Az első Orbán-kormány döntése értelmében 2001 óta április 16-a a holokauszt emléknapja, amelyen több százezer honfitársunk elhurcolására és megölésére emlékezünk. Vasárnap délután az Élet menete megemlékezésen Erdő Péter bíboros kijelentette: a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal; az antiszemitizmus nem fér össze az emberséggel. Az antiszemita cselekvés mindig és mindenkitől mérgező, elfogadhatatlan - tette hozzá az esztergom-budapesti érsek.
Az első Orbán-kormány döntése értelmében 2001 óta mindig ezen a napon van az emléknap, amelyen több százezer honfitársunk elhurcolására és megölésére emlékezünk.
Hétfőn országszerte a holokauszt magyarországi áldozataira emlékeznek. 1944-ben ezen a napon kezdték meg az első gettók felállítását Kárpátalján. Az ezt követő hónapokban Kárpátalján és Északkelet-Magyarországon 13 nagyobb gettót és bevagonírozási központot hoztak létre, ahonnan 437 ezer zsidót hurcoltak el. Az Országgyűlés 2000. évi döntése alapján 2001-től minden évben április 16-án tartják az emléknapot.
A kormány hétfőn 10 és 17 óra között a Páva utca 39. szám alatti Holokauszt Emlékközpontban várja mindazokat, akik az emlékezés mécseseit és köveit kívánják elhelyezni a holokauszt magyarországi áldozatainak tiszteletére. A nap folyamán „Áldozatok és embermentők” néven információs szolgálat fog üzemelni, amelyen keresztül bejelenthető olyan eltűnt áldozat neve és adatai, akinek még nem bukkantak a nyomára a hozzátartozók, vagy nem került még regisztrálásra az emlékközpont adatbázisában.
Átadják a Simon Wiesenthal-díjat
Továbbá információk adhatóak és kaphatóak embermentő személyekről. 14 órától az emlékközpont előtt megemlékezés lesz, ahol dr. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója mond beszédet, ezt követi a Raoul Wallenberg által megmenekített Sommer Katalin visszaemlékezése. Végezetül a Holocaust Közalapítvány átadja a Simon Wiesenthal-díjat, amellyel 2008 óta ismernek el olyan személyeket, akik önzetlen önkéntes munkájukkal elősegítették a magyarországi holokauszt emlékének megőrzését. A díjat korábban többek között Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi elnöke, Verő Tamás rabbi, valamint Winkler Barnabás építész vehette át.
A Holokauszt Emlékközpontban 10 és 12 óra 30 perc között Bagó Bertalan, Kútvölgyi Erzsébet, Feke Pál, Polyák Lilla színművészek, valamint Kökény Attila énekes csatlakozik az előre bejelentett látogatócsoportokhoz. A programban részt vevő ismert személyek egy-egy terem bemutatása mellett személyes vagy családi emlékeiket elevenítik fel, hogy a fiatal korosztály közvetlenebb képet alkothasson erről az időszakról.
Szolnokon és Tatabányán is megemlékeznek
Szolnokon hétfőn 9 órakor megemlékezést tartottak a gettó hajdani területén, ahonnan helyi szokás szerint néma sétával vonultak a résztvevők a Szolnoki Galériához. A galériában 9 óra 30 perckor kezdődött a hivatalos műsor, amelyben részt vesz a Bartók Béla Zeneiskola fuvolaegyüttese, valamint a Verseghy Ferenc Gimnázium irodalmi színpada és énekkara. A műsort követően Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára mond beszédet, akit Varga Béla holokauszttúlélő visszaemlékezése követ. A hivatalos program zárásaként a Verseghy Ferenc Gimnázium diákjainak tárlatvezetésével tekinthető meg az Auschwitz album kiállítása.
Tatabányán koszorúzással emlékeznek meg a volt zsinagógánál a holokauszt magyarországi áldozatairól, majd 15 óra 30 perctől az Edutus Főiskola aulájában folytatódik a hivatalos emlékműsor. Itt Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár mond beszédet. Utána az Óvárosi Középiskola és Szakiskola Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola tagintézménye diákszínpadának emlékműsora következik „Értük szól a harang” címmel. A műsort követően nyílik meg a „Soá soha!” című kiállítás.
| A közszolgálati média hír- és hírháttérműsoraiban, közéleti magazinjaiban beszélgetésekkel, dokumentum-összeállításokkal, valamint a központi ünnepségek helyszíni közvetítésével emlékezik meg a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapjáról – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap Kommunikációs Igazgatósága. |
Élet menete
Vasárnap délután, több ezer ember részvételével zajlott az élet menete megemlékezés Budapesten. Az idei, a korábbiaknál rövidebb útvonalat a szervezők azzal indokolták, hogy az Igaz Emberekre akartak összpontosítani, ezért a világháborús mártírokról, megmentőkről, a Világ Igazairól elnevezett rakpartok között vonultak, de ez évben első alkalommal mentek át Budára. A szervezők azt mondták: az Élet menete célja, hogy megtanítsa a holokauszt leckéit és megmutassa a jövő generációinak, mi az oka annak, hogy megfogadják: Soha többé!
A sófár jelére rendőri felvezetéssel indult el az Élet menete a Szabadság hídon keresztül a budai oldalra, ahol folytatódott a megemlékezés. A menet elején, a résztvevők között ott volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, Per Westerberg, a svéd törvényhozás elnöke, Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, továbbá a Fidesz, az LMP, az MSZP, a Demokratikus Koalíció vezető politikusai, Ilan Mór, Izrael budapesti nagykövete és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke. A részvevőknek magyar, uniós, svéd és izraeli zászlót osztogattak, és amikor a felvonulók átértek a budai oldalra, az Erzsébet híd közelében felállított színpadhoz, a rakpartot a Szabadság hídig teljesen megtöltötték.
Az eseményen jelen volt többek között Rogán Antal, Schiffer András, Jávor Benedek, Schmuck Andor, Hiller István, Kaltenbach Jenő, Horváth Csaba, Mandur László, Teleki László és Horn Gábor.
Az antiszemita cselekvés mindig mérgező
Erdő Péter és Schweitzer József nyugalmazott főrabbi együtt lépett a színpadra. Erdő Péter kijelentette: a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal; az antiszemitizmus nem fér össze az emberséggel. Van remény, ha mindnyájan összefogunk. Az antiszemita cselekvés mindig és mindenkitől mérgező, elfogadhatatlan – tette hozzá.
A 600 fehér léggömb felbocsátása előtt Schweitzer József megköszönte a bíboros vastapssal kísért szavait.
Negyed nyolc előtt néhány perccel Németh Kristóf színművész elbocsátotta az Élet menete résztvevőit, akik csendesen elhagyták a helyszínt.
Wallenberg minden eszközzel mentette az üldözötteket
Raoul Wallenberg, aki idén lenne százéves, a svéd nagykövetség másodtitkáraként megvesztegetéssel, fenyegetéssel, máskor szép szóval és ígéretekkel csikarta ki az üldözöttek életének megkímélését a holokauszt idején – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója vasárnap Budapesten az intézmény előtt tartott beszédében a holokauszt emléknapjához kapcsolódó rendezvényen.
Az intézményvezető a Terror Háza Múzeum, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány, Terézváros önkormányzata és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem által szervezett koncert előtti köszöntőjében rámutatott: 1944 tavaszától, Magyarország náci megszállását követően egyre szorongatóbb hírek jutottak ki a világba a magyarországi zsidóság tragédiájáról.
Raoul Wallenberget a budapesti mentőtevékenység megszervezésével a svéd külügyminisztérium, az Egyesült Államok stockholmi nagykövete és a háborús menekültek megsegítésével foglalkozó amerikai kormányszervezet, a War Refugee Board bízta meg. A svéd humanitárius akció 1945. január 16-i kimutatása szerint a svéd védelem mintegy ötven épületre és nyolcezer személyre terjedt ki Budapesten – tette hozzá.
Schmidt Mária emlékeztetett arra, hogy a diplomatát utoljára 1945. január 17-én látták munkatársai egy szovjet tiszt és két szovjet katona kíséretében. Wallenberg Debrecenbe igyekezett, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal, és a szovjet főparancsnoksággal az ország újjászervezéséről tárgyaljon. Debrecenbe azonban nem érkezett meg, további sorsa a mai napig tisztázatlan.
Szólt arról, hogy a moszkvai svéd nagykövet hivatalos megkeresésére Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter 1957-ben az alábbi tájékoztatást adta: „Raoul Wallenberg 1947. július 17-én a moszkvai Ljubjanka börtönben szívelégtelenség következtében életét vesztette. Holttestét elhamvasztották. Wallenberg minden valószínűség szerint a hadműveleti területeken esett más személyekkel együtt orosz fogságba.”
„A nemzet felmérhetetlen veszteségeit gyászoljuk”
Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke beszédében felvetette a kérdést: „belefoglalhatjuk-e egyetlen egy napba megannyi megsemmisített élet minden elveszített tagját”, és belefér-e egyetlen napba az, hogy elmondjuk, „az egész ország, a nemzet felmérhetetlen veszteségeit gyászoljuk”? A református püspök emlékeztetett arra: az áldozatokat „egy tébolyodott korban puskatussal hajtották halálba”, miközben „Európa és Magyarország legjobbjain” a tehetetlenség démona uralkodott.
Hangsúlyozta: az áldozatokra emlékezni kötelességünk, mert ők voltak azok, akikről „aljas hazugságokkal elhitették, hogy nélkülük könnyebb lesz a világ sora”, akiken diktatúrák demonstrálták, hogy „bárkin és bármin keresztülgázolhatnak”. Úgy fogalmazott: „ők lettek a mások, amikor egy őrült világ parancsszóra vagy anélkül a mások elpusztítása árán akart önmagán felülkerekedni”.
Bogárdi Szabó István megjegyezte: „minden elvesztett életidő a mi életünket kurtítja, minden elveszített élet a mi veszteségünk is, minden életfosztás a mi megrablásunk is, minden halál a mi halálunk is”. Kitért arra, hogy az áldozatok sorsát nem lehet felejteni a tettesek miatt sem, mert voltak, akik „embertelenségbe taszították az embert”, ők voltak – s nem kevesen –, akik miatt mindmáig sokan kérdezik: „Ilyen gyenge volt az Isten?”
A református püspök felhívta a figyelmet: azokról sem szabad megfelejtkezni, „akik nemet mondtak arra, hogy diktatúrák parancsát, életmegsemmisítő akaratát hajtsák végre”. Ők voltak azok, akik nem voltak lázadók, nem tudtak forradalmat szítani, de „elűzték a gyűlölet és hazugság ördögeit”, miközben a maguk életét kockáztatták azzal, hogy ismeretleneket, szomszédokat, barátokat mentettek meg.
Mint mondta, az embermentők „megmentettek minket is”, hogy „emlékezzünk az ország iszonyatos veszteségeire”, hogy „készek legyünk ma is nemet mondani a gyűlöletkeltőkre, még akkor is, ha éppen képviselői mentességük van, (...) ha a szólás- és sajtószabadság ürügyén hazudnak és uszítanak”.
A beszédek elhangzása után a Nyári Kvartett és a Parafónia zenekar adott szabadtéri koncertet Ember az embertelenségben címmel. Az eseményen megjelent mások mellett Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke, Schiffer András és Kukorelli Endre, az LMP országgyűlési képviselői, továbbá diplomáciai testületek tagjai, valamint Csomós Miklós főpolgármester-helyettes, Hassay Zsófia, Terézváros fideszes polgármestere és Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke.
