Az Alkotmánybíróság teljes ülésének tárgyalandó témái

Nincs megállás! Seregnyi indítvány masírozik előttük, változatlanul hengerelnek a bírósági döntések, és a parlament által hozott  törvények, törvénymódosítások  ellen lázadó indítványok. Íme a legközelebbi, hétfő-keddi ülés „étlapja”.

Minősített adattá nyilvánítás

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.394/2012/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényre hivatkozva a Külügyminisztérium állományába tartozó foglalkoztatottak adatainak megküldését kérte a Külügyminisztériumtól. Kérése elutasítását követően közérdekű adatok kiadása iránt keresetet nyújtott be.

Az első fokon eljárt bíróság a felperes keresetének helyt adott, és az adatok kiadására kötelezte az adatkezelőt. A másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla viszont az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította, tekintettel arra, hogy az alperes az elsőfokú ítélet meghozatalát követően a per tárgyát képező adatokat minősített adattá nyilvánította.

Az indítványozó szerint a Fővárosi Ítélőtábla ítélete sérti az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében biztosított, a közérdekű adatok megismeréséhez való jogát és a XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes eljáráshoz fűződő jogát. Álláspontja szerint az ítélőtáblának vizsgálnia kellett volna, hogy a minősítés a jogszabályokban meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelően jött-e létre. (Indítvány.pdf,)

Előzetes mentesítés

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 104. § (1) bekezdésével, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 102. § (1) bekezdésével összefüggő bírói indítvány vizsgálata.

Az indítványozó bíró - az eljárás felfüggesztése mellett - a sérelmezett  törvényszakaszok alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint a rendelkezések sértik a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alkotmányos elvét, mert a végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek javára indokolatlan, egyoldalú előnyt biztosít. Hozzáteszi: a rendelkezések által megvalósított negatív diszkrimináció se szükségességi, se arányossági indokokkal nem magyarázhatóak. (Indítvány: anonim.pdf.)

Hontalanság megállapításának feltétele

A  harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 76. § (1) bekezdése „jogszerű tartózkodás” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíróság szerint - a folyamatban lévő per felfüggesztése mellett - a Harmtv. 76. § (1) bekezdése ellentétes a Hontalansági Egyezménnyel, ezért sérti az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdését. A Harmtv. 76. § (1) bekezdése továbbá sérti az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdését, mert indokolatlan különbséget vezet be a Magyarország által elfogadott úti okmánnyal rendelkező és a beutazás vagy tartózkodás szigorú anyagi feltételeit teljesítő hontalanok valamint az úti okmánnyal nem rendelkező hontalanok között ez utóbbiak hátrányára. A bíróság szerint ezért a Magyarország területén való "jogszerű tartózkodás" mint a hontalanság elismerésének objektív előfeltétele alaptörvény-ellenes. (Indítvány: anonim.pdf. - UNHCR vélemény.pdf.)

Perrendtartás

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi II. törvény 119. § (9) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.

Az adatvédelmi biztos (Szabó Máté), 2011. december 21-én benyújtott indítványában állítja: a az ítéletekről és az ítélettel szembeni perorvoslat során hozott, az alsóbb fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító végzésekről készített anonimizált másolat kiadására vonatkozó szabályok egyfelől a nyilvános tárgyaláshoz való jogot, másfelől a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjogot is sértik. (Indítvány: 1473_2012.pdf)

Gázszámla

A villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató által alkalmazható számlaképről szóló 4/2013. (II. 4.) NFM rendelet 5. § (1) bekezdésének alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. 

Az indítványozó bíró szerint annak megválaszolása, hogy a rendelet érintett rendelkezése az Alaptörvény B. cikk 1. bekezdésében garantált jogbiztonság követelményének megfelel-e, az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, ezért kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Ügyész kirendelése

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 474. §-a (1) bekezdés 1. mondatának II. fordulata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata,

Az eljáró bíró szerint - az előtte folyamatban levő ügy felfüggesztése mellett - a Legfőbb Ügyészségen a katonai büntetőeljárásra tartozó ügyek intézése a Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztályára tartozik. A Tatabányai Nyomozó Ügyészség nem a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa mellett működő ügyészség, ezért az ügyben ez okból sem rendelkezik eljárási jogosultsággal. A Legfőbb Ügyészség az átiratában a nyomozó ügyészek katonai büntetőeljárásra történő kijelölésével kívánta biztosítani, hogy a nyomozó ügyészek az általuk megkezdett ügyekben 2014. január elsejét követően is a vádemelésig eljárjanak. Jelen ügy azonban a vádemelés után érkezett a bírói tanácshoz. 

Az indítványozó bíró álláspontja szerint mindezek miatt a támadott jogszabály jogbiztonságot veszélyezetető eljárások alapjául szolgálhat.  Sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elvét, az R) cikk (1), (2), (3) bekezdését, a T) cikk (3) bekezdése szerinti alapvető jogot, mely szerint jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel, az I. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti az alapvető jogok tiszteletben tartásához való elvet, továbbá a XV. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőséghez való jogot, és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljárásshoz való jogot, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti törvényes bíróhoz való jogot is. (Indítvány: anonim.pdf.)

Jogorvoslat hiánya

A  büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 386. § (1) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, - hatályon kívül helyező határozat elleni jogorvoslat hiánya.

Az indítványozó bíró - az előtte folyamatban lévő büntetőeljárás felfüggesztése mellett -  álláspontja szerint a rendelkezés azért alaptörvény-ellenes, mert nem biztosít lehetőséget arra, hogy a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezést kimondó határozatával szemben jogorvoslattal élhessen a vádlott.

Nézete szerint a jogorvoslat kizárása önkényes bírói jogértelmezéshez, és az eljárás indokolatlan elhúzódásához vezethet, különösképpen abban az esetben, ha az első fokon eljárt bíróság törvényes vád hiányában megszünteti az eljárást, és a másodfokú bíróság - az ügyészség indítványára - e határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárás lefolytatását rendeli el. A sérelmezett rendelkezés ezért sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, a XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglal jogorvoslathoz való jogot, valamint a B) cikk (1) bekezdését, Q) cikk (3) bekezdését, T) cikk (3) bekezdését, illetve az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának tárgyalandó témái

A Kúria Kfv.VI.35.121/2013/8. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: az adóhatóság adóhiány és járulékai megfizetésére kötelezte azzal az indokkal, hogy a felperes nem a részére számlát kiállító egyéni vállalkozóval, hanem a termelőkkel kötött adásvételi szerződéseket, így a kiállított számlák nem alkalmasak az áfalevonási jog érvényesítésére, mert fiktívek. Fellebbezés folytán a döntést a bíróság hatályon kívül helyezte, azonban a felülvizsgálati eljárás során a Kúria megállapította: az áfalevonás alapjául szolgáló számlák valóban hiteltelenek.

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria döntése sérti az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésében foglalt vállalkozás szabadságához való jogát, mivel az áfalevonási jog feltételeként olyan kritériumot állított fel, amely nem szerepel az ügylet idején hatályos magyar és európai jogi normákban. Ezen túlmenően sérül - az indítványozó véleménye szerint - az indítványozó Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, mivel a Kúria indokolása hiányos, fontos bizonyítékokat figyelmen kívül hagyott. Sérül továbbá az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdésében foglalt arányos közteherviseléshez fűződő joga, valamint a XV. cikk (2) bekezdése szerinti megkülönböztetés tilalma is, mivel a támadott határozat több adó megfizetésére kötelezi az indítványozót annál, mint arra az arányos közteherviselésnél fogva köteles lenne. (Indítvány.pdf.)

+

A Kúria Kfv.V.35.442/2013/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: az adóhatóság adóhiány és járulékai megfizetésére kötelezte azzal az indokkal, hogy egyes az indítványozó mint felperes részére kiállított számlákon feltüntetett gazdasági események a valóságban nem történtek meg, így ezek a számlák nem alkalmasak az áfalevonási jog érvényesítésére, mert fiktívek. Fellebbezés folytán a döntést a bíróság részben hatályon kívül helyezte, azonban a felülvizsgálati eljárás során a Kúria a korábbi döntés felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályában fenntartotta, arra való hivatkozással, hogy az indítványozó felperes nem megfelelően bizonyította a számlák valóságtartalmát, és nem ellenőrizhető bizonyítékokat alkalmazott eljárásban. 

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria döntése sérti az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésében foglalt vállalkozás szabadságához való jogát, mivel a Kúria az áfalevonási jog feltételeként olyan kritériumot állított fel, amely nem szerepel az ügylet idején hatályos magyar és európai jogi normákban. Ezen túlmenően sérül -az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga is, mivel a Kúria jogszerűnek tartotta a bizonyítás elutasítását, és ezt követően bizonyítatlanságra hivatkozik döntésében. Sérül továbbá az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdésében foglalt arányos közteherviseléshez fűződő joga is, valamint a XV. cikk (2) bekezdése szerinti megkülönböztetés tilalma, mivel a támadott határozat több adó megfizetésére kötelezi az indítványozót annál, mint arra az arányos közteherviselésnél fogva köteles lenne. (Indítvány.pdf.)

+

 

A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.26.875/2013/ 17. számú ítélete és a Kúria Kfv.II.37.527/2013/9. számú felülvizsgálati eljárásban hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: közigazgatási határozatban megszüntették orvosi kamarai tagságát, arra tekintettel, hogy nem fizette tagdíját. Álláspontja szerint azért nem fizetett tagdíjat, mert nem gyakorolhatta praxisjogát, és nem tudott orvosként dolgozni.

Érvelése szerint továbbá az önkormányzat jogellenesen szüntette meg az ellátási illetve rendelőhasználati szerződését, midőn a jogviszonyt kérése ellenére nem állította helyre. Véleménye szerint a támadott ítélet sérti - többek között - tulajdonhoz való jogát, valamint a foglalkozás szabad megválasztásához való jogát.  (Indítvány:_anonim.pdf.)

+

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. § (7) bekezdése „szerencsejátékban történő részvételre közvetítő tevékenység” szövegrészének és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.31.551/2013/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozót a bíróság engedély nélkül szervezett szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó közvetítői tevékenység folytatása miatt bírsággal sújtotta.

Az indítványozó állítja: sem a törvény, sem a végrehajtására szolgáló rendeletek, sem más jogszabály nem határozza meg, hogy mi minősül szerencsejáték közvetítő tevékenységnek, ami ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből eredő jogbiztonság követelményével. Kifejti, hogy mivel a Törvény 2. § (7) bekezdésének "szerencsejátékban történő részvételre közvetítő tevékenység” fordulata nem értelmezhető pontosan, így az azon alapuló büntetőjogi rendelkezés (Btk. 360. §) pontos értelmezése sem lehetséges, ezért a jogszabályi rendelkezés ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésében foglalt nullum crimen sine lege elvvel.

Álláspontja szerint nem kiszámítható és előrelátható a közigazgatási szankció alkalmazása, mert az állami adóhatóság akár 100 millió Ft bírságot is kiszabhat a bizonytalan jogi fogalom alkalmazása során, emiatt sérülhet a XII. cikk (1) bekezdésében foglalt vállalkozáshoz való jog. (Indítvány:_anonim.pdf.)

+

A Fővárosi Törvényszék 3.Kpfk.670.338/2014/2. számú végzésével szemben  előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítvány előzménye: a Fővárosi Törvényszék helybenhagyta a Budapest Főváros V. kerületi Választási Bizottság azon határozatát, mely megtagadta az indítványozó által előterjesztett helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges aláírásgyűjtő ív hitelesítését. A kezdeményezésben megjelölt kérdés: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Belváros-Lipótváros Önkormányzat Képviselő-testülete hozzon olyan határozatot, melyben visszavonja a tulajdonosi hozzájárulását a Magyarország német megszállásának emléket állító emlékmű Budapest V. kerület Szabadság térre (hrsz 24747/1 és 24747/2) történő elhelyezéséhez?" 

Az indítványozó szerint a végzés jogszabály-ellenes és alaptörvény-ellenes. Állítja: a Törvényszék tévesen értelmezte és alkalmazta a vonatkozó jogszabályokat, ezzel megsértette az Alaptörvény 28. cikkét, és mivel elutasította a helyi népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezését, megsértette az Alaptörvény IX. cikkében foglalt - a helyi népszavazás kezdeményezését is magába foglaló - véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az I. cikk (2) bekezdését is. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának tárgyalandó témái

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítése irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó pedagógiai szakszolgálatban dolgozó pedagógus, akit - álláspontja szerint - a jogalkotó diszkriminatív módon zár ki a pedagógus pótszabadságra jogosultak köréből. A  kormányrendelet ugyanis az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdését sértve hátrányosan megkülönbözteti a szakszolgálatban dolgozó pedagógusokat az azonos végzettségű, azonos munkakörben, de oktatási-nevelési intézményben dolgozó pedagógusoktól. Mindezek következtében sérülnek az Alaptörvény XVII. cikk (3) és (4) bekezdésében biztosított, egészséges munkafeltételekhez és éves fizetett szabadsághoz való munkavállalói jogai.

(Indítvány:_anonim.pdf.)

+

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.35.024/2013/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: az adóhatóság anélkül állapított meg nála adóhiányt, illetve szabott ki rá büntetést, hogy objektívan bizonyította volna tudomását az alvállalkozói által elkövetett adócsalásról. Véleménye szerint az adóhatóság döntését jóváhagyó bíróság megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogát, [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése]. (Indítvány:_anonim.pdf.)

+

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság  Kfv.II.37.721/2013/6. számú és a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.26.957/2013/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: praxisjoggal rendelkező vállalkozó háziorvos, akinek az önkormányzattal kötött megbízási szerződése 2011. december 31. napjával lejárt. Álláspontja szerint neki nem szükséges új megállapodási szerződést kötnie az önkormányzattal, mivel a praxisjog birtokában az önkormányzattal megkötött megállapodás nélkül is jogosult lenne az adott körzetben a háziorvosi tevékenység folytatására. Az illetékes kormányhivatal szakigazgatási szerve - a megbízási szerződés hiányára tekintettel - a működési engedélyét visszavonta. A bírósági felülvizsgálati eljárás keretében az indítványozó keresete elutasításra került, amelyet a Kúria helybenhagyott. 

Az indítványozó sérelmezi a döntéseket. Álláspontja szerint - többek között - sérti a tulajdonhoz való jogát (Alaptörvény XIII. cikk), a munkához való jogát (Alaptörvény XII. cikk), az emberi méltóságát (Alaptörvény II. cikk), a jogállamiság elvét (Alaptörvény B. cikk), és a diszkrimináció tilalmának elvét is (Alaptörvény XV. cikk). (Indítvány.pdf.)

+

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.677/2013/10. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó és házastársa között bontóper volt folyamatban, amelynek során a házastársa a magánlevelezését (elektronikus leveleket) mások számára hozzáférhetővé tette.

Az indítványozó szerint a másodfokú bíróság az elsőfokon eljáró bíróság ítéletét helybenhagyva megsértette a magánszférához, a magántitok továbbá a levéltitok védelméhez, illetve a kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő, az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése által biztosított alapjogait. (Indítvány:_anonim.pdf.)

+

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37667/2013/15. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: egy közbeszerzési részvételi felhívás ellen jogorvoslati kérelmet nyújtott be, amelyben egyéb jogsértések mellett azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérő a gazdasági és pénzügyi alkalmasság egyik minimumkövetelményét az utolsó három üzleti év mérleg szerinti eredménye alapján állapította meg. Álláspontja szerint ez a kritérium diszkriminatív, ezért a közigazgatási döntés ellen bírósághoz fordult. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, ezt a másodfokú bíróság helybenhagyta. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. 

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria döntése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát, mivel a jogorvoslati kérelmében ténylegesen előterjesztett, a közigazgatási per során mindvégig fenntartott törvényességi kifogását elkésettnek és erre tekintettel érdemi elbírálásra alkalmatlannak minősítette.

Sérti továbbá az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát is. (Indítvány.pdf.)

+

A Fővárosi Törvényszék 1.Kf.650.311/2013/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: közbeszerzési eljárásban vett részt, mint ajánlattevő, azonban az ajánlatkérő kizárta őt - álláspontja szerint jogellenesen - a közbeszerzési eljárásból, és két résztvevővel folytatta azt le, holott az ajánlati felhívásban a jelentkezők számát minimum háromban határozta meg.

Az indítványozó a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, amely jogorvoslati kérelmét elutasította. Keresetét az első,- és másodfokú bíróság is elutasította. A felülvizsgálati eljárás során a Kúria helybenhagyta a jogerős ítéletet. Ezt követően az indítványozó perújítási eljárást kezdeményezett, amelyet megengedhetőség hiányában elutasított az elsőfokú bíróság, és ezt a végzést a másodfokú bíróság helybenhagyta.

Az indítványozó szerint a támadott döntés sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát, mivel a perújítás meg nem engedésével az igényérvényesítés bírósági útja is lezárult. Állítja: az általa kérelmezett előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének elmulasztása a bíróság részéről sértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. (Indítvány.anonim.pdf.)