Ferenc pápa a hívőkhöz fordulva azt mondta, engedni kell, hogy „a találkozás Jézussal az eucharisztiában átalakítson bennünket, ahogyan átalakította a nagy és bátor szenteket, akiket tiszteltek, mint Szent István és Szent Erzsébet is”.

Csakúgy mint ők, mi se elégedjünk meg kevéssel: ne érjük be egy olyan hittel, amely csak a szertartásokból és az ismétlésekből él”

– tette hozzá.

Az egyházfő megjegyezte, a NEK egy út végét jelenti, de „legyen még inkább egy kiindulópont”

Homíliáját Ferenc pápa kérdéssel kezdte, azt firtatva, mit és kit jelent Isten minden egyes ember számára. A pontos választ nem a katekizmus alapján, hanem személyes életünkkel kell megadni – mondta az egyházfő.

Hangsúlyozta, az eucharisztia emlékeztet bennünket, kicsoda Isten és ezt nem szavakkal teszi, hanem kézzelfoghatóan megmutatva, „Isten a megtört kenyér, a keresztre szegezett és másokért odaajándékozott szeretet”.

Ferenc pápa többször megismételte, hogy a kereszt sohasem volt divatos, sem régen, sem napjainkban, pedig „benső gyógyulást” hoz. Úgy látta, a kereszt miatti vita és küzdelem nem más, mint összeütközés Isten logikája és a világ logikája között.

Isten logikája az alázatos szeretet. Isten útja távol áll minden kényszertől, magamutogatástól és diadalittasságtól, mindig a másik javát keresi, egészen önmaga feláldozásáig. A másik oldalon viszont ott van az emberi gondolkodás, a világ logikája, amely ragaszkodik a megbecsüléshez és az előjogokhoz, a kedvező megítélést és a sikert keresi.

Az egyházfő hozzátette,

nem abban áll a különbség, hogy ki a vallásos és ki nem. A lényegi különbség a valódi Isten és az énünk istene között van”.

„Jót tesz nekünk, ha szentségimádást végzünk az eucharisztia előtt (..) szánjunk rá időt” – jelentette ki Ferenc pápa, aki a mise végén elmondta a vasárnap déli Úrangyala-imádságot.

Hivatásunknak érezzük, hogy híd legyünk Kelet és Nyugat között, a különböző kulturális és vallási világok és a nemzetek között – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vasárnap budapesti Hősök terén, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NKE) záró miséjén, amelyet Ferenc pápa mutatott be.

Erdő Péter Ferenc pápát köszöntve erős szimbólumnak nevezte a szentmisét, amely kifejezi „egységünket Krisztus körül Szent Péter utóda vezetésével”, az egész világból érkezett püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel és valamennyi hívővel.

Az ökumenikus jelenlét „közös vágyunkat minden megkeresztelt ember egysége iránt” – mondta, majd külön köszöntötte I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkát.

Azt is mondta, hogy a nem keresztények, a más világnézetűek, különösképpen a zsidó vallás képviselőinek jelenléte mutatja az idők élő jelé, az egyház hivatását, hogy Krisztus küldötte legyen a nemzetek számára.

Erdő Péter a kultúrák közötti híd szerepének betöltésére példaként felidézte, hogy 15 éve írták alá a megbékélés és barátság dokumentumát a magyar és a szlovák püspöki konferencia tagjai, amiből “testvériség és kölcsönös együttműködés bontakozott ki”.

A bíboros szerint sok áldás kísérte az eucharisztikus kongresszus szimbóluma, a missziós kereszt útját is Magyarországon és a környező országokban. A magyar és a környező országok szentjeinek, boldogjainak a keresztben elhelyezett ereklyéi „ráébresztették lelkiismeretünket, hogy ma is megélhetjük az életszentséget az elmúlt évszázad nagy vértanúinak és hitvallóinak nyomában” – fogalmazott.

Erdő Péter a missziós kereszt másolatát ajándékozta Ferenc pápának.

A keresztény közösség a budapesti Hősök terén, Ferenc pápa jelenlétének is köszönhetően megmutatta valódi arcát, a befogadást és a nyíltságot – mondta Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok pápai bizottságának elnöke a kongresszust lezáró szentmise végén vasárnap.

Piero Marini úgy fogalmazott:

mindnyájan eljöttünk ide, az oltár köré, különböző kultúráinkkal és hagyományainkkal, hogy megújítsuk a hit és a testvéri közösség egyszerű és erős gesztusát.

Ma valósággá lesz a nyitott kapu egyházának álma, amelyről Ferenc pápa az Evangelii Gaudium kezdetű apostoli buzdításában írt.

A hívek, miután magukhoz vették az „élet kenyerét”, visszatérnek otthonaikba, iskoláikba, hivatalaikba, hogy másokat gyógyítsanak, felemeljenek és segítsenek, a béke szavaival és a kiengesztelődés tetteivel forduljanak embertársaikhoz – mondta.

Isten szent lelke ma ismét bátorságot csepegtet belénk, hogy Jézus módjára odaálljunk a világ elé”.

Ő megmutatta az utolsó vacsorán, hogy

nem uralkodnunk kell, hanem szolgálnunk, nem a világ nagyjaihoz tartozunk, hanem az Isten országa kicsiny fiaihoz, nem vagyunk a dolgok urai, csak zarándokok”

– hangoztatta Piero Marini.

Az üdvösség, amely az eucharisztiából fakad, ezáltal „eucharisztikus kultúrává” válik, amely képes arra indítani a jóakaratú férfiakat és nőket, hogy lépjenek oda a szegényekhez, dolgozzanak a békéért, őrizzék és gondozzák a teremtett világot, legyenek nagylelkűek az ökumenikus párbeszédben és osztozzanak a nehézségekben.

Vasárnapról vasárnapra ugyanis arra kapunk hívást, hogy vegyük magunkhoz a teljes Krisztust a szentségben, a szeretetben és a küldetésben”

– fogalmazott.

Piero Marini végül reményét fejezte ki, hogy az Európa szívének közepén ünnepelt statio orbisból élő víz fakad, amely képes meggyógyítani a keresztény közösségeket szerte a világon.