A kormányfő emlékeztetett arra: az Európai Néppárton belül másfél éve képviseli azt az álláspontot, hogy a Néppárt játsszon vezető szerepet ennek a stratégiának a kialakításában. „Most úgy tűnik, hogy ez a munka felgyorsul” – mondta, és a magyar elnökség fontos feladatának nevezte "az ügy sürgősségéhez igazodó, gyorsan elkészülő romastratégiát".

A csúcstalálkozó előre nem tervezett témájává vált a romaprobléma, miután az Európai Bizottság igazságügyi biztosa kötelességszegési eljárást helyezett kilátásba Franciaországgal szemben a romák kitoloncolása, annak diszkriminatív jellegű végrehajtása miatt. A francia vezetés felháborodott Viviane Reding EU-biztos azon kijelentésén, miszerint nem gondolta volna, hogy a második világháború után Európában valaha még egyszer előfordul embereknek a származásuk miatti kitoloncolása.

Orbán Viktor szerint a vita nyomán több tanulság szűrhető le. Az első – mondta – az, hogy „egyetlen tagországot sem lehet megvádolni olyan állításokkal, amelyek sértik az adott nép, ez esetben a franciák önérzetét”. Az Európai Bizottságnak – vélekedett – „óvatosan kell eljárnia, és úgy kell megfogalmaznia a véleményét, hogy azzal ne avatkozzon be a tagállamok belső vitáiba”.

A magyar kormányfő leszögezte: egyfelől komolyan kell venni az uniós irányelveket, és ezek egyike biztosítja a személyek szabad mozgását. Másfelől e jog érvényesítéséhez bizonyos feltételeket is teljesíteni kell: a szabad mozgás joga nem korlátlan, hanem szabályozott jog. Szerinte amit a franciák csinálnak, az nem más, mint e feltételek betartatása.

További tanulságként fogalmazta meg Orbán Viktor, hogy a romaprobléma európai jellegű gond, és ezért európai megoldásra van szükség. Az eddig alkalmazott mechanizmusok – mondta – nem bizonyultak hatékonyaknak, a romáknak szánt támogatásoknak csak egy kis része éri el ténylegesen magukat a romákat.

Ha az Európai Unió sikeres szereplő akar lenni a világporondon, akkor „saját háza táján” is sikeresnek kell lennie – hangsúlyozta Orbán a megbeszélést követően.

Mint elmondta, magyar részről fontosnak tartották - és ezt a célt el is érték -, hogy a tanácskozás záró dokumentumában kapjon kellő hangsúlyt az EU további bővítésének szándéka, a keleti partnerségi kapcsolatok fontossága és az egységes energiapolitika megteremtése.

Diszkriminációnak minősítette Orbán Viktor miniszterelnök azt a jelenlegi uniós gyakorlatot, hogy az egyes országok államháztartási hiányának kiszámításakor nem veszik figyelembe a magánnyugdíjpénztárakat előíró tagállamok pótlólagos pénzügyi áldozatvállalását.

Kifejtette: a  brüsszeli EU-csúcs előtt a visegrádi négyek – Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia – kormányfője találkozott Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével. Érvekkel alátámasztva kifejtették neki, hogy nem szeretnék, ha ez a diszkrimináció fennmaradna.

„Az unió minden ügyben az azonos kiindulópont elve mellett érvel, ami helyes, de éppen ehhez az azonos kiindulóponthoz lenne szükség arra, hogy megértsék, miről van szó” – mondta Orbán Viktor. A kormányfő nem kívánt találgatásokba bocsátkozni azt illetően, hogy az unió részéről mennyire fogják méltányolni ezeket az érveket, mert szerinte ez rontaná a felvetés esélyeit.

A magánnyugdíjpénztári befizetésekkel kapcsolatos sajátos helyzet figyelembe vételét kilenc uniós tagország nevében Lengyelország kérte Brüsszeltől. Az uniónak egyelőre nincs hivatalosan kialakított álláspontja, de ismert, hogy több tagország ellenzi a felvetést. Brüsszel a tervek szerint az október végén esedékes következő EU-csúcsig alakítja ki ezzel kapcsolatos véleményét.