A környezetvédelemről, az uniós területalapú támogatások jogosulatlan igényléséről, a menekültek számáról volt szó napirend előtt az Országgyűlésben. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, hogy meg kell állítani a környezeti tragédiákhoz vezető folyamatokat, s ehhez összefogásra van szükség. A KDNP alelnöke méltatta, hogy Magyarországon 1990 óta csökkent a felhasznált energia, a szén-dioxid- és az üvegházhatású gázok kibocsátása.
Harrach Péter felszólalásában súlyos adatnak nevezte, hogy évente egy háromnegyed magyarországnyi termőterület veszik el, s heti egymillió ember költözik városokba. Szólt arról, hogy a világ vízválság küszöbén áll és elindult a klímaváltozás
A KDNP alelnöke méltatta, hogy Magyarországon 1990 óta csökkent a felhasznált energia, a szén-dioxid- és az üvegházhatású gázok kibocsátása.
Az eredmény arra késztet, hogy továbbvigyük a munkát, s a teremtett világ szépségét, gazdagságát, rendjét megőrizzük – fogalmazott Harrach Péter.
Nagy István, a földművelési tárca parlamenti államtitkára fontosnak nevezte, hogy a környezetvédelmi világnap mottója minden évben közös cselekvésre buzdít. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ha 2050-ig így maradnak az emberek szokásai és a népességszám eléri a 9,6 milliárdot, akkor három bolygó kell az élethez.
Utalt arra, hogy 2009 és 2014 között több tényező is kedvezően alakult. Az államtitkár példaként hozta a hulladékgazdálkodás átfogó átalakítását, amelynek köszönhetően évi 2,5 tonnával visszaszorult a hulladék mennyisége. A lakossági szemléletformálás szerepét is hangsúlyozta.
Sallai R. Benedek (LMP) a június 5-ei környezetvédelmi világnap kapcsán beszélt a 2016-os költségvetéshez benyújtott ellenzéki módosító indítványokról. Elmondta, a többi között több pénzt javasoltak az Illatos úti telep kármentesítésére, a nemzeti parkok forrásait is bővítették volna, illetve növelték volna a légszennyezettség csökkentését előirányzó forrásokat, a civil szervezetek támogatását. Hozzátette: a kormánypártok minden javaslatot elutasítottak.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg soha nem látott fejlesztés folyik ezen a területen, több száz természetvédelmi és turisztikai beruházás valósult meg az országban. A következő években 46 milliárd forintot különítettek el környezetvédelmi fejlesztésekre - mondta. Elismerte azt, hogy a költségvetés egyik táblázatából valóban a források csökkenése olvasható ki, de szerinte ez átmeneti állapot és az uniós források, a költségvetési ciklus végével magyarázható.
Beszélt arról is, hogy 22,7 milliárd forint lesz a következő években kármentesítésre, és jövőre nő a nemzeti parki igazgatóságok támogatása is.
Gőgös Zoltán (MSZP) emlékeztetett arra, hogy 84 emberrel szembeni vádemeléssel zárult a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalon (MVH) belül működő, támogatást lenyúló maffia elleni eljárás. Mint mondta, az ügyben magas beosztású, a kormánnyal komoly kapcsolatrendszerben álló emberek is érintettek.
Nagy István válaszában azt kérte, hogy egyes ember gyarlóságából ne vonjanak le általános következetéseket, ez hiba lenne. Rossz úton jár az, aki politikai szálakat keres az ügyben, az emberekben volt a hiba, ezek az emberek már nem részei a rendszernek.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a bűncselekmény kísérleti szakban maradt, ez a minisztérium és a nyomozó hatóság munkatársainak köszönhető. Hangsúlyozta, az MVH minden eszközt igénybe vesz a visszaélések megakadályozás érdekében.
Kósa Lajos (Fidesz) arról beszélt, hogy az elmúlt évekhez képest nagy mértékben megnőtt az illegális bevándorlók száma. Bírálta a baloldali ellenzék magatartását. Mint mondta, mikor a problémákra és a veszélyekre hívják fel a kormánypártok a figyelmet, akkor a „szólásszabadság és demokrácia bajnokai” plakátháborúba kezdenek. Úgy fogalmazott: „szeretném felhívni a magyar baloldal figyelmét arra, hogy ez tőről metszett náci vircsaft”. Ők vezették be az erőszakot a politikában, ők voltak azok, akik plakáttépkedéssel, könyvégetéssel próbálták kifejezni a szólásszabadság iránti elkötelezettségüket – jelentette ki.
Kósa Lajos kifejtette: a szólásszabadság a magyar baloldal számára – ebben élen jár a "Bajnai párt – csak addig tart, amíg az ő véleményük elhangozhat. Azt is szóvá tette, hogy Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) „a leggyűlöletesebb magyarellenes kampány” arca volt a kettős állampolgárságról tartott népszavazáskor.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a legfrissebb adatokat ismertetve közölte, hétfőn 457 illegális határátlépőt fogtak el a hatóságok, idén összesen 53 295 menedékkérő érkezett Magyarországra. Jelezte, a menedékkérők Görögországnál léptek be az unóba és Szerbián keresztül érkeztek, és nem politikai menekültek, mert nem olyan államból jöttek, ahonnan el kellene menekülni. Ezek a menekültek megélhetési bevándorlók – mondta.
Az uniós szabályok megváltoztatását, a kérdés nemzeti hatáskörbe utalását szorgalmazta. Kitért arra, hogy a dublini eljárás keretében idén 15 ezer megkeresés érkezett a tagállamoktól a menedékjogot kérők visszavételére. Hozzátette: Németország, Svájc és Luxemburg jelezte ezeket az igényeket.
Volner János (Jobbik) a hazai munkabéreket nevezte meg a kivándorlás egyik okaként, példaként hozva, hogy az átlagbér 2010 áprilisában 525 euró volt, míg 2015 első negyedévében 493 euró. Az ellenzéki politikus a termelést támogató adórendszer kialakítását sürgette, amelyben az iparba, mezőgazdaságba, turizmusba összpontosítanák a kedvezményeket. Szóvá tette a magas adókat és járulékokat, a 27 százalékos áfakulcsot és más „egzotikus adónemeket”, s egyenlőtlennek ítélte a jövedelmek elosztását.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában jelezte, ha Volner János Lengyelországban vagy Romániában lenne ellenzéki képviselő, akkor a magyar kivándorlási adatokat méltatná, hiszen töredéke az ottaninak. A kormánypárti politikus kifejtette, hogy a devizahiteles kérdést – amely szerinte az egyik kivándorlási indok – igyekeztek rendezni, s csökkent az országot elhagyók száma.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy az elmúlt 5 évben 43 százalékkal nőtt a minimálbér, s a rezsicsökkentéssel is azok jártak jól, akik kiadásainak nagy részét számlák tették ki. További segítségként beszélt a családi adókedvezményről és a személyi jövedelemadó csökkentéséről is.
Uniós megfeleltetést célzó nemperes eljárás és egyes igazságügyi törvények módosítása
Képviselői felszólalások
A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosítások összegző módosító javaslatának vitájában Bárándy Gergely (MSZP) szóvá tette a bírák, a bírósági fogalmazók alacsony bérezését. Mint mondta, most minimálisan megemelik a bírósági titkárok bérét, ezt a szocialisták helyesnek tartják, és megszavazzák. Ugyanakkor szerinte lesz olyan bírósági titkár, akinek a fizetése meg fog egyezni egy kezdő bíró fizetésével. Üdvözölte, hogy törölték a javaslatból a kétharmados támogatást igénylő részeket.
Gyüre Csaba (Jobbik) problémának látta, hogy az uniós öröklési jog mellett más rendelkezéseket is beleraktak a javaslatba. A kétharmados részek elhagyását azzal magyarázta, hogy egyik ellenzéki párt sem támogatta azokat. A jobbikos politikus ezen szabályok közül kiemelte, azt, hogy a bírósági titkárokat beoszthatták volna az igazságügyi tárcához, és az ott megszerzett gyakorlat előnyt élvezett volna a bírói kinevezéskor.
Schiffer András (LMP) elmondta, támogathatónak tartották volna a kétharmados rendelkezéseket, ha a minisztériumba, illetve a Országos Bírósági Hivatalba beosztott bírák esetében időbeli és számbeli korlátot határoztak volna meg. A javaslatról semmilyen egyeztetés nem volt, felettébb kétséges, hogy a kormányzat szándékai tisztességesek voltak – jelentette ki.
Az elnöklő Jakab István a vitát lezárta.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a törvényjavaslat célja, hogy az öröklésre vonatkozó európai rendeletet a magyar jogrendszerbe építse, emellett megújítja a közjegyzői eljárásokat, szélesíti az elektronikus eljárásokat, valamint további jogalkalmazást segítő módosításokat vezet be.
Az öröklésről azt mondta, a 2015. augusztus 15-ét követően elhunyt emberek esetében elegendő lesz egyetlen tagállamban lefolytatni a hagyatéki eljárást.
L. Simon László elmondta, a javaslat a közjegyzői tevékenységeket polgári nemperes eljárásként szabályozza. Okirat-szerkesztési eljárás a jövőben kérelemre indul - ismertette, hozzátéve: megújulnak a közjegyzői iroda átalakulására vonatkozó szabályok is.
Az államtitkár hangsúlyozta: a bírósági fogalmazók, bírósági titkárok, az ügyészségi fogalmazók, az alügyészek 10 százalékos mértékű munkaköri pótlékot kapnak július 1-jétől.
Cáfolta azt az ellenzéki felvetést, hogy a kormány szándékai ne lettek volna tisztességesek a törvényjavaslattal kapcsolatban.
Ügyrendi hozzászólások
Harangozó Tamás (MSZP) azt kérte a levezető elnöktől, hogy szavazás során a módosító indítványok beadóinak nevét is olvassa fel, hogy könnyebb legyen követni, miről szavaznak.
Az elnöklő Jakab István jelezte, intézkedni fog ebben az ügyben.
Az alelnök ismertetése szerint a jobbikos Novák Előd kitiltása kizárólag hétfőre vonatkozott. Novák Előd ekkor ügyrendi kérdésben kért szót, és elmondta, hogy egyetlen bekiabálás tett hétfőn. Szerinte a házelnök javaslatára a kormánypárti képviselők törvénysértően szavazták meg azt, hogy az egész ülésről kitiltják.
Jakab István félbe szakítva a képviselőt közölte, hogy a házbizottság hétfőn már eljárt az ügyben, a képviselő felszólalását pedig nem tudja ügyrendinek tekinteni.
Határozathozatalok
Az Országgyűlés 130 igen szavazattal, 40 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett hagyta jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését, amely a büdzsé pénzforgalmi hiányát 15 milliárd forinttal, az uniós módszertan szerinti deficitet pedig mintegy 50 milliárd forinttal (a GDP 0,15 százalékával) növeli.
A Költségvetési Tanács (KT) véleménye szerint az idénre tervezett 2,4 százalékos GDP-arányos hiány a magasabb kiadásokkal is teljesíthető.
A 2015-ös költségvetés változtatásával az államnak lehetősége nyílik ellenérték nélkül átvállalni a BKV Zrt. 52,3 milliárd forintos tartozását, a kabinetnek az erről szóló megállapodást június végéig kell megkötnie a budapesti közlekedési társasággal.
A parlament emellett 15 milliárd forintos fedezetet teremtett a büdzsében ahhoz, hogy az állam az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal együttműködve 15 százalékos kisebbségi tulajdonrészt szerezzen az Erste Bank magyar leánybankjában. A kabinet célja, hogy a tőkeerősebbé és a magyar piacon hosszútávon elkötelezettebbé váló nagybank hitelezésével hatékonyan és aktívan támogassa a gazdasági növekedést – indokolta ezt a lépést Varga Mihály előterjesztésében, hozzátéve, a kisebbségi tulajdonrész pontos értéke egyelőre nem ismert, azt egy független értékelés határozza majd meg.
A honvédség költségvetését 10 milliárd forinttal emelték meg a képviselők annak érdekében, hogy Magyarország megkezdhesse az Iszlám Állam elleni kurdisztáni katonai szerepvállalását.
Szintén 10 milliárd forinttal növelik a Liget Budapest projekt idei költségvetését, a kiemelt közúti beruházásokra pedig 11 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Utóbbi forrás annak a kormányzati célnak a része, hogy 2018-ig az összes megyei jogú város bekapcsolódhasson az országos gyorsforgalmi úthálózatba.
A fentiek mellett a települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása 3 milliárd forinttal emelkedik az ingyenes bölcsődei és óvodai közétkeztetés kiterjesztéséhez kapcsolódóan, míg a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatására 2 milliárd forinttal több támogatás jut majd idén.
A KT korábban úgy látta, a változtatásokkal az államadósság összesen mintegy 67 milliárd forinttal, vagyis a GDP 0,2 százalékával emelkedhet, ami mellett azonban teljesülhet az alaptörvényben előírt GDP-arányos államadósság csökkentési követelmény.
Gyógyszerek engedélyezés előtti rendelését, fiókgyógyszertárak létesítését, a szakgyógyszerészi vizsgát, valamint a gyógyászati segédeszközök kölcsönzéséhez nyújtott támogatást is tartalmazza egyebek mellett az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabály, amelyet 156 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 29 tartózkodás mellett fogadott el a parlament.
Bevezetik például az engedélyezés előtti gyógyszerrendelést, ami bővíti az innovatív gyógyszerterápiás megoldásokkal kapcsolatos ismereteket, és növeli a hazai orvoslás versenyképességét.
Előírják a szakgyógyszerészi vizsga meglétét közforgalmú gyógyszertár és intézeti gyógyszertár vezetéséhez, valamint gyógyszerészi gondozási tevékenység végzéséhez. A módosítás tízéves átmeneti időt, illetve 50 éves kor feletti mentességet biztosít.
A jogszabály fiókgyógyszertár létesítését engedélyezi olyan településrészeken, amely rendelkezik részönkormányzattal és a település lakosságszáma, valamint a már működő gyógyszertárak száma miatt új közforgalmú gyógyszertár már nem létesíthető.
Változás az is, hogy a jövőben a betegek támogatást kaphatnak bizonyos – a miniszteri rendeletben meghatározott – gyógyászati segédeszközök kölcsönzéséhez is, valamint a dokumentumban pontosították a gyermekvállalás további ösztönzése érdekében a csecsemőgondozási díjra (csed) és a gyermekgondozási díjra (gyed) jogosultak egyes csoportjai számára az ellátás kiszámítására és igénybevételére vonatkozó szabályokat.
Törvény az iskolaszövetkezeti munkavállalás elősegítéséért
Törvényt fogadott el a parlament a diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának és a megváltozott munkaképességűek munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatásának elősegítéséről.
A fideszes Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf, Tuzson Bence és Cseresnyés Péter – 185 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett megszavazott – indítványának lényege, hogy iskolaszövetkezeti munkavállalásuk során a nappali tagozatos jogviszonyukat szüneteltető diákok is megkapják ugyanazokat a kedvezményeket, mint az aktív jogviszonnyal rendelkezők.
A törvénnyel kimondják azt is, hogy a munkaerő-kölcsönzéskor a kiválasztás során a tényleges foglalkoztatónak - azaz a kölcsönvevőnek - is be kell tartania az egyenlő bánásmód követelményét, nem csupán a kölcsönbeadónak.
Börtön fenyegeti a korrupciót eltussoló hivatalos személyeket
Börtön fenyegeti azokat a hivatalos személyeket, akik nem tesznek haladéktalanul feljelentést a tudomásukra jutott korrupciós cselekményről egy büntető jogszabályokat módosító törvény szerint, amelyet 126 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 57 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.
Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést, illetve ennek különféle törvényben szabályozott eseteit követték el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A korrupciós cselekmények felderítési hatékonyságának növelése érdekében a módosítás megteremti a korlátlan enyhítés lehetőségét befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés bűncselekménye esetén is azok esetében, akik feltárják a cselekményt. Így valamennyi korrupciós bűncselekménynél egységesen biztosítva lenne ez a megoldás.
Módosult a versenytörvény
A versenyhivatali eljárás során keletkezett iratokról csak költségtérítés ellenében lehet másolatot készíteni – ezt is tartalmazza a versenytörvény módosítása, amelyet 123 igen, 14 nem szavazattal, 54 tartózkodás mellett fogadott el a parlament.
Amennyiben a kérelmező olyan adatot akar megismerni, amelynek titokban tartásához másnak jogos érdeke fűződik, a kérelmezőnek írásban kell vállalnia az adat titokban tartását. A versenytörvény megengedi azt, hogy a jogsértést vizsgáló versenytanács egyezséget kössön az elkövetővel. Az így létrejött egyezségi nyilatkozatról azonban másolat nem, csak feljegyzés készíthető.
A kis- és közepes vállalkozások az első versenyjogsértésükért bírság helyett figyelmeztetést kaphatnak, kivéve, ha európai uniós jogba ütköznek, vagy ha a jogsértés közbeszerzési eljárás során árak rögzítésére vagy a piac felosztására irányult, de akkor is, ha a részvevők összehangolt magatartást tanúsítottak. Szintén bírságolni kell – figyelmeztetés helyett – ha a jogsértésre az emberek egy olyan csoportját érinti, akik koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatottak.
Önkormányzatokhoz kerülnek egyes ingatlanok
Állami tulajdonból önkormányzatiba kerülnek egyes megyei hatáskörű múzeumok és könyvtárak ingó és ingatlan vagyontárgyai. A fideszes képviselők vonatkozó javaslatáról 160 igen, 33 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett döntött a parlament.
A lépést 2014 januárjában a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke kezdeményezte azzal az indokkal, hogy az eddigi tulajdonosi konstrukció megnehezíti a pályázati lehetőségeket, a fejlesztések, beruházások pénzügyi nehézséget okozhatnak. A változás összesen 152 ingatlant érint, az átadott vagyon elidegeníthetetlen és kulturális közfeladat ellátáshoz kötött.
Felgyorsítják a közlekedési beruházásokat
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű - vasúti és közúti - közlekedési infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsítására vonatkozó törvénycsomagot fogadott el az Országgyűlés, 126 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 24 tartózkodás mellett.
Újdonság, hogy a beruházónak előzetes egyeztetést kell kezdeményeznie a hatósági engedélyek megszerzése érdekében, s így valamennyi érintett hatóság részvételével már a munka kezdeti stádiumában feltárhatók a nyomvonalakkal és a tervezéssel összefüggésben felmerülő akadályokat.
A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje a kiadástól számított 5-ről 10 évre módosult, s az építési engedélyezési eljárást akkor is le lehet folytatni, ha a környezetvédelmi engedély bírósági felülvizsgálaton van és még nem adták ki azt.
A jogszabály felgyorsítja a régészeti munkákat, illetve pontosítja az engedélyezésben résztvevő önkormányzat többletigényét.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azzal indokolta a jogszabálycsomagot, hogy az átlagosan 6,5 évig tartó projektek 2,5 év alatt megvalósuljanak.
Változik a Hungarikum Bizottság összetétele
A parlament 151 igen, 37 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett módosította a hungarikum törvényt. A jogszabályban egyrészt jogértelmezési pontosításokat tettek, másrészt megváltoztatták a Hungarikum Bizottság összetételét. A testületbe a továbbiakban a nemzeti fejlesztési, a honvédelmi és a Külgazdasági és Külügyminisztérium, az országgyűlési ellenzék és a kisebbségi szószólók is delegálhatnak tagot.
A törvénymódosítás tartalmazza azt is, hogy tiltani fogják a hungarikum kifejezés visszaélésszerű használatát.
Stratégia a biológiai sokféleség megőrzésére
A Ház 187 igen, 1 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett elfogadta a biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiáját. A biológiai sokféleség egyezményt Magyarország megszületésének évében, 1992-ben aláírta, ennek alapján stratégiát kell kidolgozni a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható hasznosítására. Az első magyar stratégia 2014-ben lejárt, ezért szükségessé vált a felülvizsgálata és a megújítása.
Az új stratégia megalkotásának másik oka, hogy az élővilág változatosságának továbbra is tapasztalható csökkenése miatt - időközben - jelentős nemzetközi és európai uniós kötelezettségvállalások születtek, amelyeket be kell építeni - az egyes országok adottságaihoz igazodva - a nemzeti tervezési folyamatokba.
A határozat célként fogalmazza meg a biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások további hanyatlásának megállítását Magyarországon 2020-ig, valamint állapotuk lehetőség szerinti javítását. A stratégiában húsz célkitűzés szerepel a többi között a Natura 2000 területekkel, a védett fajokkal, a zöldinfrastruktúrával, a genetikailag módosított szervezetek környezetbe történő kijuttatásával kapcsolatban.
A konkrét célok között szerepel az erdei iskolákban résztvevők számának növelése, illetve a zöldóvoda-hálózat bővítése.
A 2015-2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program
A képviselők 183 igen, 1 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett elfogadták a 2015-2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló országgyűlési határozatot. A program átfogó célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához. Stratégiai céljai a következők: az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek a javítása, a természeti értékek és erőforrások védelme és fenntartható használata, végül pedig az erőforrás-takarékosság javítása, a gazdaság zöldítése.
A program keretstratégia, amelynek a végrehajtása az EU-támogatások, a nemzetközi támogatások, az éves költségvetés és az ország teherbíró képessége függvényében alakul. A megvalósítása elsősorban nem többlet-ráfordítást jelent, hanem a tervezhető források koordinált, hatékony – a prioritásokhoz igazodó – felhasználását célozza – áll a programban. Emellett az intézkedések számos esetben többletforrást generálnak. Például az energiatakarékosság és -hatékonyság – az erőforrások felhasználása és a kibocsátás csökkentése mellett - folyamatos pénzügyi megtakarításokat eredményez, melyek más fontos célokra is felhasználhatók. Az agrár-környezetgazdálkodás, a környezeti ipar, a környezeti infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó intézkedések és beruházások jelentős munkahelyteremtő és megtartó hatással is bírnak – tartalmazza a dokumentum.
A program finanszírozásában meghatározó szerepe van az uniós- és az egyéb nemzetközi támogatásnak, valamint a hazai költségvetési társfinanszírozásnak.
Egészségügyi tárgyú törvények változtak
Gyógyszerek engedélyezés előtti rendelését, fiókgyógyszertárak létesítését, a szakgyógyszerészi vizsgát, valamint a gyógyászati segédeszközök kölcsönzéséhez nyújtott támogatást is tartalmazza egyebek mellett az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabály, amelyet 156 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 29 tartózkodás mellett fogadott el a parlament.
Bevezetik például az engedélyezés előtti gyógyszerrendelést, ami bővíti az innovatív gyógyszerterápiás megoldásokkal kapcsolatos ismereteket, és növeli a hazai orvoslás versenyképességét.
Előírják a szakgyógyszerészi vizsga meglétét közforgalmú gyógyszertár és intézeti gyógyszertár vezetéséhez, valamint gyógyszerészi gondozási tevékenység végzéséhez. A módosítás tízéves átmeneti időt, illetve 50 éves kor feletti mentességet biztosít.
A jogszabály fiókgyógyszertár létesítését engedélyezi olyan településrészeken, amely rendelkezik részönkormányzattal és a település lakosságszáma, valamint a már működő gyógyszertárak száma miatt új közforgalmú gyógyszertár már nem létesíthető.
Változás az is, hogy a jövőben a betegek támogatást kaphatnak bizonyos – a miniszteri rendeletben meghatározott – gyógyászati segédeszközök kölcsönzéséhez is, valamint a dokumentumban pontosították a gyermekvállalás további ösztönzése érdekében a csecsemőgondozási díjra (csed) és a gyermekgondozási díjra (gyed) jogosultak egyes csoportjai számára az ellátás kiszámítására és igénybevételére vonatkozó szabályokat.
Törvény az iskolaszövetkezeti munkavállalás elősegítéséért
Törvényt fogadott el a parlament a diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának és a megváltozott munkaképességűek munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatásának elősegítéséről.
A fideszes Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf, Tuzson Bence és Cseresnyés Péter – 185 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett megszavazott – indítványának lényege, hogy iskolaszövetkezeti munkavállalásuk során a nappali tagozatos jogviszonyukat szüneteltető diákok is megkapják ugyanazokat a kedvezményeket, mint az aktív jogviszonnyal rendelkezők.
A törvénnyel kimondják azt is, hogy a munkaerő-kölcsönzéskor a kiválasztás során a tényleges foglalkoztatónak – azaz a kölcsönvevőnek – is be kell tartania az egyenlő bánásmód követelményét, nem csupán a kölcsönbeadónak.
Börtön fenyegeti a korrupciót eltussoló hivatalos személyeket
Börtön fenyegeti azokat a hivatalos személyeket, akik nem tesznek haladéktalanul feljelentést a tudomásukra jutott korrupciós cselekményről egy büntető jogszabályokat módosító törvény szerint, amelyet 126 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 57 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.
Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést, illetve ennek különféle törvényben szabályozott eseteit követték el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A korrupciós cselekmények felderítési hatékonyságának növelése érdekében a módosítás megteremti a korlátlan enyhítés lehetőségét befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés bűncselekménye esetén is azok esetében, akik feltárják a cselekményt. Így valamennyi korrupciós bűncselekménynél egységesen biztosítva lenne ez a megoldás.
Módosult a versenytörvény
A versenyhivatali eljárás során keletkezett iratokról csak költségtérítés ellenében lehet másolatot készíteni – ezt is tartalmazza a versenytörvény módosítása, amelyet 123 igen, 14 nem szavazattal, 54 tartózkodás mellett fogadott el a parlament.
Amennyiben a kérelmező olyan adatot akar megismerni, amelynek titokban tartásához másnak jogos érdeke fűződik, a kérelmezőnek írásban kell vállalnia az adat titokban tartását. A versenytörvény megengedi azt, hogy a jogsértést vizsgáló versenytanács egyezséget kössön az elkövetővel. Az így létrejött egyezségi nyilatkozatról azonban másolat nem, csak feljegyzés készíthető.
A kis- és közepes vállalkozások az első versenyjogsértésükért bírság helyett figyelmeztetést kaphatnak, kivéve, ha európai uniós jogba ütköznek, vagy ha a jogsértés közbeszerzési eljárás során árak rögzítésére vagy a piac felosztására irányult, de akkor is, ha a részvevők összehangolt magatartást tanúsítottak. Szintén bírságolni kell – figyelmeztetés helyett – ha a jogsértésre az emberek egy olyan csoportját érinti, akik koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatottak.
Tárgysorozatba vételek
A határozathozatalok végén az Országgyűlés nem vett tárgysorozatba több ellenzéki előterjesztést.
Az elnöklő Latorcai János bejelentette, hogy Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf (mindketten Fidesz) visszavonták az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók munkabérének védelme érdekében az iskolaszövetkezetek számára fizetendő minimális szolgáltatási díjról szóló törvényjavaslatukat. Hozzátette: a javaslat általános vitája lekerül a szerdai napirendről.
Hadigondozás
Lázár: anyagi támogatást kapnak a második világháborús hadiözvegyek és hadiárvák
Anyagi támogatást kapnak azok a hadiözvegyek és hadiárvák, akiknek férje, édesapja 1938. november 2-a és 1945. május 9-e között a magyar királyi honvédség és csendőrség kötelékében szolgált és elesett – ismertette a hadigondozásról szóló törvény módosításának célját, az egyik előterjesztő, a fideszes Lázár János. Az előterjesztést a miniszter mellett Kovács Zoltán, L. Simon László, Vargha Tamás (mindhárman Fidesz), valamint Rétvári Bence (KDNP) jegyzi.
A kormánypárti politikus, aki hangsúlyozottan nem miniszteri tisztségénél fogva szólalt fel, elmondta: a becslések szerint 20 ezer emberről van szó, és a törvény hatályát kiterjesztik azokra is, akik 1947-ben elveszítették magyar állampolgárságukat. Megjegyezte, pár ezer embert érinthet a javaslat a határon túl.
Hozzátette: a javaslat a hadigondozási ellátásra jogosultak körét módosítja; és a juttatás független attól, hogy az elhunyt katona melyik egységben és milyen rangban szolgált. A támogatás mértéke a mindenkori minimálnyugdíj 30 százaléka, jelenleg 8850 forint, amit a jogosult élete végig kap – mondta.
Lázár János közölte, hogy a részletekről kormányrendelet rendelkezik majd, de az a céljuk, hogy minden járási hivatalban igényelhető legyen.
A tisztelet megadása, azok megkövetése, akiktől 1949-ben elvették a jogosultságot; egy elmulasztott kötelesség teljesítése – összegezte a javaslat lényegét.
Lázár János hangsúlyozta: függetlenül a második világháború megítélésétől – pusztán emberi kötelesség okán – hetven évvel a háború lezárása után nagyságrendileg évente néhány milliárd forintot jelentő összeg vállalható a költségvetésben.
Felidézte a hadigondozás hagyományait. Kitért az első világháború után 1933-ban hozott, az áldozatokra emlékező, a hadiözvegyekről, hadiárvákról, hadirokkantakról gondoskodó törvényre. Mint mondta, a második világháború előtt a magyar állam professzionális intézményrendszert állított fel ennek a kérdésnek a kezelésére, és emellett működött a hadigondozottak szövetsége, a HONSZ mint civil szervezet, érdekképviselet.
Lázár János elmondta, a második világháború után 1945-től folyamatosan leépítették a hadiözvegy-, hadiárva-ellátást, bár a jogosultságokat még 1945-be megállapították. 1949-ben csak és kizárólag politikai döntés alapján az 1945-ben jogosultságot szerzettektől megvonták a hadiözvegy-, hadiárva-ellátást – közölte, megjegyezve, 1950 után megszüntették a hadigondozói intézetet is.
1950 után az volt a politikai rezsim, hogy aki a második világháborúban a hazájáért harcolt és a Szovjetunió ellen küzdött, az az ország és a Szovjetunió ellensége, bűnös, azaz megbélyegezték a második világháború minden katonáját – értékelt.
A miniszter elmondta, hogy 1990 után az Országgyűlés azonnal elkezdte a kérdést tárgyalni, de az Alkotmánybíróságot többször megjárt kárpótlási törvény végül nem rendezte az ügyet. 1994-es hadigondozási törvény egyszeri juttatásban részesítette az érintett családokat – mutatott rá.
Lázár János közölte, azért nem a kormány képviseletében terjesztette be a javaslatot, mert nem a kormányról kell majd szavazni a képviselőknek.
HM: nem múló kötelesség hozzátartozókat segíteni
Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára a kormány nevében támogatásról biztosította a javaslatot. Szót emelt az ellen, hogy a diktatúra üldözte a nemzeti érzést, megtagadta a hősi halottakat és kirekesztette a határon túli áldozatok hozzátartozóit.
Az államtitkár felidézte, hogy 1994-ben törvény született a hadigondozásról, s ma már múzeumok, emlékművek őrzik a hősi halott honvédek nevét. Vargha Tamás nem múló kötelességnek nevezte a hozzátartozók segítését és kijelentette: elutasítja a hadiárvák járandóságának megszüntetését.
KDNP: az Országgyűlés méltón kifejezheti tiszteletét
Firtl Mátyás KDNP vezérszónoka személyes hangvételű hozzászólásában azt emelte ki, hogy mindenki ismer még hadiárvát, hadiözvegyet. A Fidesz és a KDNP nevében leszögezte, hogy a törvényalkotó nem kívánja minősíteni a második világháború történéseit, ugyanakkor feladatnak nevezte az együttérzést anyagi támogatás formájában is kifejezni azokkal, akiknek a hét évtized során ez nem adatott meg.
A kormánypárti politikus szerint a háborúban elhunyt katonák példát mutattak kötelesség- és magyarságtudatból, bajtársiasságból, és bírálta, hogy mindezek ellenére a sírban is igaztalanul bélyeget kellett viselniük.
Firtl Mátyás üdvözölte az ellátásba bevontak körének kiterjesztését és a finanszírozás módosítását és méltatta azt is, hogy a javaslat egyenrangúként kezeli a határon túli magyar áldozatok családtagjait is.
MSZP: erkölcsi kötelesség a gondoskodás
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka szerint rögzíteni kell, hogy voltak olyan vezetői az országnak, akik hatalmi mámorból, nacionalista ideológia alapján harcoltak, öngyilkos háborúba sodorták az országot. Mint mondta, nemzeti minimumnak kell lennie az elesett katonák megbecsülésének, hozzátartozóikról való gondoskodásnak. Az ellenzéki politikus azt mondta: le kell szögezni azt is, hogy a totalitárius diktatúra kiszolgálóit, fenntartóit, nyilasokat, nácikat, kommunistákat soha senki nem fog rehabilitálni. Felidézte, hogy a hadiárvák, hadiözvegyek támogatásáról mindig konszenzussal döntött a parlament, s ezt a javaslatot is támogatják.
Jobbik: hiánypótló a javaslat
Kulcsár Gergely, a Jobbik vezérszónoka hiánypótlónak nevezte a javaslatot és pártja támogatásáról biztosította. Értékelése szerint a második világháború után gyalázatos helyzetbe kerültek a hadiárvák, hadiözvegyek, s más kommunista országokban sokkal jobban megbecsülték az elesetteket is. Az ellenzéki képviselő szerint az 1994-es törvény nem rendezte megfelelően az érintettek helyzetét, az egyösszegű kifizetés nem jelképezte, hogy mitől estek el. Fontosnak tartotta, hogy a határon túli magyarokra is kiterjed a jogosultság, egyúttal az elcsatolt területen lévő hadisírok helyzetének rendezését sürgette.
LMP: indokolt a módosítás
Ikotity István, az LMP vezérszónoka összességében indokoltnak és támogathatónak nevezte a javaslatot. Helyeselte, hogy egyenrangúként kezelik a határon túli magyarokat, akik kötelességteljesítés közben veszítették életüket vagy sérültek. Az ellenzéki képviselő azt is üdvözölte, hogy az indítvány bevezeti a családtag fogalmát és a korábbi jogosultságok is visszaállnak.
Kónya Péter (független) képviselő is támogathatónak nevezte az előterjesztést, ugyanakkor méltatlanul alacsonynak minősítette a járadékot.
Rétvári Bence: közel hét évtizedes mulasztást pótolnak
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára KDNP-s képviselőként felszólalva azt mondta, a törvényjavaslat elfogadásával egy közel hét évtizedes mulasztást pótolnak és ez nem politika, hanem emberség kérdése.
Kollektív jogfosztás elve alapján egyszer már elvették az érintettektől a jogot a kárpótlásra, ebből is látszik, hogy melyik rendszernek számít az ember, és melyiknek a rendszer fenntartása bármilyen módon – mondta.
Kiemelte, hogy a határon túli magyarokra ugyanúgy vonatkozik a javaslat, mint a Magyarországon élő jogosultakra és bizodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy össze tudják állítani a hadi áldozatok almanachját.
Jobbik: miért kellett 25 évet várni?
Szilágyi György (Jobbik) azt kérdezte, hogy miért vártak 25 évet a törvény benyújtásával.
A képviselő kezdeményezte, hogy vizsgálják meg, az eltűntek hozzátartozó bekerülhetnek-e a gondozotti körbe és hogyan lehetne emelni az ellátás összegét.
Lázár János az előterjesztők nevében a vitában elhangzottakra úgy reagált: készen állnak a benyújtott módosító javaslatok megfontolására. Hozzátette: az összegszerűség is megfontolandó, de meg kell vizsgálni, hogy a kárpótlás logikája alapján kapott kiegészítések milyen összegűek.
A felszólalást követően Latorcai János levezető elnök lezárta az általános vitát.
Az új közbeszerzési törvény javaslatának vitája
Lázár: gyökeresen új alapokra kerül a közbeszerzés
Teljesen új alapokra helyezi a közbeszerzés szabályait a döntően uniós előírások alapján módosuló közbeszerzési törvényjavaslat – mondta keddi parlamenti expozéjában a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hangsúlyozva az átláthatóság és a verseny növelését, a gazdaság élénkítését, a hazai kis- és közepes vállalkozások jelentősebb bevonását a közpénzek felhasználásába.
Lázár János kifejtette: a legalacsonyabb ár szempontja helyett értékalapú közbeszerzést kívánnak alkalmazni. Csökkentik a pályázók bürokratikus terheit, a referenciaértéket, jelentősen csökkentik az üzleti titok körét, egyszerűsítik a jogorvoslat lehetőségét, és legkésőbb jövőre elektronikussá teszik a közbeszerzés rendszerét, kötelezővé téve az internetes közzétételt az összes pályázó összes dokumentumára vonatkozóan, amelyet a miniszter radikális változásként értékelt az eljárásokban.
A kormány tavasszal csak a vitát nyitja meg a változtatásokról – tette hozzá –, annak elfogadását csak ősszel tervezik, és készen állnak az egyeztetésre arról.
A miniszter elmondta: a nyilatkozati elv alkalmazásával a pályázóknak a feltételek tejesítéséről elegendő lenne csak nyilatkozniuk, azt hatósági dokumentumokkal csak a nyertesnek kell igazolnia.
Az érték- és minőségalapú közbeszerzésről kifejtette: a beruházások életciklusát, a környezetvédelmi és szociális szempontokat – köztük a fenntartási költséget – , valamint a helyi szempontokat kiemelten kezelik a jövőben, míg a legalacsonyabb ár csak kivételes esetben lehet döntő.
A hazai kis- és közepes vállalkozásoknak kedvez, hogy a jövőben a beruházási érték 75 százalékát kell felmutatni referenciaértékként, míg eddig ez a többszöröse volt – mutatott rá. Bevezetnék a szerződések betartására irányuló hatósági ellenőrzés lehetőségét is. A jogorvoslati eljárás is gyorsul a jövőben, fő szabályként továbbra is a Közbeszerzési Döntőbizottság jár el, ugyanakkor egyetlen bíróságot jelölnek meg kizárólagos illetékesként.
A miniszter a határidők 20-50 százalékos csökkentéséről is beszámolt, és mérséklik azon közbeszerzések értékhatárát, amelyeknél alkalmazható lesz a háromajánlatos meghívásos eljárás. Mint mondta, jelenleg építési beruházásoknál ez az értékhatár 150 millió forint, míg szolgáltatásoknál 25 millió, most ez 100 és 18 millió forintra mérséklődik.
Egyszerűsített új nemzeti eljárást hoznak létre a szolgáltatások esetében 18 és 60 millió forint között, az építéseknél pedig 100 és 500 millió forint között. Ez szerinte a helyi önkormányzatok számára jelent változást. 60 millió forint fölött uniós közbeszerzési eljárást kell lefolytatni a szolgáltatásoknál, míg az építéseknél 500 millió és 1,5 milliárd forint között nemzeti hirdetményes eljárást, e felett uniós közbeszerzést.
Lázár János rámutatott: az elfogadandó törvényt az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia, miután az ország az uniós csatlakozásával a szuverenitásának egy részét feladta. Szólt arról is, hogy mivel a magyarországi fejlesztések jelentős mértékben köszönhetők az uniós forrásoknak, így a közösség is egyre szigorúbban ellenőrzi azok felhasználását.
Arra is rámutatott: az EU GDP-jének 20 százalékát használják fel közbeszerzések által. A politikus így előrevetítette, hogy a következő hét évben a közösségi irányelv is szigorodni fog, ahogy a források követését végző uniós intézmények is.
Beszámolt arról is: a kormány célja a bürokráciacsökkentés az uniós források felhasználása, az adózás, valamint építésügy terén, amelyekre még idén javaslatokat tesznek.
Fidesz: átlátható, egyszerű rendszer jön létre
Vantara Gyula, a Fidesz vezérszónoka támogatást kért a törvényjavaslathoz, amely összegzése szerint garantálja az átláthatóságot, egyszerűsíti és gyorsítja az eljárásokat, csökkenti a vállalkozások adminisztratív terheit, segíti a kis- és közepes vállalkozások sikeres szereplését, előmozdítja a szélesebb versenyt.
A kormánypárti politikus kitért arra, hogy az indítvány több uniós irányelvet is átültet, amit azért tartott fontosnak, mert a közbeszerzések jelentős hányadához uniós forrásokat használnak fel.
Üdvözölte, hogy részletesebben szabályozzák az üzleti titkok körét, rögzítik a kizáró okokat és nagyobb hangsúlyt kap a gondos előkészítés. Értékelése szerint a jogszabály megakadályozza a túlárazást is.
Az MSZP nem ért egyet a törvényjavaslattal
Tóth Csaba, az MSZP vezérszónoka felszólalásában ésszerűtlennek tartotta az uniós kifizetéseket végző intézményrendszer átalakítását és úgy értékelt, hogy a kormány fejlesztéspolitikájában túlárazott óriásprojektekben gondolkodott. Az ellenzéki politikus azt is mondta: a korrupció befolyásolja a döntéseket, a kormány szűkre szabja az indulni képes pályázók körét és túlárazza a projekteket.
A szocialista politikus szerint a javaslat nem segíti a versenyt és nehezebben értelmezhető feltételeket szab, s szerinte sérül a felelős közpénzfelhasználás alapelve. Hozzátette: aggályos a kizárás és az öntisztázás lehetősége, a befolyásolás és információszerzés megkísérlésének büntetése pedig számos kérdést vet fel.
Tóth Csaba jelezte: bízik abban, hogy a vita során sokat javul az indítvány.
KDNP: a közbeszerzési eljárások gyorsítása a cél
Vejkey Imre a KDNP vezérszónoka a törvényjavaslat céljának nevezte, hogy a közbeszerzésekre vonatkozó részletszabályok és a jogszabályi környezet felülvizsgálatával valamint aktualizálásával új alapokra helyezzék a hazai közbeszerzéseket, illetve hozzájáruljanak a társadalmi és gazdasági szempontból előnyös közbeszerzések megvalósításához. A javaslat szándéka a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, gyorsítása és az adminisztratív terhek csökkentése – tette hozzá.
A jogszabály az ajánlatok értékelésének új szemléletmódját akarja megvalósítani, méghozzá úgy, hogy az értékelés során előtérbe akarja helyezni a munkahelyteremtés és a gazdaság fejlesztésének szempontjait – folytatta. Hangsúlyozta, a javaslat minőségalapú kiválasztás elvét kívánja érvényesíteni, értékelési szempontként pedig elsővé akarja tenni a társadalmilag és gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot.
Arra is kitért, hogy a törvény az EU irányelveinél szigorúbb szabályokat kíván érvényesíteni a szerződés teljesítéséért való felelősség növelésével és a teljesítések szigorúbb ellenőrzésével.
Jobbik: ezentúl sem lesz valódi verseny
Apáti István (Jobbik) azt mondta, hogy a kormányzati kijelentésekkel ellentétben ezentúl sem lesz valódi verseny és az eljárások nem egyszerűsödnek és nem lesznek átláthatóbbak.
A közbeszerzés az elmúlt években szitokszóvá vált, ugyanis általános lett a túlárazás, amiből „bőségesen lehet visszaosztani a pártkasszákba" és tömni a magánzsebeket – fogalmazott. Amíg a rendszerben benne hagyják a túlárazás lehetőségét, addig születhet bármilyen törvény, nem sikerül megszüntetni a korrupciót – mondta. Véleménye szerint nem a közbeszerzési hatóságra, hanem az ágazat szerint illetékes miniszterre vagy szakmai szervezetekre kellene bízni az irányelvek kialakítását.
Az egységes európai közbeszerzési dokumentum bevezetésének lehet létjogosultsága, mert az az adminisztratív terhek csökkentését szolgálja – folytatta. Egyúttal viszont kiemelte, hogy az csak az uniós eljárási rendben kötelező, a nemzetiben nem.
A politikus a térítésmentes dokumentációval nem értett egyet, ehelyett egy nem túlzott mértékű dokumentációs ellenérték visszaállítását javasolta. Egyúttal hangsúlyozta, hogy nem érdemes egy ponton túl tovább csökkenteni az ajánlattételi határidőt, mert az már ronthatja a javaslat színvonalát.
LMP: a „bandaháború" újabb fejezete az előterjesztés
Az LMP vezérszónoka a kormányzat körüli „bandaháború" újabb fejezetének ítélte a javaslatot, amely szerinte a zavarosban halászóknak kedvez. Schiffer András elfogadhatatlannak ítélte az előterjesztést, mert szerinte nem nyújt garanciát a közadatok hozzáférhetőségének javítására, a hatékony ellenőrzésre, tág teret ad a korrupciónak, az eljárások manipulálásának.
A frakcióvezető az alvállalkozói háló teljes egészére és valamennyi ajánlattevőre biztosítaná az átláthatóságot. A kiíró kötelezettségévé tenné, hogy a nyertesért vállaljon felelősséget, ha az bedől és nem fizeti ki alvállalkozóit. „Kiseprűzné az offshore-lovagokat" és a „saras" vállalkozásokat az eljárásokból, súlyosan szankcionálná, ha egy kiíró megszegi a szabályokat, és arra is garanciát nyújtana, hogy ugyanazon érdekeltségi kör ne „settenkedjen" az ajánlatkérő körül, beleszólva a pályázat műszaki kiírásába, majd elinduljon azon.
Közölte: aggodalommal tölti el a verseny nélküli eljárások értékhatárának növelése, de az is, hogy az ügyvédi irodákat pályázat nélkül választják ki, ami szerinte az ügyvédi titoktartás miatt is azt sugallja, hogy a baráti irodák lehetnek a legnagyobb kifizetőhelyek. Kijelentette: az elmúlt négy évben 1340 milliárd forintnyi uniós forrást költhettek el korrupt módon.
Vízgazdálkodási, tűzvédelmi és közszolgáltatási tárgyú törvénymódosítás
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára expozéjában azt mondta: a törvényjavaslat segíti a hatékonyabb mezőgazdasági vízszolgáltatást, a fenntarthatóság követelményeinek érvényesülését a belterületi vízgazdálkodásban, továbbá azt is, hogy olyan vízi közművek legyenek, amelyek gazdaságosan üzemeltethetőek. Példaként említette az indítványból, hogy megteremtik a lehetőségét annak, hogy az összes állami tulajdonú vízfolyás és csatorna a vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésébe kerüljön. A közszolgáltatások ellátásáról szóló törvény módosítása pedig a hulladékszállítás folyamatos biztosítását szolgálja. Az ezzel kapcsolatosan tervezett módosítás lényege, hogy - ott, ahol nincs közszolgáltatási szerződés - a katasztrófavédelem által kijelölt szemétszállítók a közszolgáltatás helyreállításáig, de legfeljebb kormányrendeletben meghatározott időtartamig láthassák el ideiglenesen a feladatot.
A Fidesz vezérszónoka, Horváth István támogatásáról biztosította a javaslatot, külön kiemelve a csapadékvíz-gazdálkodással kapcsolatos rendelkezéseket és vizek, vízi létesítmények vízügyi igazgatósági vagyonkezelésbe kerülését. Az MSZP-s Heringes Anita ugyanakkor több ponton is kifogásolta a javaslatot, például a hulladékszállítást érintő, tervezett változtatást, amelyre szerinte most azért van szükség, mert a kormánytöbbség szétverte a korábban jól működő hulladékgazdálkodási rendszert.
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény módosítása
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény módosítása nem jelenti a rendvédelmi életpályamodell elhalasztását - ezt a Belügyminisztérium államtitkára jelentette ki a parlament keddi ülésén. Kontrát Károly azt mondta, a törvényjavaslat a rendvédelmi életpályamodellt bevezető új törvény hatályba lépése előtti szükséges és elengedhetetlen módosításokat tartalmazza. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek szolgálati jogviszonyáról szóló törvény megalkotásakor az új illetményrendszert úgy alakították ki, hogy öt év alatt átlagosan ötvenszázalékos illetményfejlesztést tegyen lehetővé. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy 2017-től bevezetik a teljesítményjuttatást is. Az új illetményrendszer alkalmazását 2016-tól rendelik el, de csak 2019. január 1-jétől lehet teljes egészében bevezetni, amikortól biztosítják a jelenlegihez képest átlagosan ötvenszázalékos illetményemelést.
Firtl Mátyás (KDNP) előre jelezte, hogy a Fidesz és a kereszténydemokraták közös álláspontját ismerteti. A politikus úgy fogalmazott, hogy a javaslat technikai módosításokat tartalmaz, pontosítják a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek országos parancsnoknak minősülő vezetőinek a körét, a felsorolást pedig kiegészítik az Országgyűlési Őrség parancsnokával. A képviselő kijelentette, hogy az illetménynövekedésről szóló rendelkezések megkérdőjelezhetetlenek, miközben azt is hangsúlyozta, hogy a 2015-ös költségvetés tartalmazza a fegyveres és rendvédelmi életpályarendszerek bevezetéséhez szükséges többletkiadások fedezetét.
Kontrát Károly államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált: bízik abban, hogy az ellenzék csak félreértette a helyzetet, mivel 2016-ban folytatódik a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknál a bérfejlesztés: abban az évben 30, majd 2019-ig évente 5 százalékos emelés várható. Ennek végrehajtását miniszteri rendelet garantálja. Hangsúlyozta továbbá, hogy idén júliusban mindenki megkapja az átsorolását, ebből az illetmény megismerhető. Arra kérte az ellenzéket, hogy ne vonják eleve kétségbe az emelés megvalósulását.
