Az Alkotmánybíróság január 27-i teljes ülésének tárgyalandó témái

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló elleni bírói kezdeményezés, - devizakölcsön-perek. 

Az indítványozó bírói kifejti: a jogalkotás, végrehajtás és igazságszolgáltatás egyaránt az államot megillető közhatalmi jogosítvány, ezért külső polgári jogviszonyban a bíróságok előtti eljárásban egységesen fellépő és nem meghatározott közfeladatot teljesítő állam szerepvállalása sérti a hatalommegosztás elvét, így a törvény 7. § (2) bekezdése ellentétes az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével. A bírói tanács szerint az ítéletek újabb jogvitákra adhatnak alapot, mivel nem teremtik meg azt a félreérthetetlen következtetési alapot, mely a fogyasztók és a pénzügyi intézmények kölcsönszerződéséből eredő jogokat és kötelezettségeket meghatározza. A törvénynek a bírósági eljárásra vonatkozó valamennyi szabálya (6. §, 7-15. §) sérti a jogállamiságból fakadó jogbiztonság elvét (Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés.)

Álláspontja szerint az igazságszolgáltatás mint önálló hatalmi ág hatáskörébe tartozó polgári peres eljárás útján védett alanyi jogok fennállásába vetett bizalmat a jogerő áttörése olyan mértékben megrendíti, amelyek következtében a Törvény 4. § (2) és (3) bekezdései súlyosan sértik a jogállamiságból eredő jogbiztonság elvét, és a jogszabály értelmezésére egyedül hivatott bíróságok függetlenségét (Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdés), illetve a hatalommegosztás elvét (Alaptörvény C) cikk (1) bekezdés). A rövid eljárási határidők és a halasztás lehetőségének szűkítése miatt a törvény 7-15. §-ai is sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot, a bírói függetlenség alkotmányos elvét, valamint a hatalommegosztás elvét. (Indítvány_anonim.pdf.)

+

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 51. § (4) bekezdés „fokozatosan” szövegésze alaptörvény-ellenessége, illetve nemzetközi szerződésbe ütközése megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata.

Az alapvető jogok biztosa szerint az Sztv. 2012. december 31-én hatályba lépett módosítása értelmében a tömegközlekedési és utasforgalmi létesítmények akadálymentesítését fokozatosan kell megvalósítani. Az alapvető jogok biztosa kifejti, hogy a szabályozás a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményben foglalt kötelezettség teljesítésének elmaradását eredményezheti, mert a "fokozatosan" fordulat lehetővé teszi az anyagi források hiányára történő hivatkozással az akadálymentesítés elmaradását.
Az alapvető jogok biztosa szerint a fogyatékos emberek emberi méltósághoz való jogát, valamint a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát sérti, hogy az Sztv. konkrét határidőt már nem határoz meg az akadálymentesítéssel kapcsolatban, így ellenőrizhetetlen lesz norma, ami visszalépést jelent a korábbi intézményvédelmi szinthez képest.
A biztos felhívja a figyelmet arra is, hogy az akadálymentesítés elvégzésére nyitva álló határidő meghatározásának hiánya miatt jogalkotói mulasztás állhat fenn az Sztv. 51. (4) bekezdése vonatkozásában.  (Ind..pdf.)

+

A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény, az 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet, valamint a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet egyes rendelkezései elleni alkotmányjogi panasz vizsgálata, - tankönyvellátás állami megszervezése, tankönyvvé minősítés.

A támadott rendelkezések a tankönyvpiac állami megszervezését, a tankönyvvé minősítés kritériumait szabályozzák, illetve a Korm. rendelet az előbbiek végrehajtására az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet, a Könyvtárellátó Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft.-t, valamint a Nemzeti Tankönyvtanácsot jelöli ki.

Az indítványozó szerint a jogalkotó a támadott jogszabályi rendelkezésekkel a korábban kialakult és hosszabb ideje működő piaci viszonyokba előzetes vizsgálat nélkül avatkozott be súlyosan piackorlátozó, illetve monopolizáló módon, szakmai szempontokat mellőzve. Álláspontja szerint a jogszabályi rendelkezésekkel megvalósuló állami beavatkozás ellentétes a jogállamiság elvével. Kifejti: a szabályozást végrehajtó intézmények kijelölése diszkriminatív, sérti a vállalkozás szabadságát, sértik az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdésében foglaltakat, sértik a vállalkozáshoz való jogot, mivel megszűntették a tankönyvkiadási tevékenység végzésének további lehetőségét. A rendelkezések sértik a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alkotmányos elvét is, mivel más, hasonló tevékenységet végző szereplők aránytalanul eltérő bánásmódban részesülnek. (Indítvány_anonim.pdf.)

+

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.33.829/2013/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, -  sajtótermék piacfelügyeleti bírsága.

Az indítványozó internetes sajtótermék kiadója, amellyel szemben a Stabilitási Tanács bírságot szabott ki, mivel az általa közölt cikket félrevezető információ nyilvános közlésének, és piacbefolyásolásnak minősítette.

Az indítványozó álláspontja szerint a bírói döntés és a közigazgatási határozat sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bekezdését, mert aránytalanul korlátozta a véleménynyilvánításhoz és a sajtószabadsághoz való jogot a tőkepiacok indokolatlan külső befolyástól mentes, zavartalan működése érdekében. Nézete szerint sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a XV. cikk (2) bekezdésében foglalt diszkrimináció-tilalmát is. (IV/739/2014.)

+

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.394/2012/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, - minősített adattá nyilvánítás per folyamán.

Az indítványozó szerint a Fővárosi Ítélőtábla ítélete sérti az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében biztosított, a közérdekű adatok megismeréséhez való jogát és a XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes eljáráshoz fűződő jogát. Álláspontja szerint az ítélőtáblának vizsgálnia kellett volna, hogy a minősítés a jogszabályokban meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelően jött-e létre. (Indítvány.pdf.)

+

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 64. § (2) és (2a) bekezdései, a 65. § (9) bekezdése, valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 6. §-a, 13-19. §-ai és 36. § (1)–(2) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

 Az Nkt., illetve a Korm. rendelet támadott rendelkezései a pedagógusok előmeneteli rendszerének, gyakornoki idő, a pedagógusi illetménypótlék, valamint a pedagógusok munkaidejének egyes kérdéseit szabályozzák.

Az indítványozó szakszervezet álláspontja szerint a támadott rendelkezések hatálybalépése megakadályozta, hogy megismerje azokat a közalkalmazotti jogokat és kötelezettségeket, amelyek tekintetében feladatokat jogosult, illetve köteles ellátni, ezért - a kellő felkészülési idő hiánya miatt - a támadott rendelkezések sértik a jogállamiság alkotmányos elvét. (Ind._kieg.pdf)

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának  tárgyalandó témái

A Kúria Mfv.I.10.089/2014/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó kormánytisztviselői jogviszonyát a munkáltatója indokolás nélküli felmentéssel szüntette meg. A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. 

Az indítványozó álláspontja szerint az indokolás nélküli felmondás alaptörvény-ellenes volt. Véleménye szerint az indokolás nélküli felmentés a közhivatal viseléséhez való jogot is sérti, amelyet az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdése tartalmaz. Ezen alapjog érvényesülése ugyanis kizárja, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója szabadon és korlátlanul dönthessen a felmentésről. Az indokolás nélküli felmentés aránytalanul korlátozza ezt a jogot. Továbbá az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti bírói jogvédelemhez való jog is sérelmet szenved. Végül, az indokolás nélküli felmondás sérti az emberi méltósághoz való jogot is az Alaptörvény II. cikke alapján, mivel a sérelmet szenvedett fél teljességgel ki van szolgáltatva a munkáltató egyoldalú, önkényes döntésének, amely döntés alapvetően veszélyezteti a létfenntartását. (Indítvány.pdf.)

+

A Fővárosi Törvényszék 51.Mf.635.811/2013/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó kormánytisztviselői jogviszonyát a munkáltatója indokolás nélküli felmentéssel szüntette meg. Álláspontja szerint az indokolás nélküli felmondás alaptörvény-ellenes volt. Az indokolás nélküli felmentés ugyanis sérti a közhivatal viseléséhez való jogot, amelyet az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdése tartalmaz. Ezen alapjog érvényesülése kizárja, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója szabadon és korlátlanul dönthessen a felmentésről. Továbbá az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti bírói jogvédelemhez való jog is sérelmet szenved, mivel a munkáltatói indokolás hiányában, érdemben nem vizsgálhatják a felmentéshez vezető indokokat. Végül az indokolás nélküli felmondás sérti az emberi méltósághoz való jogot is az Alaptörvény II. cikke alapján, mivel a sérelmet szenvedett fél teljességgel ki van szolgáltatva a munkáltató egyoldalú, önkényes döntésének, amely döntés alapvetően veszélyezteti a létfenntartását. (Indítvány.pdf.)

+

A villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató által alkalmazható számlaképről szóló 4/2013. (II. 4.) NFM rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 8.K.30.441/2014/7. számú ügyben történő alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint annak megválaszolása, hogy a támadott rendelet rendelkezése az Alaptörvény B. cikk 1. bekezdésében garantált jogbiztonság követelményének megfelel-e, az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, ezért kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását. (Indítvány_anonim.pdf.)

+

A Budai Központi Kerületi Bíróság 2.B.XII.1101/2010/18. számú és a Fővárosi Törvényszék 20.Bf.XII.7.466/2012/2. számú ítéletei, valamint a Kúria Bfv.I.82/2014/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó ügyében jogerős első- és másodfokú ítéletek ellen a Kúriához fordult, hivatkozva arra, arra, hogy az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének olyan fokban nem tett eleget, hogy az ítélete felülbírálatra alkalmatlan volt, és a másodfokú bíróság ezt nem észlelte. Nem indokolta meg kellőképpen az ítéletét és anyagi jogszabálysértést is elkövetett.  

Az indítványozó szerint több alapvető jogát megsértették, többek között sérült az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elve, a Q) cikk (2) bekezdése, mely szerint Magyarország biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját, az R) cikk (1) és (2) bekezdése, az I. cikk (1) bekezdésébe foglalt alapvető joga, a XV. cikk (1) bekezdésébe foglalt törvény előtti egyenlőséghez való joga, a XXIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való joga, a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, és a (3) bekezdésbe folglalt védelemhez való joga, valamint (7) bekezdésbe foglalt jogorvoslathoz való joga.  (Inditvány. anonim.pdf.)

+

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.M.4981/2012/14. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: a 2010. január 18-án született gyermeke után járó TGYÁS mértékét 2010. január 15. napjától 20.753,05 Ft naptári összegben állapította meg a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve. A határozat ellen fellebbezést terjesztett elő, mert álláspontja szerint magasabb összegű TGYÁS-ra jogosult a munkáltatója által kifizetett jutalék figyelembevételével. A másodfokú hatóság helyben hagyta az elsőfokú hatóság határozatát, tekintettel arra, hogy az indítványozó által benyújtott adóbevallás hibás volt, és emiatt érvénytelennek tekintendő, a munkáltató pedig a járulékfizetési kötelezettségének jogosan nem tett eleget. 

Az indítványozó álláspontja szerint az ítélet sértette az alapvető jogait, mert a foglalkoztató mulasztása miatt a bíróság fontos bizonyítékát nem vett figyelembe, és részrehajlás nélküli indokolási kötelezettségének sem tett eleget. Állítja: az ítélet sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkét és 13. cikkét. Megsértette több alapvető jogát, többek között sérült az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdésébe foglalt alapvető joga, a XIX. cikk (1) bekezdésébe foglalt szociális biztonsághoz való joga, a XXIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való joga, a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes bíróság előtti eljáráshoz való joga, a XXVIII. cikk (7) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való joga, és a T cikk (1) bekezdése szerinti joga. (Indítvány anonim.pdf.)

+

Az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése és 11. §-a, illetve az építési műszaki ellenőri, valamint felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 15. §-a és egyes módosított rendelkezései elleni, valamint a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.055/2014/3. számú ítéletével összefüggő alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezések visszaható hatállyal állapítanak meg előírásokat, amelyek következtében műszaki ellenőri névjegyzékbe vétele iránti kérelme elutasításra került, a módosított rendelkezések hatálybalépésére nem volt kellő felkészülési idő biztosítva, ezért azok sértik a jogállamiság elvét. Állítja: a névjegyzékbe kerülés feltételeinek visszaható hatályú szűkítése sérti a munkához való, illetve a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. (Ind. kieg.pdf.)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának tárgyalandó témái

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 36.Kpk.46.387/2013/9. számú végzésével; valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 171. § (4) bekezdése és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 95/B. § (3) bekezdésével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikkében foglalt tisztességes eljáráshoz és hatékony jogorvoslathoz fűződő jogot, mert helyben hagyta a GVH késedelmi pótlék végrehajtásával kapcsolatos határozatát, és úgy értelmezte az alkalmazandó jogot, hogy a kötelezett a végrehajtás felfüggesztésének időtartama alatt késedelembe eshet. A támadott rendelkezések pedig a B) cikk (1) bekezdéséből eredő visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütköznek. (Anonim. pdf.)

+

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (3) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró az előtte folyamatban levő TB határozat felülvizsgálata iránti per felfüggesztésével egyidejűleg elsődlegesen a törvény azon részét sérelmezi, mely szerint „…nem csökkenthető a szolgálati járandóság összeg, ha a szolgálati viszony megszüntetésére egészségi pszichikai fizikai alkalmatlanság miatt került sor és az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszüntetésekor minősítő határozattal megállapították." Álláspontja szerint az a tény, hogy a  sérelmezett rendelkezés alapján a szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodást minősítő határozattal kell igazolni, olyan indokolatlan és aránytalan korlátozása a jogorvoslati jognak, ami sérti az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti diszkrimináció tilalmának elvét, és ebből következően az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogot is. (Indiívány. pdf.)

+

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.30.565/2013/10. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint az import ÁFA biztosítása alóli mentesség igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadásának megtagadásával összefüggően a bíróság nem vette figyelembe, hogy a hatóságok szabálysértő módon jártak el. Az ügyben egy időközben módosításra került jogszabályi rendelkezést alkalmaztak, továbbá megsértették szerzett jogait, ezért az ítélet sérti a jogállamiság elvét. Sérti továbbá a tisztességes eljáráshoz való, illetve a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát is, mivel a bíróság az ügyben releváns tényeket hagyott figyelmen kívül, midőn helybenhagyta a hatóság jogsértő eljárását. (Ind_kieg..pdf.)

+

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.20.274/2013/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó érvelése szerint a Kúria ítélete, valamint az első- és másodfokú ítéletek sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát, mert aggályos, ellentmondásos szakvéleményen alapulnak, valamint a bíróságok indokolatlanul eltúlzott mértékben állapították meg az újabb szakértő előlegezendő költségét. Kifogásolja, és alaptörvény-ellenesnek tartja, hogy az eljáró bíróságok nem tettek eleget indokolási kötelezettségüknek. Hivatkozik továbbá arra, hogy az eljárás ésszerű időn belül történő befejezéséhez való joga is sérült. (Indítvány._anonim.pdf.)

+

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.744/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó  előadja: a Kúria a közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben benyújtott felülvizsgálati kérelmet, helytelen jogértelmezés miatt, érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Érvelése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata nem a Pp. 271. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt pusztán bírságot kiszabó határozat, ezért vele szemben a Kúria felülvizsgálati eljárásának helye lehet.
Álláspontja szerint a Kúria végzése - helytelen jogértelmezése folytán - sérti az indítványozónak az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogát. (Indítvány._anonim.pdf.)

+

A Kúria Pfv.IV.21.711/2011/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó sérelmezi, hogy a  bíróság elutasította a közérdekű adat kiadása iránti keresetét, melyet egy magántulajdonú konzorcium ellen terjesztett elő. A bíróság szerint a konzorcium nem közfeladatot ellátó szerv, ezért közérdekű adat kiadására kötelezni nem lehet. Az indítványozó álláspontja szerint azonban a konzorcium az önkormányzat megbízásából végzett el feladatokat a Margit-híd felújítása során, amelyért ellenszolgáltatást közpénzből kapott. Az indítványozó szerint az ítélet sérti az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében biztosított közérdekű adat megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jogát. (Indítvány._anonim.pdf.)

+

Az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenessége megállapítására és konkrét ügyben való alkalmazási tilalmának kimondására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró szerint a támadott rendelkezés ésszerű indok nélkül különbözteti meg az egyes tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedett jogalanyokat, amikor a juttatást attól teszi függővé, hogy az érintett a szabadságelvonást mely időszakban szenvedte el, és eszerint mely semmisségi törvény hatálya alá tartozik. A rendelkezés ezért sérti az Alaptörvény XV. cikkében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmát, és a IV. cikk (4) bekezdésében foglalt, a jogtalan szabadságelvonáshoz kapcsolódó kártalanításhoz való jogot. (Indítvány._anonim.pdf.)