Összes vállalás: 156 kereszt
Bács-Kiskun megye: 1 kereszt
Baranya megye: 11 kereszt
Békés megye: 2 kereszt
Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 46 kereszt
Csongrád-Csanád megye: 3 kereszt
Fejér megye: 5 kereszt
Győr-Moson-Sopron megye: 3 kereszt
Heves megye: 3 kereszt
Komárom-Esztergom megye: 5 kereszt
Nógrád megye: 9 kereszt
Pest megye: 4 kereszt
Somogy megye: 51 kereszt
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 5 kereszt
Tolna megye: 3 kereszt
Vas megye: 1 kereszt
Veszprém megye: 1 kereszt
Zala megye: 2 kereszt
Budapest: 1 kereszt

Kereszténydemokrata honfitársaink
eddig 156 kereszt megóvását vállalták.
Csatlakozzon Ön is, és fogadjon örökbe egy keresztet! 

Navracsics Tibor: Tovább kell vinni az európai békeprojektet

Az európai integráció sikeres békeprojekt, amit tovább kell vinni a Nyugat-Balkán irányába, a mi felelősségünk ennek érvényesítése az uniós intézmények felé, mert a közösségben jelenleg a „bővítési fáradtság” jelei mutatkoznak – fogalmazott Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, a KDNP politikusa, korábbi uniós biztos a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Tanulmányok Intézete, a Hanns Seidel Alapítvány és a Dialógus Alapítvány közös szervezésű Érdekek és értékek a Nyugat-Balkánon című rendezvényén. Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője az ország decemberi tagjelölti státusza, valamint a Szerbia és Koszovó között kiéleződött feszültség apropóján tartott eseményen kiemelte: Magyarország „hiteles ország” a balkáni bővítésben való szerepvállalása terén.

 

„Elemi érdekünk, hogy déli partnereink az unióteljes jogú tagjává váljanak” – fogalmazott a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében tartott konferencián Mernyei Ákos. Az NKE nemzetközi főigazgatója kiemelte: az egyetem tevékeny szerepet vállal a térséggel való kapcsolatok megerősítésében, például a közép-kelet-európai oktatókkal, kutatókkal és szakértőkkel való eszmecserére teret adó Ludovika Scholars vendégelőadói program keretében. Markus Ehm, a Hanns Seidel Alapítvány projektvezetője szerint Magyarország aktív szerepet játszik az unió nyugat-balkáni bővítésében és szeretné gyorsítani ezt a folyamatot a stabilitás, a béke, a biztonság és a jólét érdekében. Gaal Gergely, a Dialógus Alapítvány alapítója szerint szervezetük a társadalmi párbeszéd erősítése érdekében támogatja a rendezvényt, mert „a közép-európai népek nem mondhatnak le egymásról” és a dialógusról a másik problémáinak megértése érdekében.

Az Európa Dialógus programsorozat keretében megtartott rendezvény kerekasztal-beszélgetésén Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője arról beszélt, hogy Horvátország és Szlovénia uniós tagsága után újabb „együttes ugrásra” van szükség a balkáni integrációban, amelyhez a szomszédos országok és a fiatal nemzedékek elképzeléseinek megismerése, de erős transzatlanti összetevő, azaz az Egyesült Államok szerepvállalása is szükséges. Úgy fogalmazott: Magyarország ebben a folyamatban „hiteles ország, rendelkezik tapasztalatokkal, ismeri a balkáni észjárást”, mindezt úgy, hogy nem tagja ennek a térségnek.

Magyarország indokoltan jelentkezett be a „balkáni kapuőr” szerepére, ez az oka annak, hogy a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos a magyar kormány által delegált Várhelyi Olivér – mondta a rendezvényen Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. A korábbi uniós biztos szerint nyugodtan kijelenthető, hogy „bővítési fáradtság uralkodik az Európai Unión”, holott az európai integráció sikeres békeprojekt, amellyel sikerült megtörni emberek millióit kiirtó konfliktusok 75 éven át tartó ördögi körét. Tovább kell menni, mert a Balkán nem a legstabilabb és legkiszámíthatóbb része Európának, így „az európai békeprojekt következő lépése kell, hogy legyen”. „A mi felelősségünk, hogy ezt érvényesítsük az európai uniós intézmények felé” – hangsúlyozta Navracsics Tibor, aki hozzátette: az európai közösségnek pacifikálnia kell a Balkánt is, ami egyet jelent az európai integrációval.

„Abban vagyunk érdekeltek, hogy a Nyugat-Balkán életképes, stabil, megbízható, gazdaságilag és társadalmileg sikeres régió legyen” – jelentette ki a beszélgetésen Ugrósdy Márton, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, a miniszterelnök politikai igazgatójának helyettese. Látható a magyar vállalatok tisztességes üzleti kapcsolatokon alapuló terjeszkedése például Szerbiában és „összeáll az a magyar stratégia, ami a Nyugat-Balkán európai integrációját segíteni kívánja” – fogalmazott a helyettes államtitkár, aki szerint a Szerbiával való együttműködés „kisugárzik az egész térségre”.