A környezetszennyezés okozta károk mellett napjainkban a lelki-szellemi környezetszennyezés ellen is védekezni kell – mondta Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) elnöke a keresztény civil szervezetek immáron tizenegyedik alkalommal megrendezetett országos fórumán a Parlamentben. A KDNP frakcióvezetője a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés fontossága mellett a teremett világ védelmét hangsúlyozta.
A környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, a teremtett világ védelme közül a keresztény emberek számára ez utóbbi a legfontosabb. Számunkra a teremtett világ védelme nem csupán a környezetet megóvásáról, a fejlődés fenntartható mederben tartásáról szól, hanem arról, hogy látva a minket körülvevő világ szépségét, rendjét, törvényszerűségeit kötelességünknek tartjuk a ránk bízott értékek megőrzését – mondta Harrach Péter rövid köszöntőbeszédében.
Hangsúlyozta: az ember ennek a világnak a gazdája, nem teheti tönkre, és védenie kell azoktól, akik ezt megteszik.
A teremtett világban az anyagi valóságon túl ott van az ember is a maga szellemi és lelki gazdagságával. „Az ember, aki képes a teremtést továbbvinni, gazdagítani a világot” – fogalmazott az MKDSZ elnöke. A környezetszennyezés okozta károk napjainkban nemcsak az anyagi világban, a szellemi, lelki világban is veszélyt jelentenek. Naponta kapunk olyan híreket, amelyek a szellemi- lelki világ törvényszerűségei, rendje elleni támadásokról szólnak, amelyek nemcsak az egyént, hanem a társadalmat is rongálják. A megváltoztatott törvények következtében az ember nem tudja betölteni a védő gazdaszerepet, a küldetést, melyet a Teremtő adott – fűzte hozzá.
A szellemi-lelki környezetszennyezés ellen is védekezni kell – jelentette ki Harrach Péter.
Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője – korábban rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, állandó ENSZ-képviselő, az ENSZ Nyitott Munkacsoport magyar társelnöke – tolmácsolta Áder János köztársasági elnök üdvözletét, majd feltette a teremben ülőknek azt a provokatívnak nevezett kérdést: „Ki az, aki úgy gondolja, hogy a világ fejlődése fenntartható pályán halad?”. Talán nem meglepő, de egyetlen kéz sem emelkedett a magasba.
Kőrösi Csaba – mintegy megerősítve a szavazás végeredményét, ami szerint a világ fenntarthatatlan fejlődési pályán halad – előadásában, arra hívta fel a figyelmet, hogy globálisan 1,7 Földet erőforrásait használjuk időarányosan, a probléma az, hogy csak egy Földünk van. A Föld lakossága naponta 220 ezer fővel gyarapszik, ez akár áldás is lehetne, de a jelenlegi gazdálkodással olyan mértékben terheljük túl bolygónk erőforrásait, hogy az már nem képes regenerálódni. 1978 óta folyamatosan csökken a természeti tőke, a természet megújuló képessége.
Kitért arra is, hogy hihetetlen gyors urbanizációs folyamat közepén vagyunk, jelenleg a világ lakosságának 52 százaléka él nagyvárosokban, ez az arány 2050-re 70-75 százalék lesz. Hetente egymillió ember költözik nagyvárosokba, de csak töredéke tud infrastruktúrára, energiára, szolgáltatásokra, közbiztonságra, ivóvízre és biztonságos élelmiszerellátásra támaszkodni, s 1,5 milliárdan várnak arra, hogy hozzáférjenek az elektromos áramhoz. Megjegyezte: 2030-ra 50 százalékkal több élelmiszerre, legalább 35 százalékkal több vízre lesz szükség a Földön, eközben kétharmad magyarországnyi termőterületet veszítünk el évente a rossz gazdálkodás miatt. Azért, hogy ezt pótoljuk, erdők fölégetése folyik, az esőerdők pusztításával pedig a klímaproblémákat súlyosbítjuk.
Hangsúlyozta: vízválság előtt állunk, az 1900-as évek eleje óta a Föld lakossága háromszorosára növekedett, a vízkivételünk pedig hatszorosára. A 20. század elején egy főre még 12 ezer köbméter édesvíz jutott, mára ez a szám 5 ezer köbméterre csökkent, néhány országban pedig már csak a kritikusnak számító fejenként 1500 köbméternyi vagy még kevesebb édesvíz áll rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy ezekben az országokban az ember alapvető szükségleteit sem tudják biztosítani.
Kőrösi Csaba összegzésében kifejtette: sok konfliktus középpontjában már megjelentek a víz- és a klímaproblémák. Gyorsuló ütemben haladunk a klímakatasztrófa felé, reményét fejezte ki, hogy nem fogunk odáig eljutni.
Emlékeztetett arra, hogy mindezzel egyidejűleg a társadalmi egyenlőtlenségek tovább növekedtek az elmúlt 30, 40 évben.
Az igazgató szavai szerint ma már a fenntarthatóságot illetően rendszerszerű bajok van, így azokat csak a gazdasági, a környezeti és társadalmi problémák együttes kezelésével lehet orvosolni.
Rámutatott: ha a fenntartható fejlesztési célokról szóló javaslatcsomagnak csak a felét sikerülne megvalósítani az elkövetkező 15-20 évben, akkor az olyan ugrás lenne, mint az ipari, illetve a digitális forradalom.
Erkölcsi kötelességünk a ránk bízott világ fenntartása, utódainknak átadása – jelentette ki Kőrösi Csaba.
A klímaváltozás elindult, ma a világban a széndioxid kibocsátás 55 milliárd tonna évenként. Ahhoz, hogy valamelyest kontroll alatt tudjuk tartani,a folyamatokat 40-42 milliárd tonnára kellene csökkenteni a mostani mennyiséget. A helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy az utóbbi száz év legmelegebb 13 éve ebben az évszázadban volt. A feljegyzett történelem legmelegebb negyedéve pedig 2015 első felében volt. A felmelegedés ma már teljesen egyértelmű, a világ országai együttesen évente 4000 milliárd dollárnyi veszteséget szenvednek a klímaváltozás miatt bekövetkező katasztrófák során
Kőrösi Csaba kijelentette: mi vagyunk az első generáció, amely már érzi a klímaváltozás következményeit, s valószínűleg mi vagyunk az utolsók is, akik még tehetünk valamit az elszabadult folyamatok lassításáért, megállításáért.
Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke és Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Fenntarthatóság Igazgatósága igazgatója a Keresztény Civil Szervezetek 11. Országos Fórumán az Országház Felsőházi üléstermében
Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára a nemzeti energiastratégia fő célkitűzéseit összegezte. Az MTI-hez eljuttatott előadása szerint a globális klímavédelmi kihívások, a világviszonylatban csökkenő fosszilis energiatartalékokkal való fenntartható, felelős gazdálkodás és az erőforrásokért folyó verseny aláhúzza a biztonságos energiaellátás szavatolását mint elsődleges energiapolitikai prioritást. Ezért minden nemzetnek stabil értékeken nyugvó, jövőbe mutató stratégiával kell rendelkeznie, amely irányt mutat az energetikai kihívások megoldására. Az energiastratégia Magyarország földrajzi adottságaira és a hagyományos energiahordozók versenyképesen kitermelhető készleteire vonatkozóan határozza meg a hazai energiapolitika szükségszerű irányait. Iránytűként megmutatja, miként lehetséges az elsődleges nemzeti érdekeket szolgálva garantálni az ellátásbiztonságot, a legkisebb költség elvének figyelembevételével, miközben a környezeti szempontoknak is teret biztosít.
