Elképzelhető, hogy a jövőben születik még néhány rendelkezés a kiskereskedelemben, amelyek a már életbe lépett jogszabályváltozásokhoz hasonlóan a piaci aránytalanságok kiegyenlítődését ösztönzik – mondta a Napi Gazdaságnak a kereskedelempolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos. Szatmáry Kristóf szerint a növekvő lakossági fogyasztás mellett teljesíteni tudják küldetésüket az utóbbi időszak piacszabályozó rendelkezései.

Rövidesen megjelenik az a rendeletmó­dosítás, amely enyhít a szakképesítésre vonatkozó elvárásokon a vasárnap is üzemelő kisboltok tulajdonosai és családtagjaik számára. A szándék abba az irányba mutat, hogy könnyebb legyen az érintett egységeknek kihasználniuk azt a hét utolsó napjára adó­dott lehetőséget, miszerint a nagyáruházak kötelező zárva tartási időszaká­ban kihasítsanak egy szeletet a növekvő lakossági fogyasztásból – fogalmazott a Napi Gazdaságnak a kereskedelempolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos.

Szatmáry Kristóf elmondta, jelenleg egy 2010-es rendelet felsorolja, mely termékek értékesítése esetén szüksé­ges külön szakképesítés a kereskedelemben. Ez az utóbbi hetekben amiatt merült fel a zárva tartás ellenzőinek köréből, mivel március óta csak azok a 200 négyzetméternél kisebb üzletek lehetnek nyitva vasárnaponként, ahol alkalmazott nélkül megoldható az árusítás. Azonban az érintett vállalkozások tulajdonosainak és családtagjaiknak nincs meg minden esetben a szükséges végzettségük, ami ahhoz kell, hogy például élelmiszert értékesítsenek. Vélekedések szerint ezen elő­írások miatt a családi cégek nem tudnak zökkenőmentesen élni a vasárnapi működés lehetőségével. Alapvető, hogy a szabályok szerint a tulajdonos mindenfajta tevékenységet elvégezhet boltjában a hét valamennyi napján.

Emellett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként sincsen arról tudomásom, hogy érkeztek volna panaszok a vállalkozóktól, miszerint ennek kapcsán hátrány érte őket az ellenőrzésekkor. A nemzetgazdasá­gi tárca jelenleg mégis azon dolgozik, hogy hozzáigazítsa a vonatkozó rendeletet a kereskedelmi törvényhez –mondta a miniszteri biztos. Hozzátette, azt viszont a forgalmi adatok és a tapasztalatok is mutatják, hogy 15-20 százalékos bővülés érzékelhető a hazai fogyasztásban, amely a vasárnapi korlátozás mellett veszteséget nem, sokkal inkább komoly átrendeződést idéz elő a kiskereskedelemben.

– Az online kassza adatai szerint míg korábban 12,9 milliárd forint volt az átlagos vasárnapi költés, a bolbezárás márciusi elrendelése után ez az összeg 5,1 milliárd forintra esett vissza. Mostanra azonban úgy látszik, visszatérőben a családok költekezési kedve a hét utolsó napján, mivel május végére 6,5-7 milliárd forintra emelkedett az ezen a napon az online pénztárgépeken mért átlagos forgalom. Ez azt jelenti, hogy csaknem kétmilliárd forint azoknál a magyar kisvállalkozásoknál, közülük a szolgáltatóknál is jelentkezik, amelyek eddig a multinacionális vállalatok árnyékában működtek. Éves szinten ez 100 milliárd forintos forgalomátrendeződést jelenthet a kicsik javára – sorolta Szatmáry Kristóf. Megjegyezte, az áruházláncok látogatottsága, valamint például az internetes kereskedelem eladásai is növekedést mutatnak a hétvégék közeledtével.

– Jogos és érthető, amikor a már évek óta kialakult vásárlói szokások külső nyomásra történő átalakítása el-lenérzést vált ki a társadalomból, azonban gazdasági szempontból úgy ítéljük meg, a vasárnapi pihenőnap bevezetése a legjobbkor történt. A lakossá­gi fogyasztás második éve folyamatosan bővül, a magyarországi kiskereskedelem felkapaszkodóban van a gazdasági válság előtti szintjére. Az idén a GDP alakulásában az egyik leginkább hangsúlyos tényező a családok költekezése lesz. A kormány továbbra is olyan intézkedéseket hoz, amelyek által még több pénz marad a háztartásoknál, így a vállalkozások bevétele is nőhet.

Nem történtek elbocsátások a vasárnapi bezárás következtében és nem szenvedett adóveszteséget az államkassza sem, mivel nem veszett el, csupán arányosabban oszlik el a fogyasztásbővülésből származó többlet – szögezte le a miniszteri biztos. Úgy fogalmazott, igazságosnak tartanák, ha a korlátozás alá eső láncok a vasárnapi bérpótlékok kiesése és a forgalomemelkedésből származó nyereségük egy részét visszajuttatnák a dolgozóiknak, erre azonban a nagyvállalatokat törvényi úton kötelezni nem lehet.

– Egyetértünk a szakszervezetek azon elvárásával, miszerint a bé­rek növelésére van szükség – jegyezte meg Szatmáry Kristóf. Megtudtuk, mivel az ágazati szereplők szerint is csak hónapok múlva lehet reálisan megítélni a rendelkezés hatá­sait, egyelőre figyelik a piaci folyamatokat, és akár külföldi példák alapján további előírások születhetnek, példá­ul a fogyasztóvédelem vagy az élelmiszer-biztonság területén.

– A csütörtöktől szombatig tartó időszak a nagy­ áruházakban, plázákban valóban sok kellemetlenséget idézhet elő a családi nagy bevásárlások idején. Tömött sorok a pénztáraknál, idő előtt kiürülő polcok. Ezek a panaszok jogosak a vá­sárlók részéről, a kereskedőnek pedig egy jelzés, miszerint át kell alakítania az eddigi működését, például megfelelő számú áruházi dolgozóval a forgalmasabb napokon. Ezt a lépést a láncoknak meg kell tenniük maguktól, de amennyiben szükségessé válik, az állam beavatkozik a fogyasztók kényelme és a kiskereskedelem további gördülékeny fejlődése érdekében – jelezte a miniszteri biztos.

Szatmáry Kristóf kitért arra, hogy a múlt év végén született markáns kereskedelempolitikai lépések más tekintetben is bíztató képet mutatnak. Például ugyancsak nagy vihart kavart ágazati körökben és a közvéleményben is az a rendelkezés, amely kimondja, hogy két­ évnyi veszteséges működés után 2018-tól nem értékesíthetnek napi fogyasztási cikket a tőkeerős üzlethálózatok. Egyes megítélések szerint a kabinet ezzel a szigorítással is a multikat igyekszik kiüldözni az országból, azonban ez a félelem sem látszik beigazolódni. A miniszteri biztos szerint ugyanis még ha a láncoknak nagyobb arányban is kell részt vállalniuk a közteherviselésből, nincsenek arra utaló jelek, hogy az egyre nagyobb forgalmat adó magyar piacról bármelyikük kivonulni készülne. Mint említette, az idéntől hatvanszorosára emelt élelmiszerlánc-felügyeleti díj terhe sem riasztja el az áruházakat a további működéstől hazánkban.

– Ezzel együtt az állam felkészül arra, ha valamelyik nagy foglalkoztató módosít a korábbi üzleti tervein – fűzte hozzá a miniszteri biztos, aki szerint üdvözlendő, hogy újabb magyar vállalkozások kerülhetnek be a kiskereskedelem vérkeringésébe azzal, hogy egyes vállalatok franchise-hálózat kiépítésébe kezdtek, s az egységeket saját dolgozóik, illetve helyi kisvállalkozások kezébe adják. Ezzel Szatmáry szerint a felügyeleti díj sávos adózása miatt ugyan kevesebb lehet a költségvetés bevétele, azonban tovább bővül a lehetősége annak, hogy a versenyelőnyben lévő áruházak mellett a kkv-k is helyzetbe kerüljenek.