Katonai tiszteletadás mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 63. évfordulóján, hétfő reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.
Katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország nemzeti lobogóját az Országház előtti Kossuth Lajos téren az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 63. évfordulóján, a nemzeti gyásznapon, 2019. november 4-én. (MTI fotó: Mohai Balázs)
A lobogót esőben a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel, majd a Szózat zenéjére eresztették félárbócra. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a nemzeti lovas díszegység. A Parlament főlépcsője feletti erkélyek egyikén egy lyukas magyar zászló, a másikon egy fekete gyászzászló lengett.
Fotó: Botár Gergely/kormany.hu
Egész nap gyertyát lehet gyújtani a Terror Háza Múzeumnál, a Hősök falánál, továbbá protokollmentes megemlékezés lesz a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál.
Este 6 órakor emlékkoncert kezdődik a Szent István-bazilikában, közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara.
Történész: A forradalom miatt kivégzettek harmada vidéki volt
Az 1956-os forradalmat követő megtorlás kivégzettjeinek harmada vidéki volt - mondta a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke az M1 aktuális csatorna hétfői adásában.
Fotó: Botár Gergely/kormany.hu
Bár vidéken nem volt fegyveres ellenállás, az ott történtek miatt 72 embert végeztek ki - tette hozzá Földváryné Kiss Réka.
Közölte: 1956-nak az az egyik nagy csodája, hogy kevés olyan eseménye van a magyar történelemnek, amely mellé ilyen óriási tömegek, társadalmi csoportok álltak volna.
Míg Budapesten fegyveres harcok dúltak és az értelmiség megfogalmazta a maga követeléseit, addig vidéken nagyobb véres atrocitások nélkül váltották le a régi pártállami tanácsrendszert és a rend helyreállítására helyezték a hangsúlyt.
A vidékiek élelmiszerekkel segítették a budapestieket, és vidéken november 4-én sem állt meg az élet, még decemberben is tüntetések zajlottak. A szolidaritási hálónak ezt az erejét ismerte fel a kádári megtorló gépezet, ezért követte a forradalmat óriási megtorlás vidéken is - mondta a történész.
Fotó: Botár Gergely/kormany.hu
Példaként említette Szobonya Zoltán jánoshalmi ügyvédet, akit a kulákok védőszentjének is neveztek, mert az 1950-es években azoknak nyújtott jogi segítséget, akiket a Rákosi-korszak kuláknak bélyegzett. Annak ellenére, hogy azt az álláspontot képviselte, a kommunistáknak is lehetőségük van politikai pártot szervezni, és kommunistákat is védett, koncepciós per után kivégezték. Három kisgyermek maradt utána, az özvegye nem kapott munkát - idézte fel Földváryné Kiss Réka, aki hangsúlyozta: a 72 kivégzett mögött 72 családi sors, 72 özvegy és az árváik maradtak.
