozó veszítheti el állását. A szakmai szervezetek a zárolt 13,5 milliárd forint feloldását és plusz 12 milliárd pluszpénzt követelnek. Az év első kilenc hónapjában ugyanis havi 44,1 milliárd forintot kaptak a kórházak, a jelen állapotok szerint pedig az év utolsó három hónapjára a havi apanázs 33,6 milliárd forintra csökken.
A helyzet több mint válságos – jelentette ki Nagy Kálmán.

Mikola István sajtótájékoztatóján szólította fel Székely Tamás egészségügyi minisztert, hogy vegye át az egészségügy irányítását Oszkó Péter pénzügyminisztertől, valamint „szorítsa be” a pénzügyi tárca vezetőjét. A parlament egészségügyi bizottságának fideszes alelnöke kijelentette, hogy az ágazat méltatlan helyzetbe került, s mindenképpen szüksége van többletforrásra.

Elmondta, hogy pártja szerint a számítástechnikai eszközök beszerzésére szánt negyvenegymilliárd forintot oda lehetne adni az egészségügynek, illetve az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetésével is spórolhatnának. „Megoldás lehetne, ha a kormány nem ragaszkodna a 3,8 százalékos költségvetési hiányhoz” – emelte ki Mikola István, megjegyezve, hogy a környező országok is ezt a technikát választják, hogy később ne legyen nagyobb baj a rendszer fenntarthatóságával. A politikus elmondása szerint az idén az előzőhöz képest reálértéken tizenöt százalékot veszített az egészségügy finanszírozása, ami az idei hétszáztizennégy és fél milliárd forintot alapul véve mintegy százmilliárd forint kiesés.

Mikola István azt javasolta a fiatal pénzügyminiszternek, hogy ha ideje engedi, látogasson el egy-egy kórházba, s nézze meg, milyen embert próbáló munkát végeznek az orvosok. Ezzel utalt Oszkó Péter tegnapi nyilatkozatára, aki a köztévében arról beszélt: egyedül a kórházak nem képesek tudomásul venni, hogy a válság idején nem léphető túl az előirányzat.

+

Az előzetes tervekkel ellentétben nem tették ki a zöld zászlót Egerben, a Heves Megyei Markhot Ferenc Kórház épületére. Azután döntöttek így, hogy egyeztetettek Banyó Tamással, az intézményt üzemeltető, a megyei önkormányzat által alapított nonprofit kft. vezetőjével - tájékoztatta az MTI-t Szegedi Erzsébet az intézmény sajtószóvivője. Mint mondta: a vezetők egyetértenek a Magyar Kórházszövetség és az érdekképviseletek célkitűzéseivel, hogy javítani kellene a finanszírozás helyzetén, és erről tárgyalásokat kell folytatni. A tiltakozás külső megjelenési formáihoz mégsem csatlakozik a kórház – tolmácsolta a vezetőség döntését.
    
Varga Ferenc, a kórházszövetség elnöke az MTI kérdésére csütörtökön elmondta, hogy azért választották a zöld színt tiltakozásuk jeléül, mert egyrészt természetes szín, másrészt jól köthető a kórházi tevékenységhez. Mint részletezte: például a sürgősségi beavatkozásoknál vagy a műtőben dolgozók ruhája is zöld.
    
Az MTI által megkérdezett kórházi vezetők egyöntetűen úgy foglaltak állást, hogy tarthatatlan intézményük anyagi helyzete. Az akcióhoz csatlakozó budapesti kórházak vezetői szerint ennyi pénzből ezt a struktúrát nem lehet fenntartani. Hozzátették: határozott tárgyalásokat kell folytatni a kormányzattal, és a kabinetnek kell a változtatás felelősségét vállalnia.
    
A budapesti Semmelweis Egyetem (SE) épületeire is kitűzték a zöld zászlót, és a munkatársakon ott van a zöld szalag. Ivády Vilmos, az SE gazdasági főigazgatója elmondta, a csökkenő finanszírozás miatt már minden spórolási technikát alkalmaztak. A klinika azért is van nehéz helyzetben, mert csúcsintézményként minden beteget el kell látnia, és miközben 2-2,5 százalékkal emelkedett a ténylegesen elvégzett beavatkozásoknál az úgynevezett súlyszám, a betegforgalom 8-10 százalékkal nőtt.
   
 Zöld zászlóval fejezte ki tiltakozását többek között a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centruma és a Kenézy Gyula Kórház, csatlakoztak az akcióhoz Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megye fekvőbeteg-intézményei is.
    
Csiba Gábor, a miskolci megyei kórház főigazgató-főorvosa az MTI-nek kifejtette: az intézmény a következő félévben mintegy 1,2 milliárd forinttal kevesebb pénzhez jut, és ez a forrásmegvonás szinte ellehetetleníti majd a működését.
    
A Fejér megyei Szent György kórház gazdasági igazgatója, Prosszer Ottó szerint az intézmény helyzet olyan, hogy onnan "már nem lehet hova hátrálni". Az utóbbi két hónap bevételkiesése és a kiadások nem kompenzált növekedése miatt a korábbi 100 millió forintról szeptemberben 380 millió forintra nőtt a 30 napi túli tartozásuk, az utóbbi három hónap átlagos bevételkiesése pedig elérte a havi 130 millió forintot. Ha a helyzet nem változik, az év végére havi 170-200 millió forint is lehet a bevételkiesése - mondta.
    
Szegeden is csatlakoztak a felhíváshoz, a dolgozók viselik a szalagokat, az intézményekre kikerült a zászló. Pál Attila, a szegedi klinikai központ vezetője azt mondta: nagyon súlyos a helyezet, ha nem változik a finanszírozás, 2009-ben 2,2 milliárd forinttal kapnak kevesebbet, mint tavaly.
    
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elvárja, hogy a kormány azonnali intézkedéssel, mintegy ötmilliárd forint pluszforrás bevonásával stabilizálja az egyetemi klinikai központok idei finanszírozását - közölte a szervezet elnöksége. Mint közleményükben írták, "mélységes aggodalommal" követik a 2009. évi egészségügyi (gyógyító-megelőző) finanszírozás alakulását és a jövő évi költségvetés egészségügyi fejezetének tervezett számait.
    
Az MRK elnöksége kiemelte: az idei egészségügyi finanszírozás lehetetlen helyzetbe hozta a klinikai központokat (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) és ezáltal a négy egyetemet is. Közlése szerint a gyógyító-megelőző kassza összegének csökkentése oda vezetett, hogy az év utolsó harmadában még az első félévhez képest is 75-80 százalékos áron tervezik finanszírozni a betegellátást. Ez az egyetemeken összességében mintegy 5 milliárd forint hiány felhalmozását eredményezi.
    
Az egészségügyi ágazat beszállítói szintén lépéseket követelnek a kormánytól. Mint közleményükben írták, a lejárt kintlévőség további növekedése a gyártók és forgalmazók jelentős részének fizetőképességét és életben maradását is veszélyezteti. Ha a helyzet "nagyon rövid időn belül" nem változik, a gyártók és forgalmazók az egészségügyi intézmények hitelezését a továbbiakban nem tudják megoldani - közölték.
    
A központi költségvetésben gyógyító-megelőző ellátásokra 2007-ben 741 milliárd, tavaly 781 milliárd, idén pedig 714 milliárd forint szerepel.