Vejkey Imre a fizetőképesség helyreállítását jelölte meg célként, s kifejtette, hogy azon adósok élhetnek a magáncsőd intézményével, akiknek van jövedelmük, ám az nem elég a törlesztési kötelezettségük teljesítésére. A javaslat nem célozza az extrém túladósodottak megmentését – hangsúlyozta, hozzátéve: legsürgetőbb olyan adósok csődvédelme, akiknél a pénzintézet felmondta a szerződést, de a lakóingatlant még nem értékesítették.

A részvételi jogosultság lépcsőzetesen bővíthető, ugyanakkor akik nem tudnak élni vele, ott a Nemzeti Eszközkezelő erősítésén keresztül lehetővé kell tenni, hogy bérlőként legalább 5 évig tovább használhassák otthonukat – mondta a kereszténydemokrata politikus.

Kitért arra, hogy a banki elszámolás és a forintosítás után is maradtak olyan lakossági csoportok, akiknek a magáncsőd bevezetése lehet a hatékony eszköz. A jegybank hatásvizsgálataira hivatkozva elmondta, hogy a 90 napon túli lejárt hiteltartozás meghaladja az 1000 milliárd forintot, s ennek 45 százaléka lakáshitel. Az egy éven túli lejárt tartozás meghaladja a 660 milliárd forintot, a teljes tartozás pedig a 900-at, miközben a fedezetül szolgáló ingatlanok mértéke nem éri el az 570 milliárd forintot.   

Vejkey Imre azt kérte: a képviselők támogassák javaslatukat.

Szászfalvi László, a KDNP vezérszónoka kiemelte: 2002-2010 között megötszöröződött a családok adóssága, az előző kormányok a kedvezményes lakásépítési és -vásárlási lehetőséget megszüntették. A baloldali-liberális kormányok tehetetlenségükkel, szociális érzéketlenségükkel csak tetézték a bajt - fogalmazott. Kitért arra, hogy ezzel szemben 2010 óta számos intézkedés született, ezek között említette az árfolyamgátat, a végtörlesztést, a forintosítást, a nemzeti eszközkezelőt, ezek összesen 1500-1600 milliárdos segítséget jelentettek. Ám ezekkel sem tudtak mindenkin segíteni, ezért van szükség a természetes személyek adósságrendezésére – mutatott rá a KDNP-s politikus, aki történelmi jelentőségűnek nevezte a javaslatot.

Hangsúlyozta: indítványuk európai mintára erősíti a társadalmi kohéziót, a szociális hálót, a szolidaritást Magyarországon. A legkiszolgáltatottabbaknak nyújtanak mentőövet, akik elveszítették a reményt, akiknek az ingatlanuk ugyan megmaradt, de adósságcsapdába kerültek - mondta, megjegyezve azt is, hogy a jövőben a pénzügyi, életvezetési oktatásra, tanácsadásra jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Harrach Péter, Kereszténydemokrata Néppárt másik vezérszónoka kiemelte: a javaslat – amelyet hosszas egyeztetés előzött meg – azoknak nyújt segítséget, akik már nem törlesztenek, de segítséggel helyreállítható ez a folyamat.

A KDNP frakcióvezetője hozzátette: fontos, hogy nem kényszerítenek senkit, önkéntesen lehet vállalni a csatlakozást. Cáfolta, hogy a csődvédelmi felügyelő például a családok élelmiszer-vásárlásába is beleszólna majd.

Részleges moratórium is kapcsolódik a rendszerhez, és előny az adósság egy részének elengedése a folyamat végén - részletezte.

Reményeik szerint több tízezer család kerülhet ki az adósságcsapdából - mondta Harrach Péter, felvetetve azt is, hogy egy bérlakáskezelő létrehozásával az üresen álló lakások hasznosítása sok családon tudna segíteni.

+

Németh Lászlóné: hatékonyabban lehet a tulajdonosi joggyakorlás
    
A tulajdonosi joggyakorláshoz köthető szerepek, feladatok hatékonyabb ellátásával indokolta a Miniszterelnökség államtitkára az állami vagyonról szóló törvény azon módosítását, amely kiterjeszti a Miniszterelnökséget vezető miniszter jogkörét társaság megalapítására, részesedés megszerzésére vonatkozó rendeletek megalkotására. Németh Lászlóné expozéjában kiemelte: az illetékes miniszter jogköre kizárólag a feladatköréhez tartozó esetekre terjedne ki.   

Az államtitkár szavai szerint a bürokratikus terhek lebontásáról van szó. Kifejtette: ha a kormány úgy dönt, hogy a Magyar Fejlesztési Bank például céget vásárolhat, akkor ahhoz jelenleg törvénymódosítás szükséges vagy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő eljárása szükséges. A módosítás leegyszerűsíti a folyamatokat és senkinek nem sérül az érdeke.   

Gelencsér Attila, a Fidesz vezérszónoka szerint a törvénymódosítást a nemzeti közműszolgáltató működtetésével kapcsolatos feladatok is indokolják, a módosított jogkör segíti a hatékony megvalósítást. A társaság nemzeti érdekeket véd és hozzájárul a rezsicsökkentés feltételeinek fenntartásához. Értékelése szerint a jogszabály módosítása gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé, s ezzel megteremti, hogy a lakosság a jövőben is megfizethető, kiszámítható energiaárakkal kalkulálhasson.    

Szakács László, az MSZP vezérszónoka az MFB transzparens működésének megszűnése miatt fejezte ki aggályát. Kifejtette, hogy eddig is alapíthatott vagy vásárolhatott céget, de be kellett hozni a törvényhozás elé. Ha ebből visszalépnek és elég a miniszteri rendelet is, az szerinte indokolatlan gazdasági és hatalmi koncentrációt eredményez, árt a közbizalomnak, a költségvetésnek és a kormánynak.   

Az ellenzéki politikus kitért arra is, hogy az Európai Unió a magántőke, magánszolgáltatók bevonásában érdekelt.    

Szóvá tette azt is, hogy a rezsicsökkentés miatt az önkormányzati közműcégek 1000 milliárd forinttal tartoznak, s még meg is adóztatják őket.    

Némethné Lászlóné zárszavában az MSZP-nek reagálva azt mondta, hogy a PPP-konstrukciók hihetetlen pénzekbe kerülnek a mai napig, s az elmúlt 5 évben a kormány sok erőfeszítést tett, hogy megszabaduljon tőlük. Hozzátette, hogy az infrastruktúra fejlesztéseknél még évi 100 milliárd forint teher megmaradt ezekből.    

A módosítással összefüggésben pedig megismételte: a rezsicsökkentés fenntartása érdekében szükséges az.     

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.
    
A természetes személyek adósságrendezéséről.

IM: a családi csődvédelem második esély a kikerülésre az adósságcsapdából

A családi csődvédelem egyik előnye, hogy az adós és a hitelezők kölcsönös megállapodásán alapul, ezzel második esélyt ad az érintetteknek arra, hogy kikerüljenek az adósságcsapdából, és elkerüljék a kényszerintézkedést – mondta az Igazságügyi Minisztérium államtitkára.     

Répássy Róbert hangsúlyozta az állam szerepvállalását, valamint azt, hogy a kizárólag az adós által kezdeményezhető magáncsőd esetében bíróságon kívüli és bíróság által előírt eljárásra is lehetőség van.    

Rámutatott arra is, hogy a csődvédelem ideje alatt az adós vagyoni és jövedelmi helyzetét figyelembe véve állapítható meg a kötelezettség, hogy az adós mentesülhet a kamatok és a hiteltartozás egy részének megfizetése alól. A hitelező vagy hitelezők számára is előnyös a megállapodás – hangsúlyozta –, mivel elkerülheti a drága, hosszadalmas és gyakran eredménytelen behajtási eljárást.     

Hosszú időre kiesik a csődvédelemből az, aki nem tartja be az előírásokat – ismertette –, ezt a Családi Csődvédelmi Szolgálat ellenőrzi a jövőben, és ez a szervezet végzi az előzetes vizsgálatokat arról is, hogy a csődvédelmet kérő megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.     

A bíróságon kívüli megállapodásokat az állam regisztrálja, sikertelen egyezkedés esetén azonban megindul a bírósági adósságrendezési eljárás, azonban ez is a megegyezést célozza. Ennek hiányában a bíróság dönt a törlesztés módjáról, amely elrendelheti a nélkülözhető vagyontárgyak értékesítését és árának elosztását a hitelezők között.     

Az adóst fizetésképtelenségi szakértő, vagyis a családi vagyonfelügyelő támogatja a kötelezettségei teljesítésében - mondta az államtitkár. Váratlan esemény bekövetkeztekor a megállapodás módosítható – tette hozzá.     

Répássy Róbert a magáncsődeljárás előnyének nevezte, hogy az adós a létfenntartáshoz és a lakhatásához szükséges pénzkerettel maga gazdálkodhat, a jogszabály célja a lakhatás biztosítása, ehhez az állami törlesztési támogatás is segítséget adhat.
    
Vitányi István (Fidesz) célnak nevezte, hogy a hitelesek kikerüljenek az adósságcsapdából. A szabályozás, amely az eddig bevezetett állami intézkedéseket követi, azoknak a családoknak biztosít lehetőséget, akiknek vagyona és jövedelme nem teszi lehetővé a lakóingatlanjukra felvett hitelek törlesztését.  

Pozitívan szólt a késedelmi kamatok és járulékok valamint az adósságteher egy része alóli mentesülésről, de arról is, hogy a jogalkotó a rendkívüli, hirtelen bekövetkezett körülmények esetén lehetőséget ad az egyezség újratárgyalására, a végzés olyan módosítására, amely az adós javát szolgálja. 

Mint mondta, az Igazságügyi Hivatalon belül felálló Családi Csődvédelmi Szolgálat nemcsak a folyamat ellenőrzésébe kapcsolódik be, hanem döntéselőkészítő munkát is végez.

Korózs Lajos (MSZP) is üdvözölte az előterjesztést, amelyhez azonban jobbító kritikai megjegyzéseket is fűzött. Bírálta azt is, hogy a kormányzat eddig nem a legnehezebb helyzetben élőkőn segített, de arról is beszámolt, hogy közműtartozása sokkal több embernek van az országban, mint hiteltartozása.     

Szerinte a javaslat azon adósok számára sem garantál biztos kiutat az adósságból, akik végigszenvedik az eljárást. A magáncsőd intézményét az MSZP minden adósra kiterjesztené – fűzte hozzá –, és nagyobb mértékben vennék figyelembe az adósok érdekeit.     

Úgy látta, az előterjesztés az érintettek jelentős részét kizárja a folyamatból, ezért pártja nemcsak a már 90 napos késedelemben lévőket vonnák be a folyamatba, hanem azokat is, akiknél csak felmerül a tartozás lehetősége.  A jövedelem nagyobb arányát hagynák az adósnál - folytatta -, és gyakorlatilag csak a bírósági eljárásra adnának lehetőséget.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka kifejtette: a KDNP-sek már 2010-ben kampányoltak a magáncsőddel, de azt mondják, a javaslat azért csak most került a Ház elé, mert meg kellett várni a devizahiteles rendezést. Szerinte a mostani csődvédelmi koncepció után is több mint százezer család maradhat mentőöv nélkül. Úgy véli, a KDNP indítványában szűkítő feltételek vannak, amelyek indokolatlanok, feloldásukkal pedig szélesebb rétegeket lehetne megcélozni.

Későbbi felszólalásában állami bérlakásprogramot szorgalmazott.

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka közölte: pártja fontosnak tartja a családi csődvédelem bevezetését, de szerintük túl késői, a tartalma pedig túl kevés, „az adósságcsapdában vergődőknek” csak egy szűk köre élhet a lehetőséggel. Szerinte a csődvédelem intézménye inkább a jobb vagyoni helyzetben lévő rétegnek segít.

A politikus szólt arról is, hogy ki kellene mondani a lakhatáshoz való jogot, a lakásukat elveszítő hiteleseknek megfelelő nemzeti ingatlanalapot kellene működtetni.

Rétvári Bence KDNP-s képviselő arra kérte az ellenzéki politikusokat, ha úgy látják, hogy az előterjesztés akár csak egy adósnak is segít az adósságspirálból kikerüléshez, szavazzák meg.

Szerinte a javaslatuk több tízezer embernek is segíthet, majd a vitában elhangzottakra reagálva közölte: azért most nyújtották be, mert már nincs árfolyamkockázat.

A családi csődvédelem mélyreható megoldást jelet, hiszen megváltozik az adósságszerkezet kezelése, és a gondolkodásmódon is változtat: ki-ki addig nyújtózkodjon, ameddig a takarója ér – mondta a kormánypárti politikus.

Lukács László György (Jobbik) bonyolultnak és nagy volumenűnek ítélte a jogszabályt, feltéve a kérdést: mit ért ebből egy fogyasztó? Megítélése szerint sokkal inkább hitelezőpárti jogintézmény jön létre Magyarországon, amely ugyanakkor az adósoknak is biztosít garanciát.  Fontosnak tartotta a jogszabály definíciók tisztázását – példaként hozta a méltányolható lakásigényt –, mert szerinte ezek közül számos nehezen értelmezhető az érintettek számára.   

Teleki László (MSZP) késeinek nevezte a javaslatot, amit azzal indokolt, hogy sok visszarendezhetetlen élethelyzet alakult ki, s a törvény nem szól azokról, akik elvesztették lakásukat. Értékelése szerint őket is be kellene valahogy kapcsolni a rendezésbe, emellett pedig az üres lakásokat is be kellene vonni. Az ellenzéki politikus a kilakoltatások feltételeit is kezelné, a nagycsaládosok esetében pedig további kedvezményeket sürgetett.

Sallai R. Benedek (LMP) szerint a kormány nem tudta helyreállítani a gazdaságot és ennek köszönhető, hogy az emberek nem tudták fizetni devizahiteleiket. Értékelése szerint az eddigi intézkedések nem az elsődleges célcsoportot érték el, a mostani intézkedés pedig megkésett.    

Volner János (Jobbik) szerint a családoknak azért nőtt meg a tartozásuk, mert a leromlott forintárfolyamot nekik kellett megfizetni, a kormány pedig nem tett semmit az átváltás érdekében. Azt mondta: a forintosítás négy évet késett, mert a kormány a helyzet kezelése helyett saját hatalmának bebetonozása érdekében hozott törvényeket.  Az ellenzéki politikus a magas kamatszintet is bírálta, és szóvá tette, hogy sokan kimaradtak az eddigi beavatkozások hatásaiból.

Vejkey Imre zárszavában a kritikákra reagálva felhívta a figyelmet, hogy az egyes hitelezői csoportok számára a megtérülés szabályait tartalmazza a törvényjavaslat. Az első helyen a jelzáloghitelező bank áll, az ingatlan fedezetéig, második helyen a privilegizált helyzetben lévő közműcégek, majd a fedezetlen banki követelések következnek.  Utolsó helyen a hátrasorolt hitelező, magánszemélyek, magánjogi ügyletek következnek.   

Az állam úgy védi az eladósodott magánszemélyt és a családokat, hogy a köz és magánhitelezők jogos igényeit is érvényesíteni kívánja - jelezte, egyúttal rögzítette: az adósságrendezés az elsődleges cél. A magáncsőd nem alkalmazható azon hiteladósok helyzetének rendezésére, akiknél végrehajtás, vagy azon kívüli eljárásban az értékesítés már megtörtént – jelentette ki

Orbán Gábor, az NGM államtitkára a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat expozéjában kiemelte: 2015. márciusában kötötték meg új egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére. Ez kizárja a vállalkozások és magánszemélyek jövedelmének kettős adóztatását és rögzíti az egyenlő elbánás elvének alkalmazását. Lehetővé teszi továbbá a kölcsönös egyeztető eljárás kezdeményezését is -  mondta. Hozzátette: az egyezmény az adóelkerülés és kijátszás kizárására is több garanciális elemet tartalmaz.

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka szerint az egyezmény a két ország kapcsolatrendszerét erősíti. Felidézte  a diplomáciai kapcsolatok felvételét, és a jelenlegi kapcsolattartást, majd azt mondta: a külkereskedelmi egyenlegünk pozitív.  A fideszes politikus a két oldalú árucsere-forgalom növelését szorgalmazta, s jelezte: a termelőszektorban számítunk a luxemburgi befektetőkre.

Szakács László, az MSZP vezérszónoka dicsérte az előterjesztést, és kiemelte: a jövedelem és a vagyonadókra terjed ki az egyezmény. Hozzátette: álláspontjuk szerint az egyezmény kiszámíthatóvá teszi a kétoldalú adóztatási kapcsolatokat.

Bana Tibor, a Jobbik vezérszónoka szintén a támogatásukról biztosította a törvényjavaslatot. Kitért arra, hogy a megállapodással kikerül az egyezményből a szabad foglalkozás fogalma, és egyszerűsödik a tanulókat érintő passzus. Bízik benne, a személyek és a vállalkozások közötti együttműködés is erősödhet.

Az általános vitát az elnöklő Hiller István ezt követően lezárta.

+

A számvitelről szóló törvény módosításáról szóló javaslat általános vitájában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára arra emlékeztetett, hogy az uniós tagállamok egyeztetését követően 2013. nyarán fogadták el az új számviteli irányelveket. Ezeket az irányelveket a tagállamoknak 2015. július 20-ig kell átültetniük a nemzeti jogrendszerükbe – tette hozzá Banai Péter Jenő.    

Az új számviteli irányelv jelentős változást eredményez az éves pénzügyi beszámolókra illetve az összevont, konszolidált éves pénzügyi beszámolókra vonatkozó előírások esetében - emelte ki. A változtatásokat a 2016. január 1-én vagy az azt követően kezdő üzleti évben készített éves beszámolókra valamint összevont, konszolidált éves pénzügyi beszámolókra kell először alkalmazni –- hívta fel a figyelmet.    

Az új irányelv a kisvállalkozások esetében a maximum harmonizáció elvét követi – folytatta, kiemelve, hogy ez az adminisztrációs terhek csökkenését eredményezi majd. Megemelkednek az egyes vállalkozási csoportokra vonatkozó értékhatárok is, a kisvállalkozások esetében az egyszerűsített éves beszámoló törvény szerinti értékhatárai több mint kétszeresére nőnek. Ez 1,2 milliárd mérlegfőösszegnek illetve 2,4 milliárd forint nettó árbevételnek felel meg, így a számviteli törvény hatálya alá tartozó hazai vállalkozások 97-98 százaléka készíthet majd egyszerűsített éves beszámolót – hangsúlyozta.    

Emelkednek a vállalatcsoport egészére vonatkozó, összevont konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség alóli mentességre vonatkozó határértékek is. A jövőben kevesebb anyavállalatnak kell majd összevont, konszolidált beszámolót készítenie – mondta az államtitkár.   

A jövőben nem lehet majd külön elszámolni a rendkívüli bevételeket és ráfordításokat – hangsúlyozta.   

Az osztalék elszámolásának szabályai úgy változnak, hogy az osztalék összegét annak az évnek a beszámolójában kell megjeleníteni, amelyikhez kapcsolódóan azt jóváhagyták – mondta.

Witzmann Mihály, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy az új számviteli irányelv jelentős mértékben megemeli az egyes vállalkozási csoportokra vonatkozó értékhatárokat. Ennek megfelelően több mint kétszeresére nőnek az egyszerűsített éves beszámoló törvény szerinti értékhatárai.  

Kitért rá, hogy ezentúl nem lehet elszámolni a rendkívüli tételeket, mert ezek függetlenek a szokásos vállalkozási tevékenységtől. A változások a számviteli rendszer logikáját követik, így könnyen adaptálhatóak – szögezte le.   

Hangsúlyozta, hogy az osztalék összegét a jövőben a döntés napjával együtt kell megjeleníteni a számviteli nyilvántartásokban, emiatt megszűnik a korábbi mérleg szerint eredménytétel, az eredménykimutatás pedig az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni.

Az MSZP tartalmát tekintve támogatja a törvényjavaslatot, bár annak nem minden részlete elfogadható számukra – közölte a szocialisták vezérszónoka.

Józsa István pozitívnak tartotta, hogy több vállalkozás számára nyílik meg az egyszerűsített éves beszámoló elkészítésének lehetősége, így csökken az érintettek adminisztrációs kötelezettsége.  

A minisztérium viszont nem építette bele a törvényjavaslatba a pénzügyi vállalkozások és az elemzők észrevételeit - folytatta. A számviteli törvény toldozása, foldozása helyett a jogszabály teljes, átfogó módosítására lenne szükség – jelentette ki.
    
Hargitai János (KDNP) arról beszélt, hogy a magyar vállalkozások jó része eddig is egyszerűsített beszámolót készített, és ha jövőben növekednek, akkor is egyszerűsített beszámolót tudnak készíteni 1,2 milliárd forint mérlegfőösszegig, illetve 2,4 milliárd forint nettó árbevételig. Ha bürokrácia csökken, akkor a költségek is csökkennek - mutatott rá.    

A kormánypárti képviselő végül időszerűnek és támogathatónak nevezte a törvényjavaslatot.    

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) elmondta, nem véletlen, hogy komolyabb vita nem alakult ki a javaslatról, mert a vita lényegi része egy másik országban már lezajlott, a fordítás körülményeiről vitatkozhatnak.   Közölte, hogy a javaslatban az egyszerűsített beszámolóra vonatkozóan támogatható vannak rendelkezések.   

Az ellenzéki képviselő szerint oda kellene eljutni, hogy ne csak a kis- és közepesvállalkozások túladóztatása szűnjön meg, hanem a munkavállalók is minél többet vihessenek haza a bruttó bérükből.    

Zárszó      

Banai Péter Jenő, a nemzetgazdasági tárca államháztartásért felelős államtitkára ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat elfogadásával a magyarországi vállalkozások döntő részének adminisztrációs terhei csökkeni fognak.    

Z. Kárpát Dániel adózásra vonatkozó javaslata kapcsán hozzátette: a 2010 utáni kormány pont olyan lépéseket tett, amelyeknek célja, a családokat terhelő adók csökkentése volt. Jelezte azt is, hogy a kormánynak nem volt nagy mozgástere arra, hogy új rendelkezéseket fogalmazzon meg a javaslatban.

FM: új törvény a mezőgazdasági termékpiacok szervezésére
    
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló javaslat általános vitájában Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára azt mondta, a vonatkozó új uniós irányelv jelentősen átalakította a mezőgazdasági termékpiacokra vonatkozó szabályokat, ezért a 2012-es törvényt felváltó, új jogszabály elfogadására van szükség. Mint mondta, a jól működő elemeket megőrizték az új javaslatban is.    

Ismertetése szerint az új uniós rendeletben a szakmaközi és termelői szervezetek önszabályozáson alapuló piaci intézkedései még jobban előtérbe kerültek, aminek következtében a szakmaközi szervezetek szerepe a laza szabályozású ágazatokban is erősödött. Megújultak az ezen szervezetek elismerésével, működésével kapcsolatos szabályok is – tette hozzá. Kitért arra, hogy új, a korábbinál hatékonyabb és egységesebb válságkezelési intézkedés került az uniós rendeletbe.    

Czerván György szerint a javaslat kifejezett célja, hogy megakadályozza az időjárási és más természeti okok miatt ténylegesen nehéz helyzetbe került termelők teljes tönkremenetelét, de szigorú feltételekhez köti a termelők szerződés alóli mentesülését is.    

Kulcskérdésnek nevezte a magyar mező- és élelmiszergazdaság fejlődése szempontjából az egyes ágazatok szervezettségének növekedését. Ezért szánnak nagyobb szerepet az alulról szerveződő, nyitott tagság elvén működő ágazati önszabályozásnak – hangsúlyozta. Hozzátette: az önszerveződést a termelői, szakmaközi szervezetek, csoportok valósítják meg, amelyek feladata a termelés és értékesítés szervezése, az együttes piaci fellépés kereteinek biztosítása.   

Czerván György közölte, a javaslat meghatározza az alapvető szabályokat, eljárásokat a termelői szervezetekkel kapcsolatban. Mint mondta, a szerveződés magasabb fokát jelentő szakmaközi szervezetek egy-egy ágazat szereplőit (termelőket, feldolgozókat, kereskedőket) vertikálisan fogják össze.    

Beszámolt arról, ha egy szakmaközi vagy termelői szervezet egy termék esetében az előállítás túlnyomó részét lefedi, akkor kezdeményezheti egyes szabályai kiterjesztését a tagsággal nem rendelkező ágazati szereplőkre is.     

Az államtitkár közölte, az új törvény tartalmazza a tejágazatban a kvótarendszert felváltó új európai szabályozás magyar végrehajtási elemeit, például a nyers tej értékesítése esetében a kötelező szerződéskötést.    

Czerván György elmondta, rendkívüli piaci események, például az orosz importtilalom esetén biztosított a gyors válságkezelési intézkedések bevezetésének lehetősége. Újdonságként jelennek meg a halászati és akvakultúra-termékek piacának szervezéséről szóló végrehajtási szabályok. Hozzátette: számos más speciális piacszervezési szabály is van a törvényjavaslatban, például a vágóállatok vágás utáni minősítése, vagy az adatszolgáltatás részletszabályai.   

Pócs János (Fidesz) is kiemelte azt, hogy a törvényjavaslat nagyobb hangsúlyt helyez a termelői, a szakmaközi szervezetekre. A fontosabb szabályok között említette a termelők, a feldolgozók és a felvásárlók viszonyában a határidők meghatározását, a mezőgazdasági termény szolgáltatására vonatkozó szabályokat, különös tekintettel a nyers tej értékesítését.   

Hozzátette: a szakmaközi szervezet a földművelésügyi miniszternél kérvényezheti, hogy egyes intézkedéseit terjesszék ki a szervezethez nem tartozó piaci szereplőkre. A miniszter legfeljebb három évre rendelheti el a kiterjesztést – jegyezte meg. A kormánypárti politikus úgy folytatta: ilyen esetekben a miniszter a kiterjesztett piacszerzési intézkedések előnyeit élvező, a szervezethez nem csatlakozott piaci szereplők számára is meghatározhat egy indokolt mértékű pénzügyi hozzájárulását, amelyet a szakmai szervezet feladatainak elvégzésére kell fordítani.         

Földi László (KDNP) fontosnak nevezte, hogy szigorítások is vannak a törvényjavaslatban, például a termelők, a feldolgozók és a vásárlók viszonylatában a fizetési határidőknél 15 napot tesznek kötelezővé.   

Elmondta, hogy a javaslat tartalmazza a mezőgazdasági termékpiacok megalapozott információn alapuló szervezése, valamint az unió felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében, statisztikai célra állami adatbázisok működtetését.    

Magyar Zoltán (Jobbik) elmondta, támogatják a törvényjavaslatot, de lesznek módosító indítványaik is, mert több jogi és logikai bukfencet is találtak benne. Mint mondta, javaslataik a szerződő felek védelméről szólnak majd.
       
Legény Zsolt (MSZP) kifejtette: támogatják az uniós szabályok átültetését tartalmazó javaslatot. Üdvözölt több rendelkezést is, így azt, amely előírja a mezőgazdasági terményszolgáltatására kötött szerződés kötelező tartalmi elemeit, annak függvényében, hogy a szerződést termés betakarítása előtt vagy után kötik meg.   

A vita lezárása után Czerván György államtitkár megköszönte a frakciók támogatását.