Magyarország ma már erősebb, így egyre több forrást tud biztosítani a kultúrára, a szellemi és a tudományos életre – mondta Orbán Viktor kormányfő pa Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja új épületének átadásán. A miniszterelnök hangsúlyozta: a kutatóközpont a legsúlyosabb európai válság idején épült meg, miután a kormány megállapodott az MTA-val, hogy a tudományra fordított költségvetési forrásokat a válság ellenére minden évben növelik.
Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy bár 2012-ben csökkent a magyar GDP, a kormány kitartott korábbi politikája mellett, és ez a megfejtése annak, hogy az idei harmadik negyedévben már 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: reményei szerint a negyedik negyedév adatai láttán kijelenthető lesz, hogy Magyarország újra a régió éllovasa.
Keserű György Miklós: Világszínvonalú kutatóközpont jött létre
A magyar tudomány történetében először dolgozhat együtt több mint félezer kutató egy közös, világszínvonalú épületben – mondta el az intézmény főigazgatója.
Keserű György Miklós emlékeztetett: az MTA kutatóintézetei alkotják Magyarország egyetlen professzionális kutatóintézet-hálózatát, az MTA TTK ebben a hálózatban a természettudományi kutatások központja. Kutatási témáik komplex rendszerekkel, az emberrel, az anyaggal és a környezettel kapcsolatosak, amelyek tanulmányozása multidiszciplináris megközelítéseket, ezért szoros együttműködést, megfelelő információ-áramlást és hatékony tudásmegosztást igényel – tette hozzá.
Beszámolója szerint 2012-től független zsűrik segítségével felmérték kutatócsoportjaik tudományos teljesítményét, kutatási koncepcióit, rövid- és középtávú terveit, majd az eredmények alapján kialakították a TTK kutatási stratégiáját, és 52 tematikailag és gazdaságilag önálló kutatócsoportot hoztak létre.
A korábbi hierarchikus szervezet maradványainak lebontása után a TTK áttért a korszerű természettudományi kutatások alapfeltételét jelentő kutatócsoport-alapú szervezeti formára – közölte a főigazgató.
Keserű György Miklós elmondta: az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel kötött megállapodásoknak köszönhetően a lágymányosi Infoparkban Közép-Európa egyik legjelentősebb tudáscentruma jött létre, amelyben ezer kutató és fejlesztő dolgozhat együtt.
Pálinkás József: szemléletet formál az új kutatóközpont
Nem csupán egy új épület, hanem új kutatói szemlélet jöhet létre a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjának (MTA TTK) felépítésével – hangsúlyozta az MTA elnöke.
Pálinkás József elmondta: a 30 ezer négyzetméteres, energiahatékony és intelligens épületben több mint ötszáz kutató fog dolgozni világszínvonalú körülmények között. A központ falai egy új tudományos kultúrának, egy új kutatói létnek adnak helyet – fogalmazott.
Az MTA elnöke felidézte: 2009-ben kezdeményezte a Lendület kiválósági program elindítását azzal a céllal, hogy a legkitűnőbb ifjú magyar kutatók itthon is dolgozhassanak fontos témákban. A program sikerét bizonyítja, hogy az MTA TTK-ba 11 Lendület-kutatócsoport költözik be – fűzte hozzá.
Az akadémiai kutatóintézet-hálózat megújítása 2011-ben indult, és a kormány által biztosított jelentős forrásokkal megerősítve 2012-ben vált működési gyakorlattá, a tudományos közösség építéséhez és az infrastrukturális környezet fejlesztéséhez egyaránt hozzájárulva. „Magyarország bízik a jövőben, hiszen gazdasági válság idején egy ilyen tudományos beruházást valósított meg” – hangsúlyozta az elnök.
Pálinkás József elmondása szerint az MTA TTK felépítésére a kormány 9,5 milliárd forint vissza nem térintendő támogatást biztosított, amelyet az MTA tudományos eredményekkel és a jövő tudósgenerációjának kinevelésével szolgál meg.
