Évi 388 milliárd forintba kerülnek a lakosság egymás közötti kifizetései, ha ebből a készpénzes kifizetéseket sikerülne elektronikus csatornákra átterelni, optimális esetben 103 milliárd forintot is megtakaríthatna az ország – mondta Turján Anikó, a Magyar Nemzeti Bank szakértője a jegybank hazai pénzforgalomról megrendezett budapesti konferenciáján.

A rendezvényen elhangzott: a nemzetközi gyakorlat szerint Norvégiában, Írországban és például Máltán sikeresen folytatták le a csekkek elleni „küzdelmet”, a csekkhasználat megfelelő árazásával jelentősen mérsékelték ezekben az államokban a készpénzforgalmat.

Bartha Lajos, az MNB pénzforgalmi és értékpapír-elszámolási területének igazgatója hangsúlyozta: az egyik legnagyobb gond a készpénzhasználat visszaszorítása során, hogy a hitelintézeti fiókok a nagyobb településeken koncentrálódnak, és a bankkártya-elfogadóhelyek is főleg ezekben a nagyobb vidéki városokban, a fővárosban, illetve a turisztikailag kiemelt helyeken találhatóak. A magyar települések több mint egyharmadában nincs egyetlen olyan kereskedelmi egység sem, ahol kártyával lehetne fizetni – tette hozzá. Épp ezért javasolja a jegybank az államnak, hogy kistelepüléseken is jelen lévő postát minél jobban vonja be az elektronikus úton teljesített pénzforgalomba.

Az is cél, hogy az ésszerűség határain belül a nyugdíjak és a szociális juttatások területén is szorgalmazza az állam az elektronikus úton történő átutalásokat – mondta Bartha Lajos. Aláhúzta: míg az állam a „befizetési oldalon” már egyre jobban előírja az elektronikus befizetéseket, addig a kifizetéseknél „pumpálja” a készpénzt a gazdaságba a szociális juttatások, a nyugdíjak jelentős részének készpénzes kiutalása révén.