Több lépcsőben, de már az idén elindul a közigazgatás megújítása. Ennek érdekében módosul a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, a módosításokat a héten tárgyalja az Országgyűlés – nyilatkozta Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a Duna Televízió kedd reggeli műsorában. A változások között várható az alaposabb, szakterületre szabott képzés, az előmeneteli és képzési rendszer eddiginél jobb összekapcsolása, valamint a júniustól induló és jövő januárban kiteljesedő köztisztviselői életpályamodell bevezetése.

Nagyon fontos a közigazgatásba való belépés lehetőségének és a bennmaradás feltételeinek, tehát a vizsgáztatás rendszerének tisztázása. A kormányzat ugyanis olyan közigazgatásra szeretne átállni, ami a versenyképességnek nem akadálya, hanem motorja; amely segíti a vállalkozókat, az állampolgárokat – nyilatkozta az államtitkár a Hattól nyolcig stúdiójában. A mostani versenyvizsgarendszert átalakítják, kettéválasztják alap- és szakvizsgára. „Léteznek igazgatási alapismeretek, amit mindenkinek tudni kell a közigazgatásban az állam működéséről, függetlenül attól, hogy milyen típusú végzettséggel, milyen alapdiplomával érkezett a rendszerbe. Ezt szolgálja majd az alapvizsga bevezetése, erre épül rá annak a területnek a speciális tudásanyaga, az arra vonatkozó tanulási kötelezettség, amely területtel az illető köztisztviselő foglalkozik majd”.

Az életpályamodellt ez év júniusától jövő év januárjáig vezetik be – fokozatosan – a hazai közigazgatásban. Ennek lényege, hogy aki a közigazgatásba „beszáll”, és vállalja, hogy nem önmaga, hanem a köz érdekéért dolgozik, annak biztonságos, kiszámítható illetményi és előmeneteli-fejlődési rendszert is biztosítanak – mondta Rétvári Bence. Az államtitkár kiemelte: nemcsak a kiszámítható fizetési rendszerről szól majd a modell, hanem arról is, hogy a köztisztviselők képzését az eddigieknél jobban összekapcsolják az előmenetelükkel. „Eddig éppen az volt a probléma, hogy az előmenetel, az egyik kategóriából a másikba történő átlépés, illetve a képzési, számonkérési, minőségértékelési rendszer nem volt teljesen összekapcsolva egymással”.

Rétvári jellemzőnek mondta, hogy a köztisztviselők sokszor nem olyan képzést kaptak, mint amire szükségük lett volna, hanem olyat, amilyenre a külső beszállítók ajánlatot tettek. „Több milliárd forintért az állam olyan képzéseket vett meg cégektől, amelyeket egyrészt házon belül is meg tudott volna oldani; másrészről pedig nem az állam szabta a képzési igényeket a maga szükségleteihez.” A jövőben az állam számára hasznosabb, az egyes köztisztviselő fejlődését pedig jobban előmozdító képzések várhatók.

A szakpolitikus az innovációnak is nagy jelentőséget tulajdonít a közigazgatás területén. Példaként említette azt az ösztöndíjprogramot, melynek révén már lassan egy hónapja kétszázhetven pályakezdő fiatal dolgozik a közszolgálat különböző helyein. „Ha a jó teljesítményű, diplomás fiatalok a közigazgatásban pályát látnak, ez nyilván javítani fogja a közszolgáltatások minőségét. Ezek a fiatalok itthon vannak egy fél évig, majd a következő fél évet az EU egy más országában töltik. A cél, hogy ott tapasztalják meg a jogszabályokat és a helyi munkakultúrát, ami például Dániában, Portugáliában, Angliában a közszolgálatot jellemzi”.

Kiderült: a második félévben megszületik majd a köztisztviselői etikai kódex is, ami a jogszabályokban előírtakon túl is szabályozza a köztisztviselők magatartását, viselkedését. A politikus kérdésre válaszolva azt mondta:az állampolgárok mindebből a kormányablakokban való ügyintézés során tapasztalnak majd pozitívumokat. „Egyre több ügyet lehet majd ezeken a helyeken intézni egyre egyszerűbben – ebből kifolyólag egy-két éves távon már egyre gyorsabban is".