Új dinamika jellemzi a magyar felsőoktatást: egyre több a jelentkező, ezen belül egyre többen a szakképzésből és a hátrányos helyzetű régiókból érkeznek a felsőoktatásba, és egyre jobban teljesítenek nemzetközi szinten a magyar egyetemek – hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára a TV2 reggeli műsorában pénteken.

Az idén több mint 140 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, ez az elmúlt másfél évtizedben a legmagasabb szám, a tavalyinál is tízezerrel több.
Az elmúlt években tizenkét magyar egyetemnek sikerült a világ legjobb öt százalékába bekerülnie, s a magyar hallgatók kétharmada ezen a tizenkét egyetemen tanul. A Semmelweis Egyetem már a régió legjobbja, és világszinten is a legfelső egy százalékba tartozik. A cél az, hogy 2030-ra legyen egy magyar egyetem a világ száz legjobb egyeteme között, s több is a száz legjobb európai között – fejtette ki Varga-Bajusz Veronika.
Az idei felvételi adatokról elmondta: egyre több hallgató jelentkezik olyan képzésekre, amelyek a nemzetgazdaság számára fontosak, ilyenek például a műszaki, informatikai, természettudományos szakok, illetve a pedagógus- és orvosképzés. Idén a gazdaságtudományi területre jelentkeztek a legtöbben, ezt követte a műszaki, informatikai terület, a harmadik pedig a pedagógusképzés. A munkaerőpiaci igények és a képzési struktúrák összekapcsolódnak.
A szakképzésből egyre többen jelentkeznek a felsőoktatásba, köztük az idén először végző okleveles technikusok, akiknek a tanterve kapcsolódik a felsőoktatási intézmények tanterveihez.
2022 óta 82 százalékkal nőtt a szakképzésből a felsőoktatásba jelentkezők száma annak is köszönhetően, hogy az elmúlt években javították a felsőoktatás és a szakképzés közötti kapcsolatot. Pedagógusképzésre több mint 25 ezren jelentkeztek idén, 2023 óta ez a második-harmadik legnépszerűbb képzési irány a jelentkezők között, amiben az elmúlt évek bérfejlesztéseinek hatása is megmutatkozik – tette hozzá a kereszténydemokrata politikus.
Arról is beszámolt, hogy két és félszeresére nőtt a hátrányos helyzetű térségekből a felsőoktatásba jelentkezők száma, 2022-ben mintegy hatezren jelentkeztek ilyen régiókból, idén már közel tizenötezren. A diploma értékét jelzi az is, hogy a jelentkezők negyede harminc éves elmúlt – mutatott rá az államtitkár. Megjegyezte:
idén a legidősebb felsőoktatásba jelentkező 84 éves.
