Tóásó Elődöt több mint armincnyolc hónapja tartják fogva a bolíviai hatóságok bírósági ítélet nélkül. Hogy az ellene felmerült vádak igazak-e vagy sem, annak a büntető eljárás során kell kiderülnie, de fogva tartásának körülményei miatt nemzetközi nyomásgyakorlásra van szükség. Ennek érdekében latin-amerikai, ír és horvát nagykövetségek képviselői is részt vettek az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén, amelyet Lukács Tamás vezetett.
Mint ismerestes 2009 áprilisában a bolíviai különleges erők felszámoltak egy állítólagos terrorista csoportot Santa Cruz városában. Az akció közben életét vesztette a magyar- bolíviai- horvát állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. Az üggyel kapcsolatba hozták Tóásó Előd magyar állampolgárt, a bolíviai hatóságok fegyveres felkelés és terrorizmus vádjával azóta is fogva tartják őt, és 38 másik embert.
Tóásó Előd nővére, Edit is részt vett az ülésen. Elmesélte, milyen kínzás és vallatás után került testvére az ablak nélküli, romos erődből átalakított börtönbe. Az azóta eltelt időszakban18 tárgyalást írtak ki, ezeket azonban különböző okokból – pl. tolmács hiánya miatt – mindig elhalasztották.
A kormány hivatalosan többször is kezdeményezte Bolíviával a kapcsolatfelvételt ez ügyben, de eddig érdemben nem reagáltak a magyar felvetésekre.
Gulyás Gergely a bizottság alelnöke és Vajna Márton május elején Martonyi János külügyminiszter megbízásából háromnapos látogatást tett La Pazban. A látogatás célja az volt, hogy felkeressék Tóásó Elődöt a San Pedro börtönben, valamint az, hogy politikusokkal, diplomatákkal es ügyvédekkel egyeztessenek a szabadlábra helyezés érdekében.
A bolíviai útról készült jelentést ismertették a bizottsággal valamint a külképviseletek megjelent tagjaival. Mint az alelnök elmondta, az eljárás nem tesz eleget a tisztességes elbánás elvének. A fogva tartásnak politikai okai vannak és csak nemzetközi szervezetek nyomásgyakorlása kényszerítheti ki a megfelelő eljárást.
A bolíviai börtönviszonyokra jellemző, hogy a börtönben gyakorlatilag minden megvásárolható, fizetni kell a jobb celláért, az élelmiszert, ruhát, tisztálkodási eszközöket a családtagok biztosítják a rabok részére. Tóásó cellája 500 Bs./hó (kb. 15.000 Ft), az ellátás (élelmiszer, stb.) havonta körülbelül ugyanennyibe kerül.
Lukács Tamás, a bizottság kereszténydemokrata elnöke összegzésképpen elmondta, hogy ők nem foglalkoznak azzal, hogy Tóásó követett- e el bűncselekményt, hanem csak azzal, hogy az eljárás megfelel-e a nemzetközi jogokban biztosított feltételeknek. Mivel a jelentéstevők szerint ezek nem biztosítottak, közös diplomáciai állásfoglalást és fellépést kérnek.
Részlet a jelentésből:
Látogatás Tóásó Elődnél, San Pedro börtön, La Paz (2012. május 9.)
Előzetes bejelentkezés nélkül, magányszemélyként látogattuk meg Tóásó Elődöt. Mintegy egyórás várakozás és a börtönőrökkel folytatott vita után - melynek oka a külföldi látogatóktól megkövetelt előzetes hivatalos kérvény hiánya volt - Bartos Andrés konzul úr kitartó közbenjárásának köszönhetően - bejutottunk a börtönbe. (Azért döntöttünk az előzetes bejelentkezés nélküli látogatás mellett, mivel Gay Mitchell ír EP-képviselő néhány héttel ezelőtti hivatalos börtönlátogatása során kizárólag a bolíviai belügyminisztérium képviselőjének jelenlétében találkozhatott Tóásóval, amelynek során állva, kizárólag spanyol nyelven, tolmáccsal, 20 perces időkeretben beszélhettek a fogvatartottal.)
A börtön vezetése végül egy különtermet biztosított számunkra. Telefont, fényképezőgépet nem vihettünk be a börtön területére, a család által küldött élelmet átvizsgálás után átadhattuk. A beszélgetésen Bartos konzul úr is részt vett. Mintegy másfél órán át felügyelet nélkül, zavartalanul, magyar nyelven beszélgethettünk Tóásó Előddel. Tóásó a rendkívül rossz börtönviszonyokhoz képest (a San Pedro börtön egy ablak nélküli romos erőd) jó fizikai és lelki állapotban, meglepően ápoltan, tiszta utcai ruhában érkezett. Higgadtan es összeszedetten beszélt ügyéről, a 2012. május 30-án kezdődő tárgyalásának várható kimeneteléről, ügyvédeiről, és a fogvatartás körülményeiről.
Elmondta, hogy május 14-én szabadlábra helyezési kérelme ügyében lesz egy tárgyalás, amelyet az előzetes letartóztatás 36 hónapos maximális időtartamának lejárta után adott be, és amelyben szabadlábra helyezését, vagy legalább enyhébb kényszerintézkedés (pl. házi őrizet) alkalmazását kérte. Erre a bolíviai jogszabályok elviekben akkor adnak lehetőséget, ha van olyan ingatlan, ahol az eljárás terheltje a házi őrizet ideje alatt tartózkodhat. Ezen akadály elhárítása érdekében Bartos konzul úr a saját ingatlanát ajánlotta fel, az erről szóló nyilatkozatot mellékelte Tóásó ügyvédje a szabadlábra helyezési kérelemhez.
Tóásó kérte, hogy ügyét kísérjék figyelemmel a magyar hatóságok és éljenek a politikai nyomásgyakorlás minden rendelkezésre álló eszközével.
