A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy 2004-ben a baloldaliak a "szociális demagógiáig" elmenő módon kampányoltak a kettős állampolgársággal szemben. Úgy összegzett: a baloldal a magyar nemzet önvédelmi reflexeit ellehetetlenítve akarja megakadályozni azt, hogy védekezhessen az ország a migrációval szemben, amely veszélyt jelent Magyarországra, Európára nézve. 

  

Vargha Tamás (Fidesz) szerint Székesfehérvár Magyarország fejlődésének motorja, az ország egyik legerősebb, legfejlettebb városa. Véleménye szerint az erős történelmi hagyományokra épülő innovatív és dinamikus fejlődést sokszorozhatja meg a Modern városok program keretében a kormány és Székesfehérvár között kötött megállapodás. A tervezett beruházások között említette az oktatókórház fejlesztését, onkológiai centrum kialakítását, középiskolai oktatási kampusz kiépítését, a belváros fejlesztését.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára is úgy értékelte, hogy Székesfehérvár ma Magyarország egyik húzóvárosa, legerősebb motorja az országnak. A tervezett beruházások pedig a város kulturális infrastruktúrájának és egészségügyi szolgáltatásainak fejlesztését célozzák - mutatott rá.

Schmuck Erzsébet (LMP) felemlegette, hogy az Országgyűlés múlt héten nem fogadta el a pénzügyi rendszer átalakítását célzó törvény kétharmados támogatást igénylő pontjait. Azt mondta, ezzel a törvénnyel akarta a kormány elkerülni, hogy ráégjen a Quaestor-botrány, a javaslatban azonban nem voltak olyan pontok, amelyek a brókercégek ellenőrzésének szigorításáról szóltak volna. Bírálta a kormányt azért, mert szerinte csak addig elkötelezett a bevándorlás mellett, amíg hasznot tud húzni belőle. Példaként a bevándorlási kötvényeket említette.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt kifogásolta, hogy miközben az LMP szigorítaná a pénzügyi szektor szabályozását, mégsem szavazta meg ezt a törvényt. Szerinte az LMP a brókerek pártjára állt ezzel. Kitért arra is, hogy a botrány kirobbanása után a kormány gyorsan lépett a szabályozás terén is.

Az LMP viselkedése ugyanolyan ebben az ügyben, mint amilyen Sallai R. Benedeké (LMP) a földpályázatok ügyében: kritizálja a pályázati rendszert, miközben annak az egyik legnagyobb nyertese - mondta az államtitkár.

Tukacs István (MSZP) az egészségügyről a nap folyamán tartandó parlamenti vitanap kapcsán több forrást szorgalmazott ennek a szférának. Szerinte az egészségügy működőképességének határára ért, és a vitanapon azt akarják világossá tenni, csak akkor érdemes szakmai koncepciókról tárgyalni, ha van kormányzati szándék a finanszírozás jelentős, legalább 120 milliárd forintos emelésére.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszámolt a kórházi adósságrendezésre szánt hatvanmilliárd forintról, a várólisták csökkentésére fordított összegekről. Idén hat százalékkal bővültek az egészségügy forrásai, jövőre 53 milliárd forinttal lesz több az egészségbiztosítási alap költségvetése - részletezte.

Mint mondta, az elmúlt öt évben, ahogy a gazdaság teljesítménye megengedte, mindig igyekeztek javítani az egészségügy helyzetén.

Volner János (Jobbik) is a brókerbotrányról beszélt, és több ügyben is a Fidesz, illetve az MSZP érintettségét firtatta. Azt is kérdezte, mi lehet annak a hátterében, hogy a kormány csak a Quaestor ügyfelein segítetett. Jelezte, hogy a Jobbik már 2010-be szigorította volna a brókercégek ellenőrzését, de azt a kormánypártok és az MSZP sem támogatta.

Tállai András államtitkár azt kérte, ha a képviselőnek tudomása van arról, hogy bárki bennfentes információval élt vissza, akkor tegyen feljelentést. Ugyanakkor úgy értékelte, hogy a Jobbik mosakszik az ügyben, mert elkövetett egy súlyos hibát, nem szavazta meg az ellenőrzések szigorításáról szóló törvényt. A brókerek pártjára álltak.

Az államtitkár az LMP-hez hasonlóan a Jobbik kommunikációját is ellentmondásosnak értékelte, és felhívta arra a figyelmet, hogy nem először fordul elő ilyen. Példaként az ellenzéki párt uniós tagsággal kapcsolatos álláspontjának változását említette.

Jelezte ugyanakkor, a törvényjavaslatot visszahozzák az Országgyűlés elé, és még van lehetősége a Jobbiknak javítani.

A jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító indítvány vitájával folytatódott az Országgyűlés plenáris ülése.

A fideszes Szűcs Lajos, a költségvetési bizottság többségi véleményének előadója azt mondta, az összegző módosító indítvány leginkább érdemi változtatása, hogy az országvédelmi alap előirányzata 100 milliárd forintról 70 milliárdra csökken.

A többi javasolt módosítás közül megemlítette a bankadócsökkentés hatásának átvezetését - ami 10 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a bankszektornak –, hat új nagykövetség megnyitásának egyszeri költségét – ami 3,8 milliárd forintot tesz ki -, a Sulinet végpontjainak sávszélesség-bővítését, a 100 Tagú Cigányzenekar 30 millió forintos egyedi támogatását, a Budai Vigadó felújításának elősegítését, valamint a 2016-os nyári olimpiára való felkészülés finanszírozását.

Az MSZP-s Szakács László arról beszélt, hogy szerintük a költségvetési törvényjavaslat nem felel meg sem az alkotmánynak, sem a házszabályban előírt jogalkotási szakmai követelményeknek. Ezt az állami vagyon értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos, 115 milliárd forintra tervezett, de konkrétan nem ismertetett bevétellel magyarázta.

Kritizálta továbbá a büdzsé korai elfogadását, valamint azt is mondta, hogy szerinte jelentősen csökkennek az oktatási, egészségügyi és szociális kiadások.

Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselője a köztisztviselői illetményalap megemelését szorgalmazta.

Sérelmezte továbbá, hogy szerinte jelentősen csökkentik a települések mozgásterét a gépjárműadóval kapcsolatos változtatások. Emellett uniós beruházásokkal kapcsolatos elvonások is sújthatják az önkormányzatokat - tette hozzá.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet a további leszakadás, elszegényedés és kilátástalanság költségvetésének nevezte a jövő évit. Pártja szerint az egykulcsos helyett progresszív személyijövedelemadó-rendszerre lenne szükség.

A politikus hiányolta a pedagógusok illetményalapjának emelését és a környezeti kármentesítés forrásait is.

Az Együtt színeiben politizáló Szelényi Zsuzsanna független képviselő szavai szerint a költségvetés nem szolgálja Magyarország polgárosodását, nem segíti a növekedést, a segítségre szorulókat.

Kifogásolta a kormány oktatás- és egészségügy-politikáját. Előbbi szerinte gyermek- és tudásellenes, a fiatalok elhagyják miatta az országot. Az egészségügyben is változtatni kell, húsz éve halogatott reformoknak kellene nekiállni - mondta.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a bizottsági véleményeket kommentálva kijelentette: a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára állt, a bővülés szerkezete egészséges, a cél pedig a fejlődés fenntartása jövőre is.

A büdzsé korai elkészítése a biztonságot, kiszámíthatóságot szolgálja – közölte, az intézkedések közül pedig kiemelte a személyi jövedelemadó csökkentését, a családi adókedvezmény bővítését és az állami rezsicsökkentést.

Költségvetés összegző módosító indítványának vitája – képviselői felszólalások:

A szocialista Burány Sándor szerint a kormányzati gazdaságpolitika a keveseket támogatja a többség rovására. A rohamosan terjedő szegénység miatt növelni kell a szociális és családtámogatások összegét, valamint a dolgozói béreket, ahogyan azt az MSZP javasolta is – mondta.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint komoly rendszerszintű változás nem következett be a költségvetésben. Szóvá tette, hogy miközben a kormány az adócsökkentés költségvetésének nevezi a büdzsét, 215 milliárd forinttal több fogyasztási adót vár, mint az idei.

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló áttörésnek nevezte, hogy már a 2015-ös költségvetésben konszenzus volt a nemzetiségi terület 2 milliárd forintos módosító csomagja ügyében, s szerinte ez érdemi pozitív elmozdulást jelentett az addig alulfinanszírozott területen. Méltatta, hogy a 2016-os javaslatban a kormány maga indítványozott 2 milliárd 63,4 millió forint emelést.

Szűcs Lajos (Fidesz) tervezhetőnek, kiszámíthatónak és betarthatónak ítélte a költségvetést, amely szavai szerint az adócsökkentésről fog szólni. Fontos elemként hivatkozott a személyi jövedelemadó (szja) csökkentésére és a családi adókedvezmények növelésére.

Tukacs István (MSZP) jelentős egészségügyi átcsoportosításokat sürgetett, értékelése szerint a büdzsében lenne forrás a jelentős bérfejlesztésre és a kórházak finanszírozásának megnövelésére.

Schmuck Erzsébet (LMP) azt kifogásolta, hogy az szja csökkentésének nem azok a valódi haszonélvezői, akik keveset keresnek, s szerinte ez tovább növeli a gazdagok és a szegények közötti szakadékot.

NGM: az ellenzék több mint 4000 milliárddal rontotta volna az egyenleget

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenzék módosító javaslatai több mint 4000 milliárd forinttal rontották volna a büdzsé egyenlegét, amit a kormány elfogadhatatlannak ítélt. A Jobbik, az LMP és az MSZP javaslatait elemezve elmondta, hogy mindegyik adósság- és adónövelést tartalmazott volna, a szocialisták pedig 5 százalék fölé növelték volna a költségvetési hiányt.

Az államtitkár szólt arról, hogy a költségvetési bizottság módosító javaslatát támogatják; ez egyebek mellett növeli a hitelezési aktivitást és 12 milliárd forintot biztosít kapacitásbővítésre, termelő beruházások támogatására.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a vitát.

MSZP: Mi történt az erdészeti igazgatóságokkal?

Gőgös Zoltán (MSZP) szavai szerint az erdészeti igazgatóságok komoly működési problémákat jeleztek a kormányhivatali integrációval összefüggésben. Ezek közé sorolta a szervezeti egységek átalakítását, a vezetők visszaminősítését és az érintettek jövedelmének csökkenését. Azt kérdezte, hogy igazak-e ezen felvetések. Azt is mondta, hogy sokan távoznak az ágazatból.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában tájékozatlannak nevezte az ellenzéki politikust, utalva arra, hogy a kormányhivatali integráció 2011. január 1-jén történt meg. Közös érdeknek nevezte az állami vezetők számának és illetményének csökkentését, a távozásokra vonatkozóan pedig leszögezte, hogy ugyanannyian dolgoznak a 2015. áprilisi adatok szerint az erdészeti igazgatóságoknál, mint az integráció előtt.

Jobbik: mikor épülnek meg a 23-as és 25-ös utak?

Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője kiemelte: a közutak állapotát tekintve igen változatos a helyzet, s vannak kifejezetten tragikus állapotban lévő utak. Ezek közé tartoznak a 23-as és a 25-ös utak, amelyek Nógrád, Heves és Borsod megyéket is érintik - jegyezte meg, hozzátéve: az érintett polgármesterek közül többen úgy döntöttek, technikai szövetséget hoztak létre az áldatlan állapotok megváltoztatására. Ha a polgármesterek kezdeményezése nem jár sikerrel, borítékolható teljes leszakadása a térségnek – állapította meg, majd azt kérdezte: felülvizsgálja a kormány tavaly őszi határozatát és megteremti a fejlesztés lehetőségeit?

Tasó László államtitkár közölte: van kiút, a kormány megépíti a 23-as és 25-ös utakat, kétszer két sávos gyorsforgalmi utat alakítanak ki. Rögzítette: hazai költségvetésből támogatják a két szakasz megvalósítását, és mindenkinek a támogatására számítanak. A Jobbik a vonatkozó törvényjavaslatot nem szavazta meg, szerinte csak szavakban támogatják ezt a fejlesztést – mondta.

LMP a várandós nők támogatásáról

Schmuck Erzsébet azt firtatta, miért nem képviselik a magyar nők érdekeit Brüsszelben. A várandós, gyermekágyas és szoptató nők munkahelyi védelméről szóló 1992-es irányelv módosítását még az Európai Bizottság kezdeményezte 2008-ban, majd a parlament 2010-ben el is fogadta pár jelentős módosítással. Az Európai Tanács ötödik éve blokkolja azonban a folyamatot, azzal, hogy nem hoz döntést, Magyarország pedig egyike azoknak, akik azért harcolnak, hogy a javaslat végleg lekerüljön. A hivatalos magyar indoklás szerint a szülési szabadság idejére járó juttatás meghatározásának tagállami hatáskörben kell maradnia, de minimumszabályok már most is kötik a tagállamokat, szerinte a magyar kormány nem akar 100 százalékos     
bért fizetni a szülő nőknek a mostani hetven százalékkal szemben.

Novák Katalin államtitkár azt hangoztatta: természetesen a magyar nők érdekeit Brüsszelben és Budapesten is képviselik és a jövőben is ezt teszik. Felidézte, hogy az Európai Bizottság az irányelv megváltoztatására 2008-ban tett javaslatot, s a magyar elnökség idején próbáltak előre lépni, de a tagállamok többsége blokkolja a javaslatot. Jelezte: Magyarországon sokkal rugalmasabb a családtámogatás, mint a tagállamok többségében, és csak személyi adó fizetési kötelezettség van a csecsemőgondozási díj után.

Fidesz: hogyan érinti Szolnokot a Modern Városok program?

Bene Ildikó azt kérdezte, Szolnokot hogyan érinti a Modern Városok program. Kitér arra, hogy a szerződés-sorozatot 23 megyei jogú várossal kötik meg, s a fejlesztésekhez a hátteret az ország általános gazdasági fejlődése adja. Felvetette, hogy egy négysávos út révén Szolnokról gyorsan elérhető lenne a főváros és a keleti országrész egyaránt, s ez hatalmas gazdasági fejlődést hozhat magával.

L. Simon László államtitkár kiemelte: a kormány nem tesz különbséget az egyes városok között, egyaránt fontos Sopron, Székesfehérvár, Szolnok vagy Debrecen. Ismertette a június 3-i tárgyaláson született megállapodást, miszerint legkésőbb 2019-ig négysávos autóút köti össze Szolnokot a fővárossal, állami forrásból, egyszerűsített műszaki tartalommal, és új híd megépítésére is lehet nyílik. Megépül emellett egy kétszer kétsávos északi elkerülő út is, s 300 hektáros ipari parkot a kormány vásárol meg a városnak. A szolnoki művésztelep fejlesztésére 1 milliárdot különítenek el – jelezte az államtitkár.

Varju László a Quaestor-ügyről

A független Varju László a legfőbb ügyésztől arra várt választ, kinek telefonált Tarsoly Csaba a Quaestor-csőd előtti héten. Felvetette, hogy listázva lehetnek azok a fideszes politikusok, akik pénzt kaphattak a 150 milliárd ellopásáért cseréve. Mikor kívánják nyilvánosságra hozni azon politikusok nevét, akik közvetve vagy közvetlenül szerepelnek a kenőpénz-listán, illetve Tarsoly Csaba híváslistáját, üzenetforgalmát? – kérdezte a DK-s politikus.

Polt Péter közölte: 2015. március 11-e óta van nyomozás Tarsoly Csaba és társai ellen csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Beszámolt arról, hogy három házkutatást tartottak, rengeteg adatot, bizonyítási eszközt foglaltak le. Jelezte: külön kellett intézkednie egy szoftver beszerzéséről, az adatok feldolgozására, amely jelenleg is zajlik. Olyan lista, amely kenőpénzzel összefüggő információkat tartalmazna eddig nem került elő – tette hozzá, megjegyezve: vizsgálják Tarsoly Csaba mobiltelefonját is, amelyet szintén vizsgálnak.

Megjegyezte: a büntető eljárásról szóló törvény nem teszi lehetővé a nyilvánosság teljes tájékoztatását, ha az a nyomozás érdekével ellentétes. Reményei szerint sikeres lesz a nyomozás, ha befejeződik, amit lehet nyilvánosságra hoznak.
 
MSZP: hogyan alakul a jövő évi minimálbér nettó összege?

Gúr Nándor a 2016-os minimálbér nettó összegét firtatta. Mint mondta, Magyarországon rengetegen vannak, akik minimálbért keresnek, az emberek több mint fele a létminimum alatti összeget keresi. A két elem között is nagy különbség van – mutatott rá, majd arra volt kíváncsi: a minimálbér nettó értéke nő-e, és emelkedik-e a vásárlóértéke.

Czomba Sándor államtitkár közölte: a kormány a minimálbért a társadalmi partnerekkel – azaz a munkaadókkal és munkavállalókkal egyeztetve állapítja meg. Jelezte: a nettó összeg 1,53 százalékkal nőhet, ha a parlament egyszázalékos szja csökkentést elfogadja. Arra törekednek, hogy a minimálbér vásárlóértéke is növekedjen – tette hozzá.

Jobbik: mikor kerülnek vissza az aktív ágyak a tapolcai kórházba?

Rig Lajos azt kérdezte, mikor lesz ígéretből valóság és mikor kerülnek vissza az aktív ágyak Tapolcára? Felidézte, hogy Tapolca a struktúraváltó kórházak közé lépett, a lakossági elégedetlenség ellenére. A problémák között említette, hogy az adósságállomány már a 100 milliót is elérte. Eközben az ajkai kórház terhei is megnőttek, a várólista meghosszabbodott – jegyezte meg a jobbikos politikus.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy nagymértékű fejlesztés van folyamatban a tapolcai kórháznál, amelynek értéke összesen 2,3 milliárd forint. Kiterjesztik az egynapos sebészeti betegellátást, megerősített járóbeteg szakkellátási háttérrel, s új korszerű mentőállomást alakítanak ki. Az adósságállomány kezeléséhez szükséges teljes forrás megérkezett az elmúlt hetekben – mondta, és megerősítette: 60 milliárdos értékben rendezik a kórházak adósságát.

LMP: korrupciós kockázatok csapdájában a vizes vb

Ikotity István arról beszélt, hogy a vizes világbajnokság a „korrupciós kockázatok" csapdájába esett, s magát az eseményt támogatják, de a rendezés módját elutasítják. Az ilyen módon történő megvalósítás lenullázza a helyben élők beleszólási lehetőségét, és azon beruházásoknál iktatják ki a kontrollt és átláthatóságot ahol a legnagyobbak a korrupciós kockázatok.

Mire fel a nyakló nélküli közpénzt költés, és a biankó felhatalmazás? – kérdezte.

Seszták Miklós fejlesztési miniszter felidézte az idén márciusi döntést, és azt mondta: az összes beruházási elem megvalósítására 22-24 hónap marad, a teljes lebonyolítási idő ideális esetben 4-4,5 év lenne. A szükséges beruházások meggyorsítását lehetővé tévő törvény nélkül a megvalósítás ellehetetlenülne – rögzítette, kiemelve: a tervezés, az engedélyezés és a kivitelezés gyakorlatilag párhuzamosan zajlik.

Fidesz: milyen közútfejlesztések várhatók Vas megyében?

Ágh Péter (Fidesz) azt kérdezte, milyen további közútfejlesztések várhatóak Vas megyében.

Seszták Miklós elmondta, idén végeznek a megyében most is zajló fejlesztések nagy részével, például 86-os út Csornáig tartó szakaszának építésével. A megvalósítandó tervek között M8-as autót Körmend és országhatár közötti szakaszának megépítése szerepel, ehhez jelenleg keresik a forrásokat – jelezte. Hozzátette: a Vasvár Zalaegerszeg közötti gyorsforgalmi útszakasz tervezése is folyamatban van.

MSZP: pénzt kérhetnek majd a házi segítségnyújtásért

Szabó Sándor (MSZP) szerint újabb „eszement" megszorításra készül a kormány, a szociális törvény módosításával pénzt lehet majd kérni a házi segítségnyújtásért. Kifejtette: a kormány normatívát biztosít erre a feladatra, de azt ki kell pótolni és az önkormányzatok múlik, hogy kérnek-e érte pénzt.

Rétvári Bence államtitkár válaszát azzal kezdte, hogy felmutatott egy fotót, amely elmondása szerint a parlamenti üléstermet ábrázolta a szociális törvény módosításának vitájakor. Szerinte a vezérszónokon kívül egyetlen szocialista képviselő sem volt jelen azon. Felidézte azt is, hogy március elsejétől változott a szociális ellátórendszer. Az önkormányzatok kapnak segítséget a támogatások kifizetéséhez – mondta.

Jobbik: mikorra tervezik gyermekmentő kocsi beszerzését Tolna megyében?

Dúró Dóra (Jobbik) azt kérdezte, mikorra tervezik gyermekmentő vagy koraszülötti kocsi beszerzését Tolna megyében. Elmondta, tapasztalatai szerint egyes mentőállomások állapota rossz, a mentőtisztek, orvosok méltatlan körülmények között dolgoznak.

Rétvári Bence közölte, a megyében kilenc mentőállomás működik, 26 mentőkocsival. Uniós projektek mellett helyi alapítványok, vállalkozók támogatásával is igyekeznek javítani a munkakörülményeken – mondta. Szerinte a gyermekmentő és koraszülött-mentőszolgálat speciális igényeket támaszt mind személyi, mind tárgyi oldalról. Jelezte, a regionálisnál kisebb területi ellátás szervezése nem is anyagi, hanem szakember oldalról ütközik
akadályokba.

Az LMP a játszótér-pályázatokról

Sallai R. Benedek (LMP) arról beszélt, hogy az Európai Csaláselleni Hivatal 140 kistelepülésnél tárt fel visszaéléseket a játszótérépítésre kiírt pályázatoknál. Közölte, a Magyar Közlönyben megjelentek szerint 1,7 milliárd forint közforrást biztosított a kormány ezeknek a településeknek. Mindegyik önkormányzat esetében helyt állt-e a minisztérium? – kérdezte.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára elmondta, a pályázatok kapcsán az áfaelszámolás körül vannak szabálytalanságok, az ügyészség vizsgálódik. Jelezte, az érintett települések nevét a közlönyben felsorolták.

MSZP: kivizsgálják-e az ügyvédi irodák lehallgatásának ügyét?

Demeter Márta (MSZP) elmondta, egy büntetőeljárásban kiderült, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat lehallgatta a terhelt ügyvédjének telefonját, irodáját. A védelemhez való jog jogállami alapelv, az ügyvéd lehallgatása ennek a jognak a rendkívül súlyos megsértését jelenti – mondta. Kivizsgálják-e ezt az ügyet? – kérdezte.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, titkos információgyűjtés folytatására kizárólag a törvényben meghatározott szervek jogosultak. Annak elrendeléséhez bírói vagy igazságügyi miniszteri engedély szükséges tette hozzá. Lehallgatás nem általános jelleggel történik, hanem azt a feljogosított szervezetek a konkrét üggyel összefüggésben felderítési, bűnmegelőzési, bűnüldözési céllal hajtják végre – szögezte le.

LMP: a mentődolgozók úgy érzik, mintha a közmunkaprogram 2-ben vennének részt

Ikotity István (LMP) szerint jelenleg a mentődolgozók úgy érzik, mintha a közmunkaprogram 2-ben vennének részt a fizetésük, a munkakörülményeik, a megbecsültség hiánya miatt. A részükre megállapított munkahelyi pótlék 120 százalékos mértékét elegendőnek és a végzett munkával arányosnak gondolják? – kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, az erkölcsi és anyagi megbecsültséget az Országos Mentőszolgálat költségvetésében igyekeztek megjeleníteni. Ismertetése szerint 2010-ben 23,4 milliárd volt a mentőszolgálat támogatása, jövőre már 36 milliárd forintból gazdálkodhatnak a mentősök. A béremelést már elkezdték, de még nem fejezték meg – jegyezte meg.

MSZP: hogyan enyhítik a szabolcsi gazdák jégkárát?

Legény Zsolt (MSZP) arról beszélt, hogy Pünkösdkor óriási jégeső verte el a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csengert és környékét, az előzetes felmérések szerint a gazdák kára a tízmilliárd forintot is meghaladja. A gyümölcsfák úgy károsodtak, hogy az a jövő évi termésre is kihat – közölte. Mi lesz a gazdákkal, hogyan fogják jóvátenni az elszenvedett kárt? – kérdezte. A kárenyhítési alapban összesen az egész országra nyolcmilliárd forint jut - hívta fel a figyelmet, azt is megkérdezve, gondolkodik-e a kormányzat az országos jégkárelhárító rendszerek kiépítésén.

Nagy István államtitkár az felelte, hogy a Földművelésügyi Minisztérium a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együtt a már működő dél-dunántúli rendszer mellett egy országos jégesőelhárító rendszer kiépítésén dolgozik. Megjegyezte, hogy 2017-ben indulhat a kertészeti ágazatban is elérhető jövedelembiztosítási támogatás. Az agrárkárenyhítési rendszer a jégkárt is kezeli – mondta, és arra is kitért, hogy a kárenyhítési alapban az idei évben több mint 21 milliárd áll rendelkezésre.

Jobbik: kaotikus állapotok uralkodnak a repülőtéren

Staudt Gábor (Jobbik) azt mondta, hogy kaotikus állapotok uralkodnak a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren, mert a turistákat gyakran zaklatják a „taxisnak látszó azonosítatlan személyek", azt pedig senki nem tartja feladatának, hogy rendet tegyen. Az elmúlt hetekben nagy port kavart egy videó, amelyiken az látszik, hogy taxishiénák zaklatnak egy gyerekkel együtt érkező anyukát – közölte. Megjegyezte, hogy eközben viszont egy focimeccsen képesek intézkedni, a trágár szavakat kiabáló drukkereket például azonnal kivezetheti a biztonsági szolgálat.

Kontrát Károly államtitkár azt felelte, hogy a kormány, a Belügyminisztérium és a rendőrség elítéli az erőszak minden megnyilvánulását, annak megelőzéséért valamint felderítéséért mindent megtesznek. Kijelentette, hogy a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság garázdaság miatt folytatott le eljárást.

LMP: hogyan valósul meg az Illatos út kármentesítése?

Sallai R. Benedek (LMP) azt kérdezte, hogy habár a fővárosi Illatos útról az ott tárolt veszélyes anyagot tartalmazó hordók egy részét elszállították, de ha a 2016-os költségvetésben nincs ilyen célú forrás, akkor miből valósul meg a teljes kármentesítés. Arra is kíváncsi volt, hogy hol érhető el az a lista, amelyik alapján prioritási sorrendbe lehetne állítani a legsürgősebb kármentesítési feladatokat.

Nagy István államtitkár azt felelte, hogy a felszámolók felelőtlen magatartása eredményezhet ilyen helyzetet, a kormánynak ezek miatt a felelőtlenségek miatt kell közpénzből, a lakosság terhére megoldania az ilyen eseteket. A veszélyes anyagokat szigorú jogszabályi előírások alapján, hatósági felügyelet mellett kell kezelni és tárolni – emelte ki.

Szószóló: a népesség tíz százalékát nemzetiségek alkotják

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló azt mondta, a magyarországi német nemzetiség körében aggodalmat keltettek Orbán Viktor miniszterelnök olyan és hasonló mondatai, amelyek szerint Magyarország soha nem volt multikulturális társadalom. Hangsúlyozta, hogy Magyarország népességének tíz százalékát ma is nemzetiségek alkotják.

Rétvári Bence államtitkár leszögezte, meg kell különböztetni a soknemzetiségűt a multikulturálistól. Az itt élő nemzetiségek a magyar nemzet szerves részei, államalkotó tényezők. A multikulturalizmus, mint kifejezés viszont különböző civilizációkból érkező emberek találkozására szolgál – emelte ki.

Azonnali kérdések

Lemondásra szólította fel a Magyar Paralimpiai Bizottság vezetőjét az MSZP

Az azonnali kérdések sorát nyitó Lukács Zoltán (MSZP) azt mondta, hat hete derült ki, hogy Gömöri Zsolt a Magyar Paralimpiai Bizottság vezetője a testület pénzéből egyenlítette ki lakáshitelét és ezt Deutsch Tamás Magyar Paralimpiai Bizottság alelnökének „bíztatására" tette. Gömöri Zsolt emellett mintegy kétmillió forintért nyaralt családjával a Kanári-szigeteken a paralimpiai sportolók pénzéből, a testület támogatói pénzei után pedig jutalékot vett fel – sorolta. A képviselő felszólította Gömöri Zsoltot és Deutsch Tamást, hogy azonnali hatállyal mondjanak le, mert méltatlanná váltak tisztségükre.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, a szervezet teljes mértékben függetlenül működik a kormányzattól. Hangsúlyozta, sem a kormányzatnak sem más politikai szereplőnek nincs jogi lehetősége arra, hogy utasítsa Gömöri Zsoltot.

Jobbik: mikor alakítanak ki újra korkedvezményes nyugdíjrendszert

Sneider Tamás (Jobbik) arról beszélt, hogy a szocialista kormányok 62-ről 65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt, majd elvették a 13. havi nyugdíjat. Az Orbán-kormány pedig megszüntette a szolgálati nyugdíjakat, eltörölték a korkedvezményes nyugdíjrendszert és eltűnt a magán-nyugdíjpénztári vagyon – tette hozzá. A politikus azt kérdezte, mikor gondolják újra a korkedvezményes nyugdíjrendszer kialakítását.

Rétvári Bence azt felelte, hogy a szocialisták vették el a 13. havi nyugdíjat, ami körülbelül nyolc százalékos csökkenést jelentett. Hangsúlyozta, hogy az Orbán-kabinet az elmúlt évek nyugdíjemeléseivel ennek körülbelül kilenctizedét visszaadta. Arra is kitért, hogy a rezsicsökkentés körülbelül további egy havi nyugdíjat jelent.

LMP: a Pázmányon kötelezően oktatnak a holokausztról

Schiffer András (LMP) arra emlékeztetett, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kötelező tárgyként tanulnak majd a diákok a holokausztról. Leszögezte: a holokausztoktatásnak helye van a közoktatásban, a pedagógusképzésben, a frakcióvezető azt a magyarázatot viszont elképesztőnek nevezte, hogy egy oktató az egyik internetes fórumon az „egyetemet ért úgymond antiszemitizmus vádra hivatkozik". A politikus azt mondta, a szándék lehet, hogy jó, de az eszköz „brutálisan helytelen" és ellentétes célt ér el. Szavai szerint a holokauszt példázatának fenntartása nem pusztán az antiszemitizmus elleni küzdelem része, ahogy a holokauszt sem csak a zsidóság, hanem az egész emberiség ügye. Megkérdezte, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma „puha akkreditációs jogosítványaival" tervez-e valamit az ügyben.

Rétvári Bence válaszként azt mondta, a kormányzatnak nincs beleszólása, hogy egyes tárgyak keretein belül mit oktatnak az egyetemeken. Hozzátette, hogy a PPKE nem állami fenntartású intézmény, ezért még kevésbé képzelhető el, hogy a kormány beleszóljon egyes tárgyak tartalmába. Felhívta a figyelmet, hogy az akkreditációs bizottság a szakokat akkreditálja, de nem egyesével nézik át a tárgyakat, hanem egyes képzéseket teljességében néznek.

Fidesz: az ellenzéki pártok a brókerek barátai

Boldog István (Fidesz) szerint „a Kulcsár-ügy után 2015-ben újabb szocialista pénzügyi csalássorozat rázta meg a magyar közvéleményt". A nyomozás alapján valószínűnek tűnik, hogy több brókercégnél már az ezredforduló óta folytak visszaélések – mondta, hozzátéve: az egyik, Bajnai Gordonhoz köthető cég 2009-ben kijátszotta az ellenőrzési rendszert és súlyos tízmilliárdokkal károsította meg a betéteseket. Szóvá tette, hogy az ellenzéki pártok nem támogatták azt a törvényt, amely a befektetési vállalkozások esetében 3 évente kötelező vizsgálatot írt volna elő, illetve a piacfelügyeleti eljárást már gyanú esetén is megindíthatta volna a jegybank. Az ellenzéki pártok a brókerek barátai – vont mérleget.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint néhány hete az ellenzéki pártok még kórusban kérték a szigorúbb ellenőrzést. Megdöbbentő és felelőtlen lépés volt, hogy a zárószavazáson az ellenzéki pártok – figyelmen kívül hagyva az emberek valós érdekeit – nemmel szavaztak a szigorító jogszabályokra – mondta. Jelezte, hogy a törvény feles többséget igénylő rendelkezéseit ismét beterjesztik a parlamentnek.

MSZP: tilos politikai tevékenység az óvodában

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt mondta, pártállástól függetlenül elítélik azokat, akik gyerekeket használnak fel politikai célra, vagyis „politikai pedofíliára." Mint mondta, azzal nincs baja, hogyha egy politikus azért megy el egy óvodába, hogy az ott zajló munkáról tájékozódjon. Azt azonban kifogásolta, hogy egy jobbikos politikus a saját születésnapját ünnepeltette meg az óvodásokkal, illetve egy másik jobbikos mesét olvasott fel a gyerekeknek. Rámutatott, a köznevelési törvény szerint tilos politikai tevékenység az óvodában abban az időszakban, amikor ott a gyermekek nevelése folyik.

Varga Mihály szerint a jogszabály egyértelmű, de vékony határmezsgyéről van szó. Mint mondta, jó ízlés szab mindig határt. Úgy fogalmazott, fontos az MSZP és a Jobbik vitája, de közben mégis csak a gyermekekkel kellene foglalkozni az óvodában. A miniszter ismertette, hogy 2,5 milliárd forint értékben hirdettek meg óvodai kapacitásbővítő programot, mivel szeptembertől 3 éves kortól kötelező az óvoda.

Jobbik: a kiscsoportos nyelvoktatás bevezetésére van szükség

Dúró Dóra (Jobbik) elmondta, hogy a Nemzeti alaptanterv (Nat) szerint a tizenkettedik évfolyam végére nem éri el a középfokú nyelvvizsgát a gyermekek által megtanultak szintje. 2020-tól felvételi követelmény lesz a felsőoktatásba bejutáshoz a középfokú nyelvvizsga – mondta, azt kérdezve: változtatnak-e a Nat-on, növelik-e az óraszámokat. Az ellenzéki politikus a kiscsoportos nyelvoktatás bevezetését szorgalmazta. A feliratos filmek nyelvtanulásban betöltött szerepére mutatott rá, és közölte azt is, a Jobbik mindenki számára ingyen biztosítaná egy középfokú nyelvvizsga megszerzését.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint nem az óraszámot kell emelni, mert az most is az uniós átlag felett van, hanem az órák minőségét kell javítani. Mint mondta, akár szakmai programokkal, akár a következő időszak uniós támogatásaival arra kell törekedni, hogy a nyelvoktatás minél jobb legyen.

MSZP: mi lesz a meggytermelőkkel?

Legény Zsolt (MSZP) azt kérdezte, hogy mire számíthatnak a meggytermelő gazdák. Szerinte tavaly nem számíthattak a gazdák a kormányra, amikor rendkívül alacsony volt a meggy felvásárlási ára, a támogatás azonban a meggyfeldolgozóknál csapódott le.

Nagy Istvánnak, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkárának ismertetése szerint tavaly rendkívül jó, 85 ezer tonnányi volt a meggytermés, a 2015-ös termés várhatóan elmarad a tavalyitól, 65 ezer tonna körül alakul. Visszautasította azt, hogy nem számíthatnak a gazdák a kormányra, tavaly 800 millió forintos beavatkozás volt a piacon. Elmondta, azt is, hogy a meggytermelők – az egycsatornás piac miatt – „árelfogadó helyzetben" vannak, a német nagykereskedők által év elején meghatározott árra nincs befolyásuk. A Magyar Nemzeti Kereskedőház aktív piaci tevékenységet folytat, hogy a meggybefőtt-készleteknek új piacokat találjon – jelezte.

LMP: nem megengedhető, hogy a jegybanki vezetők közpénzből hatalmas fizetéseket kapjanak

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint nem megengedhető a mai magyar viszonyok között, hogy a jegybanki vezetők közpénzből hatalmas fizetéseket kapjanak. Emlékeztetett arra, hogy 2012-ben a kormány eltörölte az Magyar Nemzeti Banknál (MNB) a fizetések kétmilliós felső határát. Közölte, kiderült, az MNB ügyvezető igazgatói, köztük Polt Péter legfőbb ügyész felesége havi ötmillió forintot kapnak. A jegybank közpénzből urizál – fogalmazott, majd azt kérdezte: helyénvalónak találja-e a kormány a jegybanki vezetők ekkora fizetését.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt: nem gondolhatja komolyan a képviselő, hogy a nemzetgazdasági minisztertől kell megkérdezni az MNB vezetőinek jövedelmére vonatkozó szabályozást. Közölte, a jegybank a kormánytól függetlenül végzi tevékenységét. Hozzátette: a jegybank igazgatóinak jövedelme a magyar bankszektor átlagos vezetői bérszintjéhez igazodik.

Vitanap az egészségügy helyzetéről

A hazai egészségügy helyzetéről kezdett négyórás vitanapot az Országgyűlés.

Zombor: számos beruházás indult, ugyanakkor feszültséget okoznak a kiadásokra és a humánerőforrásra vonatkozó kérdések

Az egészségügyért felelős államtitkár az ágazati fejlesztéseket méltatta, ugyanakkor jelezte, hogy továbbra is feszültségek vannak az egészségügyi kiadásokat és a humánerőforrást illetően. Zombor Gábor az egészségügy helyzetéről szóló parlamenti vitanapon az OECD 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó jelentésének megállapításait ismertette, utalva arra, hogy a vizsgált időszakban emelkedett az elégedettségi arány, azonban a közvélekedés ennél negatívabb képet mutat.

Az államtitkár szavai szerint az állam GDP-arányosan 8 százalékot költ az ágazatra, ami elmarad az európai átlagtól, azonban régiós összevetésben megegyezik a szlovákkal és magasabb, mint a cseh és a lengyel mutató. Hozzátette, hogy a gyógyító-megelőző kassza az elmúlt tíz évben 694 milliárdról csaknem 1000 milliárdra nőtt.

Zombor Gábor kiemelte, hogy az elmúlt időszakban komoly előrelépés volt az infrastruktúra fejlesztésében és a műszerbeszerzésben, ezek értéke megközelíti az 500 milliárd forintot. A rendszerváltás és 2008 között összesen alig 200 milliárd forintot fordítottak erre, és a 80-as évek óta nem épült új kórház – jegyezte meg.

Az államtitkár problémaként jelölte meg, hogy a központi régió csak kis mértékben részesülhetett a fejlesztési forrásokból, emiatt nagy különbségek alakultak ki a vidéki, valamint a Pest megyei és budapesti intézmények ellátási körülményei között. Kiállt az új budapesti kórház felépítése és a Heim Pál Gyermekkórház teljes rekonstrukciója mellett.

Zombor Gábor a következő időszak irányai között beszélt arról, hogy nővérszállók felújítására 15 milliárd forintot szánnak, s az egyetemi képzéshez szükséges laborokra is jelentős forrásokat fordítanak.

Kitért arra is, hogy az OECD alacsonynak tartja a közkiadásokat, amit részben az ágazatban dolgozók alacsony bére, részben a kórházi ellátás alacsony finanszírozottsága magyaráz. Értékelése szerint a legnagyobb feszültségek a humánerőforrást illően vannak, ugyanakkor kiemelte, hogy az orvosok, szakdolgozók elvándorlása lelassult, megállt. Problémának nevezte azt is, hogy 1917 orvosi és 4088 szakdolgozói álláshely, továbbá 284 praxis és 345 védőnői körzet is betöltetlen. Zombor Gábor ismertette az átlagkereseteket is, utalva arra, hogy azok 2006 és 2010 között reálértéken 13 százalékkal csökkentek, s még nem jutottak vissza a teljes értékükre.

Az államtitkár jelezte, hogy az ágazati béremelés további lépései a 2016-os költségvetési javaslatban is szerepelnek, ugyanakkor tudja, hogy további lépéseket is tenni kell.

A kórházcentrikusság és a várólisták csökkentése érdekében komoly előrelépésnek nevezte, hogy 250 százalékkal nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya, szerinte ezek további növelésével fokozható a hatékonyság.

Fidesz: közös munka kell a stabil működéshez

Bene Ildikó, a Fidesz vezérszónoka méltatta a rezidensek és szakgyógyszerészek elvándorlásának megfékezését és üdvözölte, hogy plusz forrást kapnak a fiatal szakorvosok. Felidézte, hogy az egészségügy volt az első, amelyben a kormány programot indított a bérfejlesztésre, ami 95 ezer dolgozót érintett és a 2016-os büdzsé is fedezetet ad rá. A bérfejlesztés folytatását jogos elvárásnak nevezte.

A kormánypárti politikus kiemelt feladatként beszélt az alapellátás fejlesztéséről, és méltatta az 500 milliárd forint értékben zajló beruházásokat, amelyek egyebek mellett a sürgősségi, onkológiai és gyermekellátásra koncentrálnak. Hozzátette, hogy a mentőszolgálat 300 új járművet szerzett be, 22 új mentőállomás épült, 60-at pedig korszerűsítettek. Az Eurotransplanthoz csatlakozást mérföldkőnek nevezte.

Bene Ildikó célként jelölte meg az egészségtudatos magatartás ösztönzését és a területi egyenlőségek csökkentését. Példaértékűnek tartja, hogy az ingyenes védőoltások és szűrővizsgálatok köre bővült, és fontos lépésként értékelte a népegészségügyi termékadót és az élelmiszerekben található transzzsírsavak minimálisra csökkentését.

Azt mondta: még sokat kell dolgozni azon, hogy stabil állami egészségügyi rendszer működjön, a ciklusokon átívelő feladathoz együttműködést szorgalmazott.

MSZP: a kormány nem kezeli nemzeti ügyként az egészségügyet

Tukacs István, az MSZP vezérszónoka azt mondta, az egészségügy elérte teljesítőképessége végső határát. Szerinte nagy a baj, nem kezelik nemzeti ügyként az egészségügyet, a kormánynak nincs egészségpolitikája. Hiányolta az egyeztetést az ellenzékkel, egyben betegelvű egészségügyet sürgetett.

Javaslataik között említette az azonnali 50 százalékos egyszeri béremelést az egészségügyi dolgozóknak, majd három éven belül 100 százalékos emelést.

A szocialista párt másik vezérszónoka, Szakács László arról beszélt, hogy az orvosok külföldre mennek, a mentősöknek és az ápolóknak másod- és harmadállásokat kell vállalniuk.

Felhívta a figyelmet arra, hogy míg Romániában és Szlovákiában fejenként 2000 dollárt költenek egészségügyre, Magyarországon 1800 dollárt. Az egészségügyre kellene költeni, oda irányítani a forrásokat, nem cégeket vásárolni - mondta.

KDNP: a kormány elkötelezett az egészségügyi helyzet javítása mellett

Móring József Attila, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozta: a kormány elkötelezett az ország egészségügyi helyzetének javítása mellett, hogy folyamatosan javuljon a lakosság egészségügyi állapota. Szavai szerint az egészségpolitikában a népegészségügyi szemlélet került a középpontba.

Az ágazatban elért eredmények között említette, hogy 2012 és 2014 között több mint 1500 gyógyszer ára csökkent átlagosan 35 százalékkal, bevezették az eszközfinanszírozási támogatást, ösztöndíjakat kapnak a rezidensek, 2010-2014 között 300 új mentőautót adtak át, mentőállomások épülnek, a várólisták pedig csökkennek.

A kereszténydemokrata politikus kiemelte: a fejlesztési források legnagyobb hányada a fekvőbeteg-ellátás megújítását, az onkológiai ellátás korszerűsítését segítette elő.

Jobbik: könyörtelenül fel kell mérni a problémákat

Lukács László, a Jobbik vezérszónoka felszólalását azzal kezdte, hogy bár korábban szinte minden kormány meghirdetett egy egészségügyi reformot, az mindig kifulladt, és a változások nem értek el a betegekig, orvosokig, hanem már az államigazgatás szintjén elbuktak.

A Jobbik ebből tanulva úgy nyúlna az egészségügyhöz, hogy elsőként „könyörtelenül felméri" a problémákat – fogalmazott, hozzátéve, az ágazat egyik legsürgetőbb gondja a dolgozók bérrendezése.

Hangsúlyozta, olyan életpályamodellre van szükség, amelyben felszámolják az egészségügyi munkavállalásban most tapasztalható „feudális viszonyokat". Emellett a hálapénzt, továbbá a szakmai megbecsülés ebből fakadó hiányát is meg kell szüntetni – folytatta Lukács László. Kitért arra is, hogy az európai uniós forrásokat nem megfelelően használták fel az egészségügyben, hiszen a támogatásokat „betonba öntötték", ahelyett, hogy fenntartható rendszert próbáltak volna meg kialakítani.

LMP: a kormány nem teketóriázhat tovább

Az LMP vezérszónoka, Ikotity István azon reményének adott hangot, hogy a vitanap segít abban, hogy a kormány figyelmét felhívják arra: nem teketóriázhat tovább, azonnal változtatni kell az egészségügy rendszerén.

Az ellenzéki képviselő szerint ehhez elsőként a kabinetnek is be kell látnia, hogy nem érvényesül az egészséghez fűződő alkotmányos alapjog, hiszen huszonöt év „mellényúlásai után" nem létezik mindenkinek ingyenesen elérhető ingyenes egészségügy, a gyógyulás esélyét így alapvetően a „pénztárca vastagsága" határozza meg.

Ikotity István azt mondta, a Fidesz ellenzékben tett ígéretei ellenére 2010 után is folytatta az egészségügy „lezüllesztését".

Az egészségügy legnagyobb problémája az, ami Magyarországé: a „dolgozói szegénység" – fogalmazott, majd azt kérdezte a kormányoldaltól, hogy rendben valónak találják-e, hogy az ápolók nettó fizetése sokszor százezer forint alatt van, az orvosok átlagfizetése pedig bruttó 222 ezer forint és emellett „harcolni kell a túlórapénzek kifizetéséért".

Fidesz: a foglalkoztatás növekedése javítja az egészségügy helyzetét is

A képviselőként elsőként felszólaló Pósán László (Fidesz) hangsúlyozta, a foglalkoztatás helyzete az egészségügy szempontjából is rendkívül fontos, hiszen a költségvetésbe befolyó járulékok összege meghatározó a kórházaknak és klinikáknak.

Szólt arról is, hogy a fekvőbeteg-ellátás után járó finanszírozási egységet a tizenkét éve változatlan 153 ezer forintról 180 ezer forintra kellene emelni ahhoz, hogy az egészségügyi intézmények felszámolhassák pénzügyi hiányukat.

Molnár Ágnes (Fidesz) azt mondta, hogy az egészségügy működik, a betegellátás folyamatos, méghozzá az év 365 napján, a betegek pedig ingyen jutnak hozzá. Ha az MSZP-kormányok megtették volna a szükséges lépéseket, akkor 2010-ben már csak „finom korrekciót" kellett volna végrehajtani az egészségügyön – folytatta. 2010-ben viszont népegészségügyi, ellátórendszeri és humánerőforrás-válság volt – jelentette ki.

MSZP: stadionban senki nem gyógyult még meg

Korózs Lajos (MSZP) azzal kezdte, hogy „stadionban még nem gyógyult meg senki". A politikus kijelentette, az nincs rendjén, hogy járóbetegként a laborvizsgálatokra heteket, hónapokat kell várni.

Frakciótársa, Gúr Nándor arra kérte a kormányt, hogy az egészségügy területén is változtasson a jövő évi költségvetési előirányzat összegén, ellenkező esetben nem lehet majd csökkenteni a várólistákat. Az ellenzéki politikus kezdeményezte továbbá például a vastagbélrák megelőzésének nagyobb támogatását, amivel szerinte rengeteg embert lehetne megmenteni.

Fidesz: reményteli változások történnek az egészségügyben

Kovács József (Fidesz) arról beszélt, hogy a kabinet 2010-ben rendkívül elkeserítő körülmények között vette át az egészségügyet. A szocialisták kormányzása alatt ugyanis az egészségügy szenvedte el a legnagyobb forráskivonást, ami oda vezetett, hogy a kórházak összesen 125 milliárd forintnyi adósságot halmoztak fel, felük gyakorlatilag csődben volt – fejtette ki.

Azóta viszont reményteli változások történtek, ugyanis 300 milliárd forintból újulnak meg a kórházak, a 2017 utáni fejlesztési források pedig ennek duplájára rúgnak – tette hozzá.

Szólt arról, hogy az egészségügyben dolgozók bérfejlesztése is elindult, továbbá széles körű összefogás kezdődött a rákbetegségek megelőzésére és legyőzésére.

Jobbik: a kormány ellenzékben még kiállt a vidékromboló politika ellen

Bana Tibor (Jobbik) arról beszélt, hogy a jelenlegi kabinet ellenzékben kiállt a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok vidékromboló politikája ellen, de kormányra kerülve megváltozott a hozzáállásuk – jelentette ki.

A celldömölki és a körmendi kórházakban elengedhetetlen lenne a megszüntetett osztályok visszaállítása, a mentőautókat is korszerűsíteni kellene – jelentette ki.

MSZP: az egészségügynek önálló minisztériumra lenne szüksége

Szabó Sándor (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy Szegeden 35 házi gyermekorvosi körzet van és amikor ezek közül az egyiket leadta az addig ott dolgozó háziorvos, akkor nem találtak a praxisra újabbat.

A politikus azt kérdezte, hogy a kormányzat hogyan kívánja megoldani az elvándorlás kérdését.

Gőgös Zoltán (MSZP) kijelentette, az egészségügyi területnek önálló minisztériumra lenne szüksége. Szavai szerint talán csak az MSZP-nek van erkölcsi alapja 50 százalékos bérfejlesztést követelni a területnek, mert 2002-ben ők azt egyszer már megtették.

LMP: radikális forrásbevonásra van szükség

Az LMP véleményét kifejtve Schmuck Erzsébet kiemelte, senkinek nem múlhat a gyógyulása azon, hogy mennyi pénze van, továbbá az egészségügyi helyzetének romlását csak radikális forrásbevonás kezelheti.

Frakciótársa, Sallai R. Benedek a problémákat sorolva egyebek mellett a szakember- és az eszközhiányt, valamint az anyagi problémákat emelte ki.

Kormány: folyamatosan több forrás áll rendelkezésre az egészségügyre

Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár a vitában felszólalva azt mondta: nem igaz az ellenzék azon állítása, hogy az elmúlt öt évben folyamatos forráskivonás történt volna az egészségügyben, sőt a költségvetési zárszámadások ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják.

Szólt továbbá arról is, hogy a kedvező gazdasági folyamatok fennmaradásával a 2016-os után a következő évek büdzséjében is további pluszforrások állhatnak majd rendelkezésre az egészségügy területén.

Zárszó: társadalombiztosítási rendszerben kell javítani az egészségügy helyzetén

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár zárszavában egyértelművé tette, hogy a kormány társadalombiztosítási rendszerben kívánja megteremteni a lehető legjobb körülményeket az egészségügyben.

Szólt továbbá arról is, hogy óriási problémát jelent az egészségügyben dolgozók migrációjának megállítása. Ebben nagy segítséget jelent a rezidenseknek plusz százezer forintos támogatását biztosító program, amit később felmenő rendszerben további orvosokra lehet kiterjeszteni.

A kormány képviselője hangsúlyozta, az ápolók bérfejlesztése sem megkerülhető, ezért reményei szerint hamarosan egy ütemezett, bevállalható nagyságrendű és hosszú távú növekedést biztosító bértárgyalást kezdődhet meg.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően öt szocialista képviselő, Lukács Zoltán, Tukacs István, Szakács László, Heringes Anita és Bangóné Borbély Ildikó napirend utáni felszólalásában is az egészségügy helyzetéről beszélt.

Ezt követően a szintén MSZP-s Szabó Sándor Szeged idegenforgalmáról, frakciótársa Teleki László a civil szervezetek helyzetéről, míg az utolsóként felszólaló szocialista képviselő, Horváth Imre az újpesti egészségügyi helyzetről beszélt.

A fideszes Witzmann Mihály az államfő által is felkarolt klímaváltozás elleni kampányt népszerűsítette, míg a jobbikos Ander Balázs Dél-Somogy problémáit ecsetelte.

Az ülést vezető Sneider Tamás lezárta a Ház ülését. Az Országgyűlés kedden és szerdán rendkívüli ülést tart, amelyen várhatóan elfogadja a jövő évi adóváltozásokat.