Ugyanakkor szintén Pósán László pedagógusképzés vonatkozó javaslatát nem támogatta. Ebben a kormánypárti politikus azt kezdeményezte, hogy a 4+1, illetve 5+1 éves pedagógusképzésből vegyék ki a plusz egy évet, és a gyakorlatot építsék be a képzésbe. Hoffmann Rózsa szerint ugyanakkor a plusz egy éves gyakorlati időszak alapvetően minőségi célokat szolgál.    

Arról, hogy a felsőoktatási törvényjavaslathoz több mint 500 módosító indítvány érkezett, Hoffmann Rózsa azt mondta, a 2005-ös felsőoktatási törvényhez is hasonló számú jött, így ez inkább a téma fontosságát jelzi, mint a javaslat minőségét.    

A felsőoktatás finanszírozásáról azt mondta, nagy dolog az, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben Magyarország vállalni tudja, hogy igen nagy mértékben állami ösztöndíjjal tudja működtetni a rendszert.    

A Magyar Akkreditációs Bizottság függetlenségéről szóló ellenzéki kritikákra reagálva azt mondta: nem lehet elvitatni a kormány jogát, hogy ő is küldjön tagot bizottságba.

A vita során a fideszes Pósán László azt javasolta, hogy az előterjesztésben szereplő 4+1, illetve 5+1 éves pedagógusképzésből vegyék ki a plusz egy évet, mert ez egyrészt nem csekély pénzügyi kihatással jár, másrészt, ha megnövelik a képzési időt, nem biztos, hogy a hallgatók szívesen választják a pedagóguspályát. A kormánypárti képviselő azt is javasolta, hogy a tanárképző központok kötelező létrehozása is kerüljön ki a javaslatból, mert szerinte a felsőoktatási intézményekre kell bízni, hogyan szervezik meg a pedagógiai képzést.

Az MSZP-s Hiller István az önköltséges képzésről szóló szabály törlését javasolta. Szerinte az önköltséges képzés egy álságos megnevezés, mert nem jelent mást, mint a tandíj bevezetését. A volt oktatási miniszter azt mondta, hogy a felsőoktatás finanszírozásáról korábban fontos lett volna értelmes szakmai vitát folytatni, de a Fidesz ehelyett a  populista népszavazást választotta.

  Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár Hiller István felszólalására reagálva azt mondta, a szocialista politikus összekeveri a szezont a fazonnal, ugyanis a MSZP korábbi javaslata szerint minden diáknak évente 105 ezer forint tandíjat kellett volna fizetnie, ezt akadályozta meg a szociális népszavazás. A mostani javaslat ugyanakkor arról szól, hogy sok hallgató teljesen ingyen tanulhat a jövőben, a korábban költségtérítéses képzést felváltja a részösztöndíj, a harmadik kategória pedig az önköltség. Hozzátette, abban Hiller Istvánnak igaza van, hogy az önköltség számításai még mindig zajlanak, de éppen azért, hogy elkerüljék azt szociális krízist, hogy szegény hallhatók ne tanulhassanak.     

A fideszes Szalay Péter azt mondta, a világgazdasági válsághoz alkalmazkodni kellett, így az önköltséges képzés bevezetése mindenképpen szükséges.    

Pósán László, a Fidesz oktatási szakpolitikusa „hivatásos rémhírterjesztőket megszégyenítő” felszólalásnak nevezte az MSZP-s politikus szavait, és azt hangsúlyozta, hogy tandíj az, amikor mindenki fizeti, most viszont nem erről van szó. Kolber István volt szocialista, most független képviselő erre reagálva felháborítónak nevezte a kormánypárti képviselők cinizmusát, és szintén úgy vélte, a hátrányos helyzetű gyerekek számára végzetes lesz a törvény.

A jobbikos Balczó Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy formálisan valóban nincs tandíj, ugyanakkor a jelenlegi 53400 fő körüli államilag finanszírozott létszám visszamegy 30 ezerre, így 23400 ember nem tandíjat, hanem részösztöndíjat vagy a teljes önköltséget fogja fizetni. Formálisan akkor sem lehetne azt mondani, hogy tandíjat vezetnek be, az igaz kérdés azonban az, hogy a kormány hány hallgatónak tudja biztosítani a társadalmi felemelkedésnek azt a lehetőségét, hogy a felsőoktatásban részt vegyen.

Pósán László ebben egyetértett, és azt javasolta, hogy a részösztöndíj mértékét az 50 százalékról felfelé mozdítsák el, így egy jóval szélesebb skálát tudnának létrehozni, ahol kevesebb a költség.