Az Alkotmánybíróság 2009. április 20-i ülésén döntött a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek a köztisztviselői eskü letételéről és írásbeli megerősítéséről szóló rendelkezéseiről. A határozat alkotmányos követelményként állapítja meg, hogy az eskü letételét igazoló esküokmány nem tartalmazhat a köztisztviselő lelkiismereti, illetve vallási meggyőződésére utaló adatot.

A határozat szerint a törvényben előírt eskü, amelyet az „esküszöm” szó elmondásával kell letenni, nem ellentétes a lelkiismereti és vallásszabadsággal. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az állam minden köztisztviselőtől azonos formájú, az Alkotmány szóhasználatával összhangban lévő, semleges igazolású esküszöveg elmondását várja el.

A határozat szerint nem alkotmányellenes, hogy a törvény alapján az eskütevő az „Isten engem úgy segéljen!” szövegrészt fűzheti az esküszöveghez. A törvényben a világnézeti tartalmú kiegészítés nem része a kötelezően elmondandó esküszövegnek, és annak kinyilvánítása szabadon válaszható, ezért senki nincs arra kényszerítve, hogy lelkiismereti, világnézeti meggyőződésével ellentétes tartalmú nyilatkozatot tegyen.

A törvénynek az az értelmezése van összhangban az Alkotmánnyal, amely szerint a közigazgatási szervek nem tarthatják nyilván, hogy az eskütevő az „Isten engem úgy segéljen!” formulával vagy anélkül mondta-e el az esküszöveget.

A határozathoz Trócsányi László párhuzamos indokolást, Balogh Elemér és Bragyova András különvéleményt csatolt.

A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja azzal a kéréssel fordult Sólyom László köztársasági elnökhöz, hogy „a bejegyzett élettársi kapcsolatról és az ezzel összefüggő élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. április 20. napján elfogadott törvény aláírását megfontolni szíveskedjék!" A KDNP elnöke, Semjén Zsolt által jegyzett indítvány leszögezi: tény, hogy az azonos neműek kapcsolatát már külön is szabályozza törvény, ám ez nem felel meg annak az alkotmányos elvnek, amely a házasság intézményét védve különválasztaná az új élettársi formától. Emlékeztet: az Alkotmánybíróság korábbi határozatában rámutatott, hogy sem a névviselés szabálya, sem az örökbefogadás eltérő szabályozása nem jelent olyan lényeges elemet, amely a bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság érdemi különbségét megalapozzák. A KDNP
meggyőződése: a jogalkotási törvénynek nem felel meg, hogy pénzügyi és társadalmi hatásvizsgálat nélkül a házassági szabályokra hivatkozva úgy vezeti be a törvény az özvegyi jog és özvegyi nyugdíj intézményét, hogy annak pénzügyi és társadalmi kihatásait nem ismerteti meg. Ezt ráadásul olyan társadalmi és gazdasági környezetben teszi a kormány, amikor a válságra és szűkös forrásokra hivatkozva a nyugdíjas rétegek megszorítására készülnek.

A kereszténydemokrata politikus további érvként hangsúlyozta: az özvegyi nyugdíj és özvegyi jog intézményének alapja a tartós életközösség elismerése, és az a társadalmi szolidaritás, hogy a közvetlen hozzátartozó halála ne jelentsen az özvegy számára a lelkieken túlmenő elviselhetetlen terheket. Ez a feltétel a bejegyzett élettársi kapcsolatnál nem biztosítható, bármikor a halál bekövetkezése előtt közjegyzőnél könnyen kijátszható, és semmilyen alkotmányos alapja nincs annak, hogy a be nem jegyzett élettársi kapcsolattal szemben ilyen megkülönböztetéseket tegyen a jogalkotó.

Semjén Zsolt kérésével egyidejűleg az SZDSZ üdvözölte az Országgyűlés döntését. Gusztos Péter frakcióvezető-helyettes és Léderer András ügyvivő az MTI-hez eljuttatott közleményükben írták: a törvény körülbelül félmillió magyar ember számára teremt „egy élhetőbb országot és lehetőséget magánéletének törvényes rendezésére". A szabad demokraták úgy vélik, e törvény elfogadása óriási lépés az esélyegyenlőség megvalósulása felé. Álláspontjuk szerint a törvény elősegíti az Alkotmány szellemének megfelelő jogegyenlőséget Magyarország állampolgárai között.

(Az Országgyűlés a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt, valamint az ezzel összefüggő és az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges módosításokat, 199 igen, 159 nem és 8 tartózkodás mellett fogadta el. A törvény szerint bejegyezett élettársi kapcsolatot két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy létesíthet anyakönyvvezető előtt.)

A Szabad Demokraták Szövetsége ellenzi a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) javaslatát, amely visszaállítaná az univerzális személyazonosítót Magyarországon – írta az MTI-hez eljuttatott közleményében Kovács Kálmán. Az SZDSZ országgyűlési képviselője úgy fogalmaz, a liberálisok szerint a feketegazdasággal szembeni küzdelemben a titkosszolgálatoknak jelenleg is rendelkezésére állnak a megfelelő eszközök arra, hogy indokolt esetben az adózók adataihoz hozzáférjenek. A közlemény leszögezi, az SZDSZ szerint az univerzális személyazonosító alkotmányellenes, ezért visszaállítása esetén a párt az Alkotmánybírósághoz fordul.

Jóri András adatvédelmi biztos is elfogadhatatlannak nevezte az NBH javaslatát. Úgy fogalmazott, az Alkotmánybíróság közvetlenül az alkotmányból, és nem az adatvédelmi törvényből vezette le azt az értelmezést, hogy Magyarországon nem lehet általános személyazonosító. Az ombudsman felhívta a figyelmet, hogy egy államérdeket érvényesítő szerv, mint az NBH, mindenkor csak az alkotmányos keretek között érvényesítheti az állam érdekét, illetve a szabályozási javaslatainál is figyelembe kell ezeket vennie.

Az NBH elemzésében azt írta: jelenleg nem létezik univerzális azonosító, tekintettel arra, hogy egy 1991-es alkotmánybírósági határozat kimondta, hogy a személyazonosító jel (úgynevezett személyi szám) univerzális azonosítóként való alkalmazása, illetve a személyes adatok meghatározott cél nélküli, tetszőleges jövőbeni felhasználásra való gyűjtése és feldolgozása alkotmányellenes.,A személyazonosító jel helyébe lépő Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ), a személyi azonosító, illetve az adóazonosító jel külön-külön hatósági igazolványok kiállítására kötelezte az illetékes szerveket, illetve kikötötte azt is, hogy azok egy helyütt nem szerepelhetnek. A hivatal szerint a kialakult helyzet következménye, hogy egy-egy személy vonatkozásában nem vizsgálható együtt a jövedelem, az adózás, az adó- és közterhek megfizetése, az egészségügyi, foglalkoztatási jogviszony, illetve a vagyonnyilvántartások. Az NBH úgy látja, a probléma nem elsősorban informatikai természetű, a kérdés megoldásához indokolt lenne az adatgyűjtés célhoz kötöttségének újraértelmezése.

Háromnapos látogatást tett a magyar Alkotmánybíróság küldöttsége. Szlovákiában. Paczolay Pétert, a testület elnökét pozsonyi hivatalában fogadta Pavol Paška, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke. A kassai székhelyű szlovák Alkotmánybíróság tagjai magyar kollégáikkal (Holló András helyettes elnökkel, Balogh Elemér és Lévay Miklós alkotmánybírákkal) többek között a két testület hatáskörével kapcsolatos kérdésekről tartottak szakmai tanácskozást. A szlovákiai alkotmánybírák delegációja legutóbb tavaly októberben járt hivatalos úton Magyarországon, Ivetta Macejková elnök vezetésével. Paczolay Péter a látogatás jelentőségéről szólva hangsúlyozta: a szlovák-magyar kapcsolatok alakulásában kiemelkedő jelentősége van a két ország Alkotmánybírósága közötti szakmai együttműködésnek, a két testület közötti nagyon jó viszonynak.

Az Alkotmánybíróság hétfőn foglalkozik az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 63. § (2) bekezdése hivatkozott szövegrésze alkotmányosságával.

Szó lesz az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 49. § (3) és (5) bekezdéseinek, valamint 52. § (1) bekezdése „a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után” szövegrészének alkotmányosságáról.

Megkérdőjelezték az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 3. § (1) bekezdés c) pontjának alkotmányosságát.

Az alkotmánybírák elé kerül a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek az örökléshez való joggal kapcsolatos egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát vizsgáló határozattervezet.

Megvizsgálják a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 41. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.

A testület folytatja a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló, az Országgyűlés 2008. december 15-i ülésnapján elfogadott törvény alkotmányossági felülvizsgálatát. A köztársasági elnök 2009. január 5-én küldte meg véleményezésre a jogszabályt az Alkotmánybíróságnak.

Napirendre kerül a Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 29/2004. (II. 26.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról szóló 59/2007. (12. 15.) önkormányzati rendelet alkotmányosságát vizsgáló határozattervezet. Az eredetileg háromtagú tanács hatáskörébe tartozó ügyet az Alkotmánybíróság elnökének döntése alapján tárgyalja a teljes ülés.

Megkezdik az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága által benyújtott, a vizsgálóbizottságok létrehozásával kapcsolatos alkotmányértelmezési indítvány vizsgálatát.

Egy indítványozó megkérdőjelezte az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 53/C. (4) bekezdése alkotmányosságát.

Határozattervezet készült a Pest Megyei Bíróság 7.K.27.019/20034. számú perújítási eljárás jogszerűtlenségének vizsgálata tárgyában.

Megvitatják a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 5. P. 20 462/2008/6/II. számú, valamint a Debreceni Ítélőtábla Pf. II. 20.437/2008/2. számú végzéseinek alkotmányosságát.

Megtámadták az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 23. § (1) és (2) bekezdéseinek alkotmányosságát.

Kedden lesz napirenden a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 41. § (1) bekezdésének „kizárólag” szövegrészének alkotmányosságát elemző határozattervezet.

Másodszor tárgyalnak a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát kifogásoló indítványokról.

Szóba kerül az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2. § (3) bekezdésének második mondatának, valamint az e törvény módosításáról szóló 2007. évi CXIX. törvény egészének és 2. §-ának alkotmányossági vizsgálata.

Megbeszélik az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 40. §-ának, a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.28.378/2004/10. sz. jogerős végzésében alkalmazott, a bírósági eljárásban a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésének, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 70. § hivatkozott szövegrészének alkotmányosságát.

Megkérdőjelezték a katasztrófavédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi XCVI. törvény egészének, illetőleg 3., 4., 6., 13. és 14. §-ának alkotmányosságát.

Egy indítványozó a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 29. § (1) és (3) bekezdésének normakontrollját kezdeményezte.

Napirendre veszik a Legfelsőbb Bíróság elnökének az Alkotmány értelmezésére vonatkozó indítványát.

Végzéstervezet készült a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 1996. augusztus 15. és 2005. augusztus 31. között hatályban volt 280. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

A keddi teljes ülés végén további három végzéstervezetről is tárgyalnak.