Az LMP visszavonta a plázastopra vonatkozó indítványát
Az elnöklő Balczó Zoltán bejelentette, hogy az LMP visszavonta az átmeneti plázastopot hirdető javaslatát, így a hétfőre kiírt részletes vitát nem folytatják le. Az indítvány arra irányult, hogy a 400 - százezresnél népesebb települések esetében 800 - négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező bevásárlóközpontok és hipermarketek építésére rendeljenek el moratóriumot mindaddig, amíg az építésükre és működtetésükre vonatkozó szabályokat megalkotja a parlament.

Elfogadták a PSZÁF tavalyi évi jelentését
Elfogadta az Országgyűlés a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tavalyi évi tevékenységéről szóló jelentést. Az erről szóló határozati javaslatra 248-an szavaztak igennel, 43-an nemmel, 34-en pedig tartózkodtak. Korábban, a jelentés általános vitájában Szász Károly, a PSZÁF elnöke arról beszélt, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, hatékonyan működik, de alkalmazkodóképessége határára ért, ezért szerepét akkor tudja betölteni, ha további terheket nem raknak rá.

Határozat a GMO-mentesség érdekében
Az Országgyűlés határozatban fogadta el és felkérte az önkormányzatokat, hogy - egy horvátországi kezdeményezéshez csatlakozva - közigazgatási területükön tiltsák meg a genetikailag módosított szervezetek alkalmazását az agrárgazdaságban. A fenntartható fejlődés bizottság előterjesztését 346 szavazattal, egyhangúlag fogadta el a Ház.

Innovációs és fejlesztési eseti bizottság alakul
Innovációs és fejlesztési eseti bizottságot hoz létre a parlament. A testület feladata lesz az innovációt érintő, a kutatásról és fejlesztésről szóló törvények áttekintése.

Elfogadta a Ház a közszolgálati egyetem működéséről szóló javaslatot
Az Országgyűlés a 2012. január 1-jén létrejövő Nemzeti Közszolgálati Egyetem finanszírozásáról, szervezetéről, működéséről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényjavaslatot elfogadta. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indítványa szerint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar általános jogutódjaként létrejövő közszolgálati egyetem fenntartói jogait - a fenntartói testület útján - a közigazgatás-fejlesztésért, a honvédelemért és a rendészetért felelős tárcavezetők közösen gyakorolják.

Felgyorsítják a jövőre nyugdíjba vonuló bírák pótlását
Úgy döntött az Országgyűlés, hogy az új alaptörvény korhatárra vonatkozó rendelkezése miatt jövőre nyugdíjba vonuló bírók pótlása érdekében gyorsabb pályáztatást tesz lehetővé a bírói előmenetelben. A 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény szerint a bírák szolgálati jogviszonya - az eddigi 70. életév helyett - a 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, így jövőre 274 bíró vonul nyugállományba.

Az alapellátásról, a külügyi tárca intézkedéseiről, a szakképesítésről és az uniós források lehívásáról is szó volt a parlamentben az azonnali kérdések, majd az azokat követő kérdések során.

MSZP: alaptörvény helyett alapellátást
Nyakó István (MSZP) arra a kérte a kormányt, hogy az alaptörvény szétküldése helyett inkább megfelelő alapellátást biztosítson a családok és főleg a gyermekek számára. Szócska Miklós államtitkár válaszában leszögezte: a kormánynak alapvető szándéka, hogy rendet rakjon az alapellátásban például a közétkeztetés, vagy az ellátás biztosítása területén.

A külügyminisztert bírálta a Jobbik
A hétfői utolsó azonnali kérdésben Gyöngyösi Márton (Jobbik) az úgynevezett wikileaks táviratokra hivatkozva azt mondta, hogy egy amerikai diplomáciai táviratban Martonyi János külügyminisztert "egyfajta, megbízható, jól bevált nyugtatóként" jellemezték, aki "egyszemélyes garancia arra, hogy a Fidesz-kormány tartja a kijelölt atlantista utat és a nemzetközi tőke érdekeit szolgálja, ha kell a nemzeti érdekeink ellenében is". Németh Zsolt külügyi államtitkár, miután visszautasította a külügyminisztert ért vádakat, azt hangsúlyozta, hogy a kormány támogatja a tárca atlantista vonalvezetésű politikáját. Hozzátette, a külföldi befektetésekre szükség van ahhoz, hogy Magyarországon egymillió munkahelyet tudjanak létrehozni.

A temerini atrocitásokról kérdezett a Jobbik
A kérdések során Szávay István (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy szeptember 11-én, a vajdasági Temerin egyik szórakozóhelye előtt szóváltás alakult ki szerb és magyar fiatalok között. Ezt követően több szerbiai településen ismét kiéleződött az etnikai konfliktusok. Megemlítette, hogy Temerinben szeptember 26-án őrizetbe vettek két kiskorú magyar fiatalt, akiket máig előzetes letartóztatásban tartanak. A képviselő, aki bűnös hallgatással vádolta a kormányt, azt kérdezte, hogy a kabinet miért nem lép fel a délvidéki magyarok érdekében. Németh Zsolt államtitkár azt mondta, hogy ha a képviselő a kormány bűnös hallgatásáról beszél, akkor "már újságot sem olvas", mert az elmúlt napokban sokan és sokszor felszólaltak az ügyben. Pásztor Istvánra, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökére hivatkozva az államtitkár viszonylag megnyugtatónak nevezte a településen kialakult helyezet. Végül leszögezte, hogy a kormányt sokat tesz a temerini fiúk ügyében és remélik, hogy sikert fognak elérni.

A diákolimpikonokról emlékezett meg a KDNP
Stágel Bence (KDNP) a magyar fiatalok nemzetközi tanulmányi versenyeken elért helyezéseiről érdeklődött. A képviselő célnak nevezte, hogy a nemzetközi tanulmányi versenyeken a tehetséges magyar fiatalok jól szerepeljenek. Hangsúlyozta, hogy a magyar oktatási rendszernek egyszerre kell biztosítania a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatását, valamint a kivételes tehetségű diákok hosszú távú, kiszámítható tehetséggondozását. Halász János államtitkár azt mondta, hogy a minisztérium minden évben támogatja a felkészítő szakmai táborokat, illetve a diákolimpikonok és tanáraik kiutazását. Az elért eredményeket sorolva megállapította, hogy Magyarország büszke lehet a diákokra és az őket felkészítő tanárokra is.

MSZP: a kormány csak beszél a szakképesítés átalakításáról
Sós Tamás (MSZP) szerint a kormány másfél éve csak beszél a szakképzés átalakításáról, de nem tud felmutatni semmilyen eredményt, miközben a források húsz százalékát el akarja vonni. Cséfalvay Zoltán alapelvként szögezte le, hogy az átalakítás után a forrásoknak jobban kell hasznosulniuk, mint most, miközben színvonalas szakképzés jön létre. Hangsúlyozta, hogy nem számoltak húsz százalékos megtakarítással és elképzeléseik szerint a térségi, integrált szakképző központok továbbra is jelentős szerepet fognak játszani.

MSZP: gondok lehetnek a közlekedési operatív programokkal
Szabó Vilmos (MSZP) azt akarta megtudni, hogy valóban gondok vannak-e az uniós közlekedési operatív program forrásainak lehívásaival. A képviselő azokra a napvilágot látott hírekre hivatkozott, amelyek szerint az Európai Bizottság leállította a program kifizetéseit. Fónagy János válaszként leszögezte, hogy éppen az MSZP kormányok által működtetett támogatási rendszer lassúsága miatt újították meg a fejlesztéspolitikát. Hozzátette, hogy Európai Bizottság értékelése szerint a projektek elfogadása terén jó helyen állunk és a kifizetésekben is hozzuk az európai átlagot.

A miniszterelnök és a megyei önkormányzatok közötti megállapodás, a Bükki Nemzeti Park igazgatójának felmentése, vagy a 2006-os rendőri fellépések is téma volt az Országgyűlés hétfői ülésén az azonnali kérdések között.

MSZP: miért tartják a megyei önkormányzatokkal kötött megállapodást titokban?
Varga Zoltán (MSZP) elmondta: a múlt héten olyan jogszabályokról egyezett meg a miniszterelnök a megyei önkormányzatokkal, amelyek tartalmát nem ismeri az Országgyűlés. Miért titkolják, hogy mik ezeknek a megállapodásoknak a valós tartalmuk? - kérdezte. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter válaszában arról beszélt: az MSZP-kormány 2006-ban mindent megtett a megyei önkormányzatok megszüntetéséért, majd miután ez nem sikerült, négy éven keresztül büntették azokat, amelyek ennek ellenére fenntartották az intézményeket és ellátták a feladatukat.

Jobbik: vezessék be a végtörlesztést
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a végtörlesztés csak egy szűk kör számára jelenthet segítséget, de sokan vannak olyanok, akik nem képesek ezt igénybe venni. Éppen ezért a Jobbik kezdeményezi a résztörlesztés intézményének bevezetését, amely értelmében bármekkora összeget elő lehetne törleszteni kedvezményes árfolyamon. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár szerint nem megvalósítható a Jobbik javaslata anélkül, hogy az nagyon súlyos következményekkel járna a forint árfolyamára és a magyar gazdaságra. "Ha szeretné bedönteni a forintot, nyugodtan tegyen továbbra is ilyen javaslatokat", de a kormánynak tudomásul kell vennie a rendelkezésre álló kereteket - fogalmazott az államtitkár.

LMP: miért mentették fel a Bükki Nemzeti Park igazgatóját?
Szabó Rebeka (LMP) a Bükki Nemzeti Park igazgatójának felmentésével kapcsolatban érdeklődött. Miután ugyanis "végre sikerült megszabadulni a 4300 hektáron bagóért gazdálkodó olasz bérlőtől" a nemzeti park új pályázatot írt ki, azonban a pályázó helyi gazdálkodók megdöbbenésére a pályázatot annak lejárta után visszavonták és az igazgatót aznap menesztették. Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár válaszában leszögezte: a földterületet a helyben lakó gazdálkodó családok kapják majd meg szigorú és egységes szempontok alapján a többi 60 ezer bérbeadandó állami földterülethez hasonlóan és azokkal együtt. Ángyán József elmondta: az igazgatót felmentő okiratban bizalomvesztés szerepel. Ennek egyik oka az lehetett, hogy az olasz bérlő sorsáról döntő per 10 évig tartott és a miniszter úgy ítélte meg, hogy ebben a nemzeti park vezetője is felelős, valamint az új pályázat előkészítő folyamata nagyon lassan zajlott.

Fidesz: mekkora kárt okozott a 2006-os rendőri fellépés?
Gulyás Gergely (Fidesz) azt kérdezte a belügyminisztertől, hogy mekkora károkat okozott a 2006 őszi rendőri fellépés: mennyi kártérítést fizetett ki a rendőrség és a szaktárca eddig az áldozatoknak? Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában elmondta: felbecsülhetetlen károkat okoztak a 2006-os cselekmények, ugyanis elveszett az embereknek a rendőrségbe vetett bizalma. Az államtitkár hangsúlyozta: a Fidesz-kormány megtérítette a kárt, elnézést pedig "a szocialistáknak kellene kérniük a bűnökért." Az állam egyébként 131 károsultnak összesen 245 millió forint kártérítést fizetett ki.

MSZP: mennyi támogatást kapnak a gazdák jövőre?
Gőgös Zoltán (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy 2012 az utolsó év, hogy nemzeti kiegészítő támogatás adható a gazdáknak Magyarországon, ehhez képest a 2010-es 40 milliárd forint helyett mindössze 26,7 milliárd forintot tervez a kormány erre a célra a 2012-es költségvetésben. A szocialista politikus kérdésének második felében a területalapú támogatásokról érdeklődött. Czerván György vidékfejlesztési államtitkár válaszában leszögezte: hamarosan kezdődik a 2012-es költségvetés vitája, a pontos és végleges összeg ebben a vitában dől majd el, a cél, hogy legalább a 2011-es 30 milliárdos szintet tudja tartani a kormány. Hozzátette: jövő héten elkezdődik a területalapú támogatások kifizetése: október 17. és december 1. között közel 150 milliárd forintnyi területalapú támogatást fognak kiosztani.

Jobbik: érvényben van még az önkormányzati törvény?
Hegedűs Lórántné (Jobbik) a megyei önkormányzatok és a miniszterelnök közti megállapodással kapcsolatban azt kérdezte: érvényben van-e még egyáltalán az önkormányzati törvény, hiszen a megállapodás nem felel meg a jogalkotási folyamat szabályainak. Az előzetesen közgyűlési felhatalmazás nélkül - tehát törvénytelenül - aláírt, utólag zárt ülésen - tehát törvénytelenül - szentesített megállapodás sérti az önkormányzati törvényt. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes válaszában leszögezte: a miniszterelnök és a megyei önkormányzatok egy politikai szándéknyilatkozatot kötöttek: rögzítették írásban, hogy az állami feladatellátás keretében az állam átvesz feladatokat és intézményeket a megyei önkormányzatoktól. Hogy ez milyen körre terjed ki, az majd az Országgyűlésben elfogadott törvényből derül ki. "Akarategyezés van, ne kérjen számon egy mindenre kiterjedő szabályozást" - mondta Navracsics Tibor.

LMP: mikor váltják már le Matolcsy Györgyöt?
Scheiring Gábor (LMP) emlékeztetett rá, hogy a múlt hét előtt legutóbb 2009-ben került 300 forintnál többe egy euró. Akkor Navracsics Tibor az akkori MSZP-s kormány elhibázott gazdaságpolitikáját tette felelőssé. Az ellenzéki politikus kiemelte: a forint gyengülése az összes régiós valuta gyengülését felülmúlja. Az LMP-s politikus azt kérdezte: mikor váltják már le Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert. Navracsics Tibor válaszában leszögezte: a legtöbb uniós ország válságban van és ez a válság nem az elmúlt másfél évben alakult ki. A kormány célja, hogy felkészítse az országot a válságot követő minél gyorsabb felemelkedésre.

A bankokról, a spekulációs adóról, a gazdák kárenyhítéséről, a rokkantnyugdíjasokról és a gazdaság helyzetéről is szó esett a parlamentben a hétfői interpellációk során.

Fidesz: már a bankok is a kiskapukat keresik?
Heintz Tamás arról beszélt az otthonvédelmi szabályozás kapcsán, hogy még csak néhány napja lépett életbe a törvény, a bankok máris a kiskapukat keresik, szabadon értelmezik a kihirdetett jogszabályt. Így építkezők 10 ezrei nem élhetnek a lehetőséggel - mondta. Arra volt kíváncsi, a kormány tervezi-e, hogy végrehajtási rendeletben vagy más módon egyértelművé teszi, a végtörlesztés feltételeit? Cséfalvay Zoltán azt mondta, hogy a parlament világos kereteket teremtett az egyösszegű végtörlesztés kereteire. A lehetőség időben korlátozott, a végtörlesztésnek rögzített árfolyama van, és akkor lehet élni vele, ha a rögzített árfolyamszint alatt folyósították hitelt. Nem kötelezi ugyanakkor a kormány a bankokat, hogy forintalapú hitelt nyújtsanak. Ezek között a keretek között kell jogalkotói akarat érvényesülését biztosítani - szögezte le az államtitkár.

LMP: hogyan szavaz Magyarország a spekulációs adóról?
Scheiring Gábor azt kérdezte, hogyan szavaz Magyarország a spekulációs adóról az Európai Bizottságban. Az adót 2014.január 1-től vetnék ki valamennyi uniós országban, és az LMP-s képviselő szerint ez átalakítaná a pénzügyi rendszer működését. Miközben a bankadót áthárították a betétesekre, a spekulációs adón keresztül enyhíteni lehetne az árfolyam-ingadozásokat, és komoly többletbevételt hozhatna. Azt javasolta, ne féljenek attól, hogy ezt egy baloldali közgazdász dolgozta ki, hiszen többek között Angela Merkel német kancellár is beállt az elképzelés mögé. Cséfalvay Zoltán azt mondta, hogy a magyar kormány a megfelelő időben fogja a döntést meghozni - mondta az államtitkár.

A rokkantnyugdíjasokról kérdezett az MSZP
Varga László (MSZP) interpellációjában azt a kormányzati kijelentést emlegette fel, amelyik szerint 2012-ben kezdenék meg a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatát, akik közül 120 ezret visszaterelnének a munkaerőpiacra. A képviselő azt mondta, hogy a rokkantnyugdíjasok helyzete most bizonytalan, ezért azt kérdezte, hogy mi fog történni jövőre ezzel a csoporttal. Soltész Miklós államtitkár tarthatatlannak nevezte, hogy ma 940 ezer ember él rokkantnyugdíjból vagy ahhoz hasonló ellátásból. Megjegyezte, hogy közülük közel 600 ezren aktív korúak. Hangsúlyozta, hogy ez a szám európai viszonylatban aránytalan, ezért a rendszert felül akarják vizsgálni. Azt viszont leszögezte, hogy a felülvizsgálatnak igazságosnak kell lennie, mert az új ellátási rendszernek meg kell tartania azokat, akik valóban rászorulnak arra.

MSZP: Matolcsy György letérítette a növekedési pályáról az országot
Göndör István (MSZP) azt fejtegette, hogy a jelenlegi kabinet egy, a válságból kivezető úton járó, fenntartható növekedési pályájú gazdaságot vett át a választások után. A képviselő szerint viszont Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter lépései letérítették az országot erről a pályáról. Cséfalvay Zoltán erre felelve azt mondta, hogy a képviselő szavaival ellentétben a kormány egy eladósított gazdaságot, magas államháztartási hiányt, nagy munkanélküliséget és komoly devizaadósságot örökölt. Az államtitkár kijelentette, hogy a kabinet egyszerre teremt stabilitást és növeli a versenyképességet. Intézkedéseikkel már csökkentették az államadósságot és három százalék alá szorítják a GDP arányos államháztartási hiányt.

A gazdák támogatása mellett szólalt fel a Jobbik
Apáti István (Jobbik) arról beszélt, hogy miközben a gazdák többségét rendkívüli kár érte a tavaszi fagyok miatt, a kormány tervei között nem szerepel a kárenyhítési alap növelése. Ha az összes, a más forrásokból származó kárenyhítéseket is összeadja, azok akkor sem fogják meghaladni a 40-45 százalékos mértéket. Czerván György államtitkár azt felelte, hogy semmi sem tud nagyobb kárt okozni az agrárgazdaságnak, "mint a demagóg hangulatkeltés". Hangsúlyozta, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium nem hagyta cserben a gazdákat, akik megfelelő kárenyhítést kapnak majd. Azt viszont hozzátette, hogy "el kell oszlatni egy sajnálatos tévhitet, amelyik az államot egyfajta sajátos, általános biztosítóintézetnek tekinti".

Az intézmények fenntartói körének megváltoztatásáról, és a pedagógusbérekről is szó volt hétfőn az interpellációk között. A képviselők arról is határoztak, hogy már a hétfői ülésen döntés születhet a végtörlesztésre jogosultak körének bővítéséről.

Már a hétfői ülésen dönthet a végtörlesztésre jogosultak körének bővítéséről a Ház
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője a szavazás előtti vitában a javaslattal kapcsolatban azt mondta: a Jobbik szerint nemcsak végtörlesztési, hanem résztörlesztési lehetőségre is szükség lenne. Hangsúlyozta, hogy a javaslat nem érinti azokat a kisvállalkozókat, akik saját ingatlanukra vettek fel hitelt, valamint nem jelent megoldást az önkormányzatok problémáira, amelyek szintén devizában adósodtak el. A politikus végső megoldásnak a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosítását tartotta.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője bejelentette, hogy pártja támogatja a házszabálytól való eltérést, de szerintük, amit eddig tett a kormány, az csak egy vékony réteg számára kínál megoldást, nem foglalkozik 800-900 ezer devizahitelessel, a devizában eladósodott önkormányzatokkal, valamint a kis és közepes vállalkozásokkal.

Az MSZP-s Tóbiás József bejelentette, hogy a szocialista frakció nem támogatja a javaslatot. Szerinte a kormány gazdasági "szabadságharca" egyre több áldozatot szed, sokkal többet mint 2008 válsága. Mint mondta, a javaslat szűk körnek kedvez, a többségnek nem ad érdemi segítséget.

Az előterjesztő Rogán Antal a szocialistáknak azt mondta: amíg kormányon voltak, semmit sem tettek a problémás devizahitelezés ellen, olyan helyzetet hagytak hátra, ahol a bankoknak korlátlan szabadsága volt és olyan hiteltermékeket állíthattak elő, amelyeknek "logikusan nem is kellene, hogy létezzenek". Az LMP figyelmét arra hívta fel, hogy ilyen fontos ügyben helyes, ha az Országgyűlés gyorsan tud reagálni. A jobbikos résztörlesztési javaslatról a fideszes politikus azt mondta: az adós így nem szabadul ki a hitel fogságából, csak a futamidő lehet rövidebb, de az árfolyamkockázat megmarad. "Nem becsülném alá a magyar családokat, akik jól láthatólag ma tömegével próbálnak meg mozgósítani minden a családban fellelhető erőforrást" - mondta Rogán Antal.

Pősze Lajos független képviselő úgy vélte, hogy az MSZP, a Jobbik és az LMP által említett "vékony réteg", akiknek ez a javaslat segít, valójában több százezer fő lesz. Szerinte a gazdagok érdekeit szolgálja az a Jobbikos javaslat, hogy legyenek ingyenes és illetékmentes a devizahitelekkel kapcsolatos peres ügyek, hiszen szociális alapon most is lehet illetékmentességet kérni.

MSZP: lesz pénz a volt megyei önkormányzati intézményekre?
Tóbiás József (MSZP) azt kérdezte, hogy most már lesz pénz a volt megyei önkormányzati intézményekre, és a fenntartói változások mit hoznak az intézmények, az ott dolgozók és az állampolgárok számára. Kifejtette, hogy egy ilyen változásnak akkor van értelme, ha minőségi szolgáltatást lehet nyújtani és fenntartható lesz a rendszer, azaz költségvetési normatívából hatékonyabb működés valósul meg. Szerinte azonban a működési probléma nem fog megoldódni, a fejlesztésekre sem lehet majd gondot fordítani. Cséfalvay Zoltán válaszában elmondta, hogy az átszervezésnek valóban akkor van értelme, ha javul a szolgáltatás minősége, de ez nem csak pénz kérdése. Hozzátette, hogy az átalakításoknak köszönhetően megszűnik az az áldatlan állapot, hogy az állam újabb feladatokat ró a megyére, miközben a szükséges forrásokat nem biztosítja. A cél, hogy ugyanannyi forrás felhasználásával jóval hatékonyabban működjenek ezek az intézmények - emelte ki.

Jobbik: elfogadhatatlanul alacsonyak a pedagógusbérek
Balczó Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy hivatásuk fontosságához mérten elfogadhatatlanul alacsonyak a pedagógusbérek. Mint az ellenzéki politikus kifejtette: a pályát csak úgy lehet a fiatalok számára vonzóvá tenni, ha tisztes megélhetést biztosítanak számukra. Azt kérdezte, hogy miért nem kezdte meg a pedagógusok fizetésének rendezését a kormány. Halász János államtitkár egyetértett azzal, hogy a pedagógusok fizetése alacsony és ezen változtatni kell. Ő is úgy véli, hogy vissza kell állítani a pedagógusok tekintélyét, és a pálya társadalmi rangját, az állam kötelességévé kell tenni a köznevelési rendszer fenntartását. A vonatkozó koncepciót a kormány elfogadta, jövőre elindul a közoktatás rendszerszintű átalakítása, a büdzsében pedig nem csökken a települési önkormányzatok normatívája, de nő a közoktatási célú humánszolgáltatások normatívája - sorolta az államtitkár.

A családvédelem, a 2012-es költségvetés, a büntethetőségi korhatár és a végtörlesztés is téma volt az Országgyűlés hétfői ülésén napirend előtt.

KDNP: kulturális mutáció kell a családvédelem érdekében
Harrach Péter (KDNP) napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott: a demográfiai előrejelzések szerint a század végére Magyarország lakossága 8,5 millió lesz, ebből 1,9 millió a bevándorló, és az idősek részaránya pedig jelentősen nő. Harrach Péter szerint a termékenységi arányszám akkor növekedhetne, ha az elhalasztott gyermekvállalások mégis megtörténnének, vagy bekövetkezne egyfajta "kulturális mutáció", vagyis a közgondolkodást a családról, a gyermekekről és a nemzetről sikerülne megváltoztatni. Jelenleg ugyanis "üresség, emberhez méltatlan célok formálják a közgondolkodást, értelmes célok és jól megfontolt értékek helyett". Soltész Miklós szociális államtitkár válaszában elmondta: a demográfiai előrejelzések valóban "katasztrófálisak", de nem csak Magyarország számára, hanem egész Európára nézve is. Éppen ezért fontos, hogy "családbarát és gyermekvállalást segítő környezetben éljünk", ezért is nyújtja be hamarosan a kormány a családvédelmi törvényt. Az államtitkár hozzátette: bár nem sorsfordító adat, de idén június és júliusban a tavalyihoz képest néhány százzal emelkedett az élve született gyermekek száma.

LMP: 2012 az esélymegvonás éve lesz
Karácsony Gergely (LMP) szerint a költségvetésből az látszik, hogy 2012 a megszorítások és az esélymegvonás éve lesz. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis azzal, hogy a kormány milliárdokat von el az egészségügyből, az oktatásból, a közlekedésből és az óvodáktól és bölcsődéktől és ezzel megvonják az esélyt az idősektől, hogy úgy éljenek, mint egy európai polgár; azoktól a fiataloktól, akik szülei nem tudják finanszírozni a felsőoktatást; a kistelepüléseken élőktől, hogy munkába, iskolába járjanak és azoktól a nőktől, akik egyszerre akarnak gyereket vállalni és dolgozni is. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában leszögezte: az, hogy egy közszolgáltatásra kevesebb forrás jut, nem jelenti automatikusan azt, hogy az rosszabb minőségű is lesz. Az államtitkár szerint sok olyan rendszert örökölt a kormány, amelyben "kusza keresztfinanszírozások vannak", amelyek letisztításával kevesebb pénzből lehet jobb minőségű szolgáltatást nyújtani.

A Jobbik 12 évre csökkentené a büntethetőséget
Apáti István (Jobbik) felszólalásában arról beszélt, hogy ma Magyarországon egyre több a fiatalkorú bűnelkövető, éppen ezért javasolja a Jobbik a büntethetőség korhatárának 12 évre történő csökkentését, mint ahogy több nyugat-európai országban is 12, sőt 10 év a büntethetőségi korhatár. Rétvári Bence a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára leszögezte: a statisztikák szerint nem mutatható ki, hogy növekedett volna a 14 év alatti bűnelkövetők aránya, sőt 2001 óta csökkent is ez a szám. Ugyanakkor az államtitkár hangsúlyozta: természetesen ettől még foglalkozni kell ezekkel az esetekkel is, éppen ezért a kormány tovább folytatja a munkáját a közbiztonság megerősítése érdekében.

MSZP: munkahelyteremtést elszegényedés helyett
Szekeres Imre (MSZP) arról beszélt, hogy szerinte a kormánynak csak a látszat a fontos, hogy ezzel elvonják az emberek figyelmét a gazdasági bajokról. Az MSZP azt kezdeményezi, hogy új költségvetést terjesszen be a kormány: amely javítja a nyugdíjasok, a felsőoktatási tanulók, a rendőrség és a nyugdíjasok helyzetét, mert ha ez sikerül, "csak akkor lesz az országnak esélye kikerülni a veszélyzónából". Cséfalvay Zoltán válaszában érdekesnek nevezte, hogy az MSZP által benyújtott alternatív költségvetés mindössze 15 oldal, amelybe "nyilván csak a jelzők férnek bele".

Fidesz: a kormány fellép a banki trükközések ellen
Rogán Antal (Fidesz) arról beszélt, hogy a kormány fel fog lépni a trükközés, az indokolatlan kamatemelés és végtörlesztés ellehetetlenítését célzó banki törekvések ellen. Ezen belül nemcsak vizsgálatokat kezdeményeztek, hanem minden akadályt el kívánnak hárítani a végtörlesztést igénylő családok elől. Rogán bejelentette: már hétfőn a parlament elé kerülhet a végtörlesztés szabályainak módosítása, amely megnyitja a végtörlesztés lehetőségét a devizahitelt felvevők számára és az építési célú hitelek ügyfelei előtt is, akik több részletben vették fel a hiteleiket és ezek során eltérő árfolyamon kapták meg a hitelt. Rogán Antal szerint ugyanis ezen két csoport tagjainak végtörlesztési szándékát az elmúlt hetekben a bankok elutasították. Cséfalvay Zoltán válaszában leszögezte, hogy a kormány, az állam és a parlament feladata, hogy a végtörlesztésről szóló törvény által nyújtott keretek között biztosítsa a "jogalkotó szándékának és akaratának érvényesülését".