Pálffy István  Klub Rádióban kifejtette: nemzetgyalázás az, ami a Nemzeti Színházban zajlik, ezért Alföldi Róbertnek mennie kell, kultúráért felelős államtitkárnak el kell távolítani a direktort. Az ügy rendezése március 15. közeledtével egyre sürgetőbbé válik, A KDNP nem kíván beleszólni a művészeti koncepcióba, de a magyar nemzeti színháznak olyannak kell lenni, mint például a román nemzeti színháznak, ízlésesnek - mondta. (http://www.hir24.hu/belfold/216759/palffy-szerint-alfoldinek-mennie-kel… )

Harrach Péter sajtótájékoztatőján kijelentette: az új alkotmány megalkotása a tavaszi ülésszak fő feladata. Az új alaptörvény a jövő alkotmánya lesz, számára kiindulópontként a Salamon László-féle koncepció szolgál. A tavaszi ülésszak témái között említette még az oktatási törvényeket, a szabad vasárnapról szóló KDNP-s javaslatot, és a vallásszabadságról szóló jogszabály megalkotását. (http://fidesz.hu/index.php?Cikk=158997 )

Szerdán konferenciát tartottak az alkotmányozásról a Mathias Corvinus Collegiumban "Az új alkotmány, változások és lehetőségek" címmel. A konferencián részt vett Salamon László, Stumpf István és Rétvári Bence. Salamon László az alapértékek közé sorolta az egyetemes alkotmányos értékeket, az emberek alapvető jogainak a tiszteletben tartását és védelmét, a demokráciát, a hatalommegosztást, a jogállamiságot, a szabadságot, a társadalmi szolidaritást, a nemzeti közösség és összetartozás értékeit. Fontosnak tartja azt is, hogy az új alkotmány elismerje a keresztény értékeket, és védje fokozottabban a családot. A képviselő szerint a jelenkori alkotmánynak nyitnia kell olyan XXI. századi kihívások fel is, mint a természeti javak és közvagyon védelme. Stumpf István úgy vélekedett: a modern alkotmányozásban úttörő lehet Magyarország, ha egy XXI. századi alaptörvényt készít. Az alkotmánybíró álláspontja szerint fontos kérdés például az, van-e válasza az alkotmánynak arra, hogyan lehet növelni a parlament ellenőrző szerepét úgy, hogy ez ne akadályozza a gyors kormányzást. Hiányolta, hogy nincsenek pontos információk azon kormányzati elképzelésről, mely szerint változtatnának az Alkotmánybíróság előzetes normakontroljára vonatkozó szabályokon. Rétvári Bence a jogszabályok színvonalának javításával indokolta azt, hogy bővítenék az Alkotmánybíróság jogköreit. Rétvári Bence azt mondta, hogy a kormányzatnak az a feladata, hogy a képviselőknek az alkotmány megszövegezéséhez kodifikációs segítséget nyújtson. Szerinte az embereket olyan negatív élmények értek, amelyek a politikusokba, a jogállamba vetett hitüket rombolták. Az új alkotmánynak az is a feladata e sérelmeket kiküszöbölése, illetve tartalmaznia kell a hatalom jogi önkorlátozását, a hatalommegosztás eszméjének garanciáit, az államszervezet intézményeit és a közös összetartozás szimbólumait. (http://www.hirado.hu/Hirek/2011/02/17/01/Uttorok_lehetunk_az_alkotmanyo… )

A szlovák fél kedden Budapesten átadta a magyar félnek a magyar-szlovák kettős állampolgárságot szabályozó államközi szerződés tervezetét. A szerződés megkötéséről Orbán Viktor és Iveta Radicová nemrégiben egyezett meg Pozsonyban. "A szerződés célja: szabályozni a másik ország állampolgársága felvételének feltételeit, a diplomáciai és konzuli védelemnyújtást a kettős állampolgároknak, a kettős állampolgárságot kérő, illetve a kettős állampolgárságot elnyerő személyek jegyzékének évenkénti cseréje" - jelentette ki a szlovák államtitkár. Semjén Zsolt ennek kapcsán kijelentette: a magyar kormány sem Szlovákiának, sem más országnak nem szolgáltat állampolgársági adatot, és hozzátette: mindez összhangban van a nemzetközi joggal. A dokumentumot a Magyar Koalíció Pártja teljességgel elfogadhatatlannak tartja. (http://inforadio.hu/hirek/belfold/hir-413821 )

Márciusban megkaphatják az egyházi fenntartású intézményekben dolgozók azt a bérkiegészítést, ami a 16 százalékos egykulcsos jövedelemadó bevezetése miatt esne ki fizetésükből - közölte Pálffy István. A kormány rendelkezésre bocsátja a szükséges összeg felét, az erről szóló tárgyalások kedden megkezdődtek Jávor András, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma közigazgatási államtitkára és Szászfalvi László, a közigazgatási tárca egyházügyekért felelős államtitkára részvételével. A felek megállapították, hogy ezekben az intézményekben a bérkiegészítésre ugyanúgy szükség van, mint a közszféra bármely más területén. (http://www.hirado.hu/Hirek/2011/02/16/11/Tobb_tizezer_egyhazi_alkalmazo… )

A KDNP szerint a budapestiek büszkék lehetnek a rendőrségre, amely a főváros békéjét védte meg a melegfelvonulásról hozott keddi határozatával. A rendőrség azzal, hogy a módosított útvonalon már nem engedélyezte a Meleg Méltóság Menetének továbbhaladását, lényegesen csökkentette annak veszélyét is, hogy a közrend, a közbiztonság sérüljön, és szélsőséges provokációnak legyenek kitéve "mind a büszke melegek, mind a békességre vágyó budapesti lakosok. (http://hvg.hu/itthon/20110216_kdnp_melegfelvonulas_buszke_rendorseg#utm… )

Több mint 320 milliárd forinttal növelné meg a közoktatási költségeket az új törvénykoncepció – ez derül ki a dokumentum közigazgatási egyeztetésre kiküldött „végső változatából”. A tervezet lényegi elemein nem változtatott az oktatási államtitkárság, bővült viszont egy költségvetési modellszámítással. A nemzeti konzultáció keretében beérkezett vélemények döntő többsége a tárca szerint támogatta a koncepciót; az fn.hu megjegyzi, hogy a nyilvánosságra került hozzászólások bírálták a tervezetet, de a hozzászólásokat az államtitkárság nem hozta nyilvánosságra. A cikk külön foglalkozik az úgynevezett iskola-előkészítő évfolyam és a Híd-program ötletével, melyről a koncepció úgy ír, hogy az "kiemelten nagy siker volt". "Ennek ellentmond a konzervatív oktatási portálként ismert Új Katedra című oldalon elérhető szakmai javaslatok döntő többsége, amelyek elutasítják a diákok szegregált körülmények között elképzelt felzárkóztatását." Az új munkaszervezés bevezetésének költségei éves szinten 325,9 milliárd forint többlet központi költségvetési támogatást igényelnének a koncepció szerint. (http://www.fn.hu/belfold/20110215/mibe_kerul_hoffmann_terv/ )

Szócska Miklós Semmelweis-tervet ismertető körútján Kecskeméten azt mondta: nem az intézmény a lényeg, hanem a betegellátás. A terv logikája az, hogy gyógyítóhely nem szűnik meg, de átalakulhat. Hozzátette: a gyógyítási technológia fejlődésével már nem ugyanazok között az intézményi feltételek között kell gyógyítani, mint az elmúlt évszázadokban. "Nem feltétlenül a jelenlegi formában kell megtartanunk az intézményeinket, hanem az alap-, a járóbeteg- és a prevenciós ellátásoknak a kombinációja adja ki azt a modern ellátási formát, amelyben az állampolgár érzi, hogy gondoskodnak róla." Szócska Miklós szerint a prevenció kiemelt szerepet kap az egészségügyben, és ennek törvényi hátterét is biztosítani fogják. Az államtitkár az elképzeléseket "úttörő magyar modellnek" nevezte. Szócska Miklós: szervezett szűrés lesz az országban az opportunista szűrés helyett, és a jogszabályi feltételeket is megteremtették, és nem kívánják "a véletlenre meg laza meghívókra" bízni azt, hogy az emberek részt vesznek-e a szűrésen, hanem a taj-szám alapján követhető lesz a megjelenés. (http://www.portfolio.hu/gazdasag/egeszsegugy/szocska_nem_az_intezmeny_a… )

Az origo.hu Fideszesek is hüledeznek a gyerekek után járó szavazat ötletén címmel közölt összeállítást a gyerekek után járó szavazat ötletének Fideszen belüli fogadtatásáról. A cikkben névvel és név nélkül is nyilatkoznak fideszes képviselők. Az ötletet többen is támogatják, de a szimpatizálók között is meggyőződés, hogy most nem lehet bevenni az alkotmányba, illetve nagyon nehéz a dolog gyakorlati megvalósítása. Balsai István szerint a Fidesz már többször is kinyilvánította cselekedeteivel is, hogy támogatja a gyermeket nevelő családokat.
A cikkben felidézik, hogy annak idején Mécs Imre vetette fel a parlamentben az ötletet, de nem kapott támogatást, és elbukott Révész Máriusz 2007-es javaslata, hogy a kormány vizsgálja meg a szavazat megadásának lehetőségét. Az egyik fideszes képviselő megfogalmazása szerint "Az ember minél többet gondolkodik rajta, annál jobbnak tűnik a javaslat, de én mégsem támogatom". A cikk felidézi, hogy Németországban vita volt már a kérdésről, de alkotmányossági aggály miatt elbukott a javaslat, szemben állt ugyanis a közvetlen szavazás követelményével. Kitér a cikk arra is, hogy a Fideszen belüli véleményeket nem a cigányság helyzete, illetve a cigányság szavazatainak esetleges várható megoszlása dönti el. Az alkotmány koncepciójában a közvetlen választójog szerepel, ennek ellentmondana a gyermekek után járó szavazati jog. Az egyik nyilatkozó szerint a javaslat érdemi vitájára akkor sem lesz idő, ha a kérdőívek eredményeképpen a választópolgárok többsége támogatná a javaslatot. Viszont akár az alkotmány elfogadása után is folytatódhatna az erről szóló vita. (http://www.origo.hu/itthon/20110216-gyermekek-utan-jaro-szavazat-kerdes… )

A gondola.hu újabb cikkben biztatja olvasóit, hogy támogassák a gyermekek után járó szavazat megadását. A szerző érvei szerint tudományos kutatások igazolják, hogy "a magyar felnőtt-társadalom lelki és biológiai betegségeinek, sőt az irdatlanul magas férfihalandóságnak is a fő oka a zilált családi élet, a kevés gyermek". (http://www.gondola.hu/cikkek/75239-Megvedik_a_felnotteket_-_valasztojog… )

A kormány megállapodott az Európai Bizottság képviselőivel a médiatörvény módosításáról. Az Európai Parlament ülésén Neelie Kroes biztos ismertette a megállapodást. A néppárti képviselők méltatták az egyezséget, a szocialista, a zöld és a liberális képviselők tovább támadták a médiatörvényt.
Magyarország teljes mértékben elkötelezett az uniós alapszerződésben, az alapjogi chartában, az európai és az egyetemes emberi jogi előírásokban bennefoglalt értékek, elvek, illetve szabályok mellett – hangsúlyozta Martonyi János szerdán Strasbourgban az Európai Parlamentben (EP) a magyar médiatörvényről folytatott plenáris vita végén. A külügyminiszter közölte, hogy pénteken a magyar kormány ülést tart, megvitatja a Brüsszellel való egyeztetés során szerdán véglegesített törvénymódosítás szövegét, és a javaslatot a parlament elé terjeszti. A magyar törvényhozás a módosítást a legrövidebb idő alatt, amit az eljárási szabályok lehetővé tesznek, el fogja fogadni. Martonyi János emlékeztetett arra: Magyarország az első pillanattól fogva üdvözölte és támogatta az uniós alapszerződés betartásán őrködő Európai Bizottság azon szerepvállalását, hogy elemezze a magyar médiatörvény szövegét, és megfogalmazza azzal kapcsolatos kételyeit, illetve aggályait. Pontosan ez történt, a brüsszeli bizottság megtette a maga javaslatait, és azokat elfogadták – állapította meg a külügyminiszter. (http://www.mno.hu/portal/766240 )

A Népszabadság a választójogi rendszer módosításáról született javaslatokat elemzi, és alcímben megállapítja: Nem lenne meg a kétharmados többség, ha a Fidesz új modellje szerint szavaztunk volna 2010-ben. Egyelőre csak a Fidesz és az MSZP nyújtott be javaslatot a választási rendszer reformjára vonatkozóan, az LMP még faragja a magáét. Az MSZP-s szisztéma arányos eredményt hozna, a kormánypárti javaslat pedig érdekes módon a Fidesznek kedvezne a legkevésbé. Egyik sem rendezi viszont a kettős állampolgárságot szerzők voksjogosultságának technikai kérdéseit. A Fidesz rendszere mérsékelten arányos lenne, a MSZP-é szinte teljesen arányos. „Elemzések szerint a korábban sokkal aránytalanabb rendszerötletekkel előálló Fidesznek most már nem érdeke, hogy bárkinek is esélye legyen megszerezni a kétharmados többséget; ezért e „gáláns ajánlat”. Ez a fideszes javaslat egyébként nagyon hasonló ahhoz a választójogi reformmegoldáshoz, amelyet az LMP-s Karácsony Gergely javasolt még kutatóként 2007-ben.” A cikkben szó esik az ajánlási rendszerről,, illetve az e-szavazás lehetőségéről. Salamon László (a cikkben fideszesnek írják) azt mondta: a Fidesz nem támogatja sem a számítógépes (e-voting), sem pedig a kauciós rendszert. Salamon hozzátette: a Fidesz–KDNP a vegyes választási rendszert preferálja, az MSZP javaslatának részletes bírálatába pedig „nem bocsátkozik”, mert – mint mondta – nem törvényjavaslatokat mérnek egymáshoz, hanem megoldási elemeket. A kormánypárti politikus a kettős állampolgársággal választójogot szerzők voksjogosultságának technikai részleteire vonatkozó kérdésünkre azt mondta: erről az új alkotmány megalkotását követően, frakciószinten kell kialakítani az álláspontokat. (http://nol.hu/lap/mo/20110217-kinek_lesz_aranyos_az_uj_valasztasi_rends… )