Nincs kettős mérce a bűnök elítélésekor – szögezte le Kahler Frigyes volt bíró, jogtörténész a most zajló, háborús bűnösök elleni eljárásokra, illetve sajtóvitákra utalva a Vasárnapi újságban. Ha bűnt követett el egy 1956 utáni perben egy ügyész, azt gondos tényelemzés után ma is ki kell mondani, akár bírósági ítéletben is – húzta alá szakember, aki emlékeztetett: az 1956-os forradalom után, a megtorlás idején nem beszélhetünk sem független nyomozóhatóságról, sem független bíróságról.

Ebben az időszakban egy bűnös összjáték folyt, amelynek irányítója az MSZMP felső vezetése volt. A politikai bizottság előterjesztette igényét a belügyminiszternek, aki gyakran átírt az igazságügy-miniszternek is, majd koordinációs értekezleteken döntötték el, kivel mi legyen, ki számít „megtévedt” dolgozónak, és kire vár szigorúbb büntetés. Ebben a játékban a bíró, ügyész szerepe gyakran társtettesség, amit ki kell végre mondani – hangsúlyozta Kahler. Volt bíró, ügyész, aki felállt, lehetetett embernek maradni, nem volt kötelező ebben részt venni, aki viszont maradt, bűnös – hangsúlyozta a volt bíró.

A lehetséges felelősségre vonásról szólva Kahler úgy vélte, az emberiesség elleni bűnök elévülhetetlenek, a kérdés csak az, ezek a cselekmények ide tartoznak-e, sértik-e ezeket e nemzetközi normákat, itt például azt kell mérlegelni, a megtorlás folyamatában ki mennyire és milyen szerepben folyt be. Biszku Béla például folyamatosan döntési pozícióban volt, tevékenységének alapos és tényszerű vizsgálata akár kiadhatja azt is, hogy magatartása az emberiesség elleni bűncselekmények valamelyikébe ütközik – tette hozzá.

Kahler hangsúlyozta: ezekben az esetekben a legfontosabb mindig a bűnösség kimondása, akár náci, akár bolsevik zászló alatt követték a bűnt, ez ugyanis erkölcsi üzenet a jövőnek: elévülhetetlenül bűn az, ami bűn, és nem teszi meg nem történtté, ha elkövetője esetleg már közel jár a 100. évéhez. A büntetés kiszabása ilyenkor persze egy különleges helyzet, amikor a büntetőjogot is körültekintően kell alkalmazni, de a bűnösség kérdésében semmilyen alku nem lehet – emelte ki volt bíró, jogtörténész a Vasárnapi újságban.