A vártnál több, a rendezők szerint 12-15 ezer, a rendőrség szerint mintegy 7-8 ezer ember tiltakozott délután Dunaszerdahelyen a helyi labdarúgócsapat, a DAC stadionjában a szlovákiai államnyelvtörvény közelmúltban elfogadott módosítása ellen, s követelte a félmilliós szlovákiai magyarság jogainak tiszteletben tartását.

A Kiállunk a jogainkért jelszó alatt zajló nagyszabású akciót, amelyre Szlovákián kívül Magyarországról és Romániából is érkeztek résztvevők, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) kezdeményezte és szervezte meg.

Petőcz Kálmán a szlovákiai magyar civil szervezetek, Hrubík Béla a Csemadok kulturális és társadalmi szervezet, Bíró Rozália a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében beszélt. Felszólalt Grendel Lajos Kossuth-díjas író, valamint Csáky Pál, az MKP elnöke. Az egyetlen szlovák felszólaló Ondrej Dostál (Konzervatív Intézet) a nyelvtörvény módosításának elutasítását szorgalmazó petíció aláíróinak nevében beszélt. Dostál hatalmas tapsot kapott. A felszólalók egybehangzóan bírálták az államnyelvtörvényt, s a szlovák kormány kisebbségellenes intézkedéseit, hangulatkeltését, s véleményüket nyilatkozatban is rögzítették. Mi, a dunaszerdahelyi tiltakozó nagygyűlés résztvevői együtt, egy emberként mondjuk ki: Elég volt!...Nem tűrjük tovább, hogy a jelenlegi kormánykoalíció néhány politikusának állandó céltáblája legyünk – olvasható egyebek között a nyilatkozatban.

A lelátókon több tucatnyi magyar zászlót, illetve a szlovákiai magyar falvak neveit és jelképeit megörökítő transzparenseket lehetett látni. Néhány magyar zászlóra fekete szalagot tűztek. Volt egy-két Nagy-Magyarországot ábrázoló transzparens, egy-két árpádsávos és jobbikos, illetve európai uniós zászló is. A romániai vendégek feje felett a Bihar veletek van jelszó volt olvasható. A résztvevők nagy csoportjai gyakran skandálták a Ria, ria, Hungária!, Itthon vagyunk! jelszavakat, s több ízben felhangzott a Vesszen Trianon! is. A résztvevők a rendezvény végén elénekelték a magyar himnuszt.
   
Szlovák politikusok és politikai pártok ismételten szándékos politikai provokációnak minősítették a dunaszerdahelyi nagygyűlést.   

Az MKP elnöke, Csáky Pál szerint alkalmazhatatlan a jogszabály, a végrehajtási utasítás ugyanis még nem készült el, és nem tudni azt sem, hogy melyik szervre tartozik ennek elkészítése. A pártelnök a köztelevízió reggeli műsorában hangsúlyozta, hogy a dunaszerdahelyi tiltakozással három céljuk van: nyilvánvalóvá tenni, hogy a nyelvtörvény a magyarok ellen irányul, üzenni a szlovákiai magyarságnak, hogy ne hagyják magukat megfélemlíteni, és felrázni a szlovák közvéleményt, hogy a két nemzet nem ellensége egymásnak.

Csáky korábban megerősítette, hogy az MKP nemzetközi szinten, az Európai Parlamentben, az Európa Tanácsban és néhány más fórumon is folytatni fogja aktív fellépését az államnyelvtörvény módosítása ellen. Ugyanakkor a párt a szlovák alkotmánybíróság elé is el fogja vinni a nyelvtörvény ügyét.

A szlovák kulturális miniszter korábban szlovákellenes provokációnak minősítette a nyelvtörvény elleni demonstrációt. Marek Magyarics azt mondta: a magyarok is tudják, hogy a nyelvtörvény rendben van, ezért szándékos viszálykeltésről és szlovákellenes provokációról van szó. A pozsonyi kulturális tárca vezetője közölte: Szlovákia a nyelvtörvény ügyében nem hátrál meg.

A Fidesz elnöke szerint Szlovákia magatartása a magyar államfő kitiltásának ügyében méltatlan egy európai uniós tagállamhoz – közölte Szijjártó Péter, a párt elnöki stábjának vezetője keddi, budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen beszámolt a Sólyom László és Orbán Viktor közötti délelőtti találkozón történtekről. Szijjártó Péter elmondta, Orbán Viktor a találkozón leszögezte: Szlovákia úgy viselkedik, mint egy olyan ország, amelyik nem tudja, és nem érti az Európai Unió mibenlétének lényegét, és szembemenetel az Európai Unió közös értékeivel és érdekeivel. Mint mondta, az EU értékei és a diplomáciai jog egyértelműen Magyarország és Sólyom László mellett állnak; egyértelmű, hogy Szlovákia megszegte a schengeni szerződést azzal, hogy kitiltotta területéről a magyar államfőt. Közölte, a Fidesz ezért támogatja, hogy a magyar államfő vigye végig az ügy jogi rendezését a nemzetközi fórumokon.

Európa ne csak szavakban, hanem a valóságban is támogassa a jogegyenlőséget – követelte Szájer József, az Európai Parlament (EP) magyar néppárti delegációjának vezetője azon a keddi tüntetésen, amelyet Szlovákia brüsszeli nagykövetsége előtt rendeztek a brüsszeli Magyar Hullám közéleti társaság szervezésében, a szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozás jegyében. Szájer közölte, hogy a Civil Összefogás Fórum petícióját még ezen a napon átadja José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének. A fideszes politikus Európa szégyenének nevezte az életbe lépett szlovák törvényt, és hangsúlyozta, hogy az számos alapvető jogot sért, így a szólásszabadságot, az anyanyelvhez való jogot és az önrendelkezés jogát.

A szeptember elsejével életbe lépett szlovák nyelvtörvény ellen tartott tiltakozó demonstrációt a Civil Összefogás Fórum (CÖF) is délután a budapesti Szlovák Nagykövetség épülete előtt. A megmozdulás szervezői a rendelkezés eltörlését követelő petíciót adtak át Szlovákia budapesti nagykövetének. A petíciót Peter Weiss szlovák nagykövet személyesen vette át a CÖF képviselőitől. Az angol és magyar nyelvű tiltakozást eljuttatják az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnökének is.

A tüntetés szónokai arról beszéltek, hogy Szlovákia állami nyelvi cenzúrát vezet be, ha a szabad nyelvhasználatba beleszól. Közfelkiáltással elfogadtak egy olyan tiltakozó nyilatkozatot, amelyben azt követelik a szlovák parlamenttől, hogy törölje el az államnyelvtörvényt, és alkossanak egy kisebbségi törvényt, valamint vessenek véget a Szlovákiában tapasztalható magyargyűlöletnek és magyarveréseknek.    

A megmozduláson mintegy félezren vettek részt. Többen magyar nemzetiszínű zászlókat és Az államhatár nem nemzethatár!, valamint Szlovákia leeresztette a vasfüggönyt! feliratú transzparenseket emeltek a magasba, és többször skandálták a Vesszen Trianon! felkiáltást is.
   
A szónoklatokat délután pontban 15 órakor harangszóval szakították félbe, és a szervezők közlése szerint ugyanebben az időben Brüsszelben, Koppenhágában, Argentínában, Ausztráliában, New Yorkban, Los Angelesben, Venezuelában, Mexikóban, Ausztráliában, Torontóban, valamint Dunaszerdahelyen és Kishegyesen, illetve a Felvidék és Erdély több magyarlakta falvában is félreverték a harangokat a magyar nyelv és a magyarság megmentése érdekében.

A négy parlamenti párt frakciójának képviselői, köztük Semjén Zsolt (KDNP) még július 20-án aláírta a szlovák nyelvtörvény ügyében kezdeményezett négypárti nyilatkozatot. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) kerjenbocsanatot.hu címmel internetes oldalt indított, mert mint a szervezet vezetője, Rétvári Bence fogalmazott: elvárjuk, hogy Szlovákia kérjen bocsánatot a magyarságot ért sérelmekért. Az oldalon tiltakozó petíció, szlovák politikusoktól származó idézetek, videók találhatók.

A négy magyarországi történelmi egyház közös nyilatkozatban kérte a magyar kormányt és a parlamenti pártokat, hogy az európai testületeknél tegyenek meg mindent a szlovák nyelvtörvény visszavonásáért. Közös nyilatkozatban tiltakoztak a szlovák nyelvtörvény ellen a magyar parlamenti pártok ifjúsági szervezetei is Szlovákia budapesti nagykövetsége előtt.

Korábban kisebbségellenesnek minősítette a szlovákiai nyelvtörvényt az Európai Nemzetiségek Föderalista Uniója (FUEV). – Egy európai ország törvényei közé nem tartozhat olyan jogszabály, amely büntetni rendeli egy nyelv használatát – mondta Hans Heinrich Hansen, a FUEV elnöke. Hansen szerint az új jogszabály riasztó jelzés egész Európa számára. Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke is az Unió szellemével ellentétesnek nevezte a szlovákiai nyelvtörvényt.