A szakszervezet szerint a megbízhatósági vizsgálat alkotmányos alapjogokat sért. Eltúlzottnak tartják az egyazon személyre nézve végezhető vizsgálatok gyakoriságát is. Alkotmánybírósághoz fordult a „Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány államosításának" miatt a LIGA is. A Taláros Testület szeptember 20-i teljes ülésének napirendje.
Alkotmánybírósághoz fordul a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ). Azért döntöttek így, mert véleményük szerint az életbe lépett jogszabályi változások hátrányosan érintik mind az aktív, mind a már nyugállományú tagjaikat. Állítják: sem a politika, sem a szakmai irányítás nem ismerte fel, milyen jellegű változásra várnak a rendőrök. A szakszervezet úgy véli: a kormány és a tárca - bár valóban hangsúlyosan kezeli a testület ügyeit - nem teljesíti a jogállamiság jogbiztonsági alkotmányos követelményeit, számtalan ponton sértik a testület tagjainak személyiségi jogait, szinte valamennyi változtatás csak szigorításokat tartalmaz a szolgálatteljesítésre vonatkozóan. Hangsúlyozzák: száz napig vártak a megszólalással, de hiába ültek tárgyalóasztalhoz, az nem hozott eredményt, a türelmi idő pedig most lejárt.
Az FRSZ többek között elfogadhatatlannak tartja:
– a passzív választójog visszamenőleges korlátozását, amely azt jelenti, hogy a nyugdíjba vonult rendőrök három évig nem vállalhatnak közéleti szerepet;
– a közszférában bevezetett 98 százalékos különadót, amely nem csak a végkielégítéseket sújtja, hanem a felmentési időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett illetményt és az előző évi szabadságmegváltást is;
– az úgynevezett hűségpénz szabályozását, amely havi bruttó 50 ezer forint, és azok kapják, akik legalább 25 éve, vagy annál régebb óta vannak a pályán, nem mennek nyugdíjba, és további 3, illetve 5 évi szolgálatot vállalnak, ha azonban nem töltik le ezt az időt egy összegben vissza kell fizetniük a kórpótlékot, amely a rá eső nyugdíjjárulék levonása ellenére sem emeli a nyugdíjat.
A szakszervezet szerint az érintett beleegyezése nélküli azonos beosztásba áthelyezés szabályainak a szigorítása sem tolerálható. Sérelmezi azt is, hogy minden eddiginél szigorúbb végzett megbízhatósági vizsgálatra számíthatnak a hivatásos állományúak. Az eljárás célja, hogy megállapítsák: az érintett személy „eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali kötelezettségének". Tehát nemcsak azt vizsgálnák, hogy az egyenruhás elkövethetett-e valamilyen bűncselekményt, hanem azt is, hogy a munkáját szakszerűen végzi-e, s a tőle elvárható magatartást tanúsít-e. Környezettanulmányt lehet végezni annak vizsgálatára, hogy kifogástalan életvitelt folytatnak-e, vagyis hogy megfelelnek-e a hivatásosokkal szembeni társadalmi elvárásoknak és rendezettek-e a családi és jövedelmi viszonyaik. Indokolt esetben - szoros ügyészi felügyelet mellett - titkosszolgálati módszereket is alkalmazhatnak, illetve a visszaélések leleplezése érdekében szabálysértést, de akár kisebb bűncselekményt is elkövethetnek. A szakszervezet szerint a megbízhatósági vizsgálat alkotmányos alapjogokat sért. Eltúlzottnak tartják az egyazon személyre nézve végezhető vizsgálatok gyakoriságát is, és. kifogásolták továbbá, ogy nem tisztázott, ki ellenőrizné az ellenőröket.
+
Az Alkotmánybírósághoz fordult a „Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜ) államosításának" miatt a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, (LIGA) is. Állítják, hogy az államosítással az alapító szakszervezetek tulajdonát, minden megelőző egyeztetés, vagy további értesítés nélkül, törvénymódosítással egy másik alapító, az állam veszi át. (A parlament július 22-én fogadta el azt a gazdasági törvénycsomagot, amely rögzítette az MNÜ megszüntetését és helyette egy, panamás ügyeket mellőző, az alapítvány céljának megfelelő nonprofit, tisztes közhasznú szervezetként működő gazdasági társaság létrehozását. )
A LIGA úgy látja, hogy a kormány a törvényalkotás során - elkerülve a helyzet tisztázását, az előzetes egyeztetést - a fürdővízzel a gyereket is kiönti, hiszen a valóban létező problémákat nem megoldja, hanem egyszerűen kollektív büntetésként "elkobozza" a vagyont. „Azt a vagyont, amelyet 20 éve a szakszervezetek és az állam bölcs előrelátással és komoly önkorlátozással egy alapítványba apportált, azzal a céllal, hogy annak elherdálása helyett, az továbbra is a munkavállalók, a hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők, a nyugdíjasok, és a nagycsaládosok üdültetését szolgálja." - írják a közleményben.
Az Alkotmánybíróság szeptember 20.-i teljes ülésének napirendje
Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén tárgyalja azt a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet, amely azt elemzi, hogy az Országgyűlés nem állított tilalmat az ügyvéd tanúként való kihallgatása elé olyan ténnyel vagy adattal összefüggésben, amelyről az ügyvéd a büntetőeljárásban védőként szerzett tudomást.
Kifogást nyújtottak be az Országos Választási Bizottság 338/2010. (IV. 23.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a J. Cs. magánszemély által kezdeményezett országos népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy azok a bírók, akiknek jogerős határozata jogtalan fogva tartást eredményezett, bíróként ne dolgozhassanak tovább?"
Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 368/2010. (IX. 3.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette Udvaros Renáta, a Somogy Ifjúságáért Egyesület elnöke és Nagy Ádám, az Ifjúságszakmai Társaság Alapítvány elnöke által benyújtott országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „A Magyar Országgyűlés tűzzön napirendjére és tárgyaljon meg az ifjúsággal kapcsolatos közfeladatokról szóló törvénytervezetet!"
Megkérdőjelezték a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 54. § (1) bekezdése a „korábbi házasságból, élettársi együttélésből származó" szövegrészének alkotmányosságát.
Napirendre kerül a földgázellátásáról szóló 2008. évi XI. törvény 16. §-ával összefüggő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Határozattervezet készült az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 165. § (1) bekezdésének alkotmányosságával kapcsolatban.
Megvitatják a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. § (2) bekezdése „számított tizenkettő hónapon belül" szövegrészének alkotmányosságát.
Szó lesz a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 117-118. §-ainak alkotmányossági vizsgálatáról.
A munkavédelemről szóló 1994. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés dm) pontjával összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség, illetőleg nemzetközi szerződésből származó jogalkotói kötelezettség elmulasztásában megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
