Az új területfejlesztési törvénytervezet legfőbb célja, hogy Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb országának egyike legyen 2030-ra; az életminőség helyi javításához azonban nélkülözhetetlen, hogy a helyi szereplők mondják meg, milyen fejlesztésekre van szükség – mondta Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára, a KDNP ügyvezető főtitkára pénteken Békéscsabán.
A politikus a 3. Alföld Slow konferencián tartott előadásában kifejtette, a törvénytervezet - amelyet néhány nap múlva benyújtanak az Országgyűlésnek - három pilléren nyugszik. Az új területfejlesztési koncepció kidolgozásában a vármegyei önkormányzatokra szeretnének támaszkodni, arra, hogy helyben mit látnak kitörési pontnak.
Ehhez kell rendelni a hazai és uniós forrást, és kell mellé egy támogató intézményrendszer is - jegyezte meg. Ezért létrehozzák a területfejlesztési ügynökségeket, amelyek minden vármegyében segítséget nyújtanak a valódi gazdasági fejlődést, kitörést hozó projektek generálásával és támogatásával
– hangsúlyozta Latorcai Csaba.
Az új koncepcióról kifejtette: szeretnék helyreállítani azokat a természetes gazdasági egységeket, amelyeket Trianonban vágtak szét, így „a területfejlesztés nem állhat meg az országhatárnál”. Békés vármegye például Arad és Bihar megyékkel versenyez – jegyezte meg.
Nem állhat meg a fejlesztés a városhatároknál sem, mivel a nagyobb városok – Békés vármegyében például Békéscsaba – az agglomerációval együtt léteznek; ezeket a „gravitációs pontokat” pedig figyelembe kell venni például az oktatás vagy az utak fejlesztésénél – közölte.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy azokat a mikrotérségeket, járásokat, amelyek nem teljesítenek kiemelkedően, „fel kell húzni, meg kell teremteni, hogy önmagukban is életképes gazdasági egységgé váljanak”.
Ezek a mikrotérségek jellemzően két-három vármegye határán helyezkednek el, helyben például az észak-békési térség ilyen a Nagykunsággal és Hajdú-Bihar déli részével együtt. Itt konkrét intézkedésekkel, fokozott figyelemmel igyekeznek javítani a körülményeket
– tette hozzá.
Latorcai Csaba ismertette: a 2021-2027-es uniós ciklusban 14 ezer milliárd forint áll rendelkezésre területfejlesztésre, az operatív programok kerete 9792,3 milliárd forint. Ehhez jön még a Vidékfejlesztési Program a 80 százalékos hazai kiegészítéssel, amely 4419 milliárd forintot jelent. A források negyedét a gazdaságfejlesztésre, mintegy 20 százalékát a felzárkóztatásra fordítja a kormányzat, a harmadik legnagyobb terület pedig a környezeti jellegű támogatások köre, amelyhez a slow turizmus kapcsolódik – jegyezte meg.
Békés vármegyéről az államtitkár elmondta, a legfontosabbnak azt tartja, hogy megépüljön az M44-es gyorsforgalmi út a teljes hosszán, kapcsolódjon be az M5-ös autópályába, és érjen el az országhatárig. „Számos új beruházás fog így megjelenni” – jelentette ki.
Békés elsősorban agrármegye, véleménye szerint ezen nem szabad változtatni, de ehhez felzárkózhat a slow turizmus szinte minden ága: az agro-, falusi-, egészség-, fesztivál-, gasztro-, horgász-, vallási-, vadász-, vízi és kerékpáros turizmus is.
Elmondta,
a GINOP Pluszból Békés eddig 15 milliárd forintot (229 támogatott projekt), a TOP Pluszból 50 milliárdot (249 támogatott projekt) hívott eddig le.
Az új területfejlesztési törvényről hangsúlyozta: azt szeretnék, ha 2030-ra Magyarország az EU öt legélhetőbb országának egyike lenne, ahol a vidéken vagy városban való élet nem jelent életminőségi választást, és a legkisebb településeken is elérhetőek a közszolgáltatások, hiszen a nemzet döntő többsége most sem Budapesten, hanem vidéken él.
Herczeg Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő köszöntőjében arról beszélt, hogy Békés vármegye megközelíthetőségének javításával, a kínálat színesebbé tételével és jó marketinggel lehet fejleszteni a turizmust.
Zalai Mihály (Fidesz-KDNP), a Békés Vármegyei Önkormányzat elnöke úgy fogalmazott, „új fejezet kezdődik, a kormány olyan partnerként tekint a vármegyei önkormányzatokra, hogy azok még inkább hozzá tudnak járulni a területfejlesztéshez”.
Elmondta, a TOP Plusznál ők már eleve várostérségekben gondolkoztak, amely Békésben lefedi a járásokat. A turizmus lehetőségeként jelölte meg, hogy nagyon könnyen elérhető a ménesi borvidék, a Bihar hegység, szinte minden faluban vannak horgásztavak. Szerinte a slow turizmus fellendítéséhez összefogásra és közös marketingre volna szükség.
Az Alföld Slow Egyesület 2018-ban alakult meg, jelenleg 22 vármegyei település a tagja.
A slow (lassú) turizmus világszerte terjedő utazási trend, amely során a látogatók a választott desztinációt körülvevő területet is felfedezik, hosszabb időt szánnak arra, hogy megismerkedjenek egy térség kultúrájával, gasztronómiájával, a helyi örökséggel, közelebbi kapcsolatba kerülnek a környezettel és az ott élőkkel. A lassú turizmus összekapcsolódik a felelősségteljes turizmussal.
