Napirend előtt

KDNP: a kormány ne fizesse ki a strasbourgi bíróság által kiszabott büntetést!


Hollik István kereszténydemokrata képviselő felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. április 3-án. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Hollik István (KDNP) közölte: pártja azt kéri a kormánytól, ne fizesse ki a strasbourgi bíróság által két bangladesi migráns ügyében az őket képviselő Magyar Helsinki Bizottságnak megítélt pénzt. „Ha most fizetünk, csak akkor kezdődik a migránsbiznisz", és 40-50 milliárd forintot is kiperelhetnek a magyar családok zsebéből – fogalmazott. A politikus felháborítónak nevezte az ítéletet, ráadásul szerinte a Helsinki-bizottság, egy „Soros-szervezet", Magyarország biztonsága helyett a másik oldalra állt. A strasbourgi bíróság határozatával túlterjeszkedett hatáskörén, jogalkalmazás helyett jogalkotást végzett – mondta.

Dömötör Csaba államtitkár szerint szintén elkeserítő, hogy „a strasbourgi bíróság döntéseivel elősegíti a migránsbizniszt", sőt más ítéleteivel a „börtönbizniszt" is. A bíróság számos esetben életidegen döntéseket hoz, ezért meg kell reformálni a működését – közölte.


Fidesz: a Ház is mondjon véleményt a strasbourgi bíróságról!

Gulyás Gergely (Fidesz) a napokban kezdődött nemzeti konzultációról beszélt, kifejtve az abban szereplő öt témakört, a rezsicsökkentés megvédését, az illegális bevándorlást, a társadalmi szervezetek átláthatóságát, a munkahelyteremtést és az adócsökkentést. A rezsicsökkentést szerinte Brüsszel el akarja lehetetleníteni, a társadalmi szervezetek átláthatósága ügyében adott reakciókból pedig az látható – mondta –, „a hóhért akasztják", a kormány javaslata ugyanis az, hogy azok is érvényesítsék magukra az átláthatóságot, akik ezt az államon számon kérik. A bevándorlás ügyében közölte: frakciója javasolja, hogy az Országgyűlés és illetékes bizottságai alakítsák ki véleményüket a strasbourgi bíróságnak a két bangladesi ügyében hozott ítéletéről, és tárgyalják meg a testület gyakorlatát. Dömötör Csaba úgy reagált: az elhibázott bevándorláspolitikát jellemzi az elhibázott strasbourgi bíróság ítélet is. Szerinte a nemzeti konzultációs részvétel kiállás az ország függetlensége mellett.


Napirend

Kivételes eljárásban tárgyalja a Ház a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását, amelyről már kedden zárószavazást tarthatnak, miután szintén kedden lefolytatják annak összevont vitáját. Erről az egyszerű többséget igénylő döntést 115 támogató és 49 elutasító vokssal hozta meg az Országgyűlés.

A Ház emellett levette eheti napirendjéről a reklámadóról szóló törvény módosításának vitáját, és arról is döntöttek, hogy ezen a héten csupán keddig üléseznek, a szerdára tervezett pontokat kedden tárgyalják. 

LMP-s és jobbikos képviselők kezdeményezésére az Országgyűlés szavaz arról kedden, hogy büntetésképpen csökkenjen-e összesen öt, a két frakcióba tartozó képviselő fizetése. A mentelmi bizottság korábban elutasította a képviselők fellebbezését a fizetéscsökkentéssel szemben.

A képviselők döntöttek arról is, hogy a jövő hétfőn, az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében rendezendő vitanap időkereteit megkétszerezi, elutasítottak ugyanakkor az LMP és az MSZP kezdeményezését arra, hogy a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását ne kezdje meg a Ház.

Kövér László házbizottsági egyetértés hiányában szavazásra bocsátotta, hogy a honvédelmi bizottság hozhasson határozatot arról a titkos előterjesztésről, amely a honvédelmi feladatok 2015-ös megvalósításáról és a honvédség állapotáról szól. A többség ezt támogatta.


Interpellációk

Fidesz: kik lehetnek érintettek a Szeviép-ügyben?

Salacz László (Fidesz) arról beszélt, hogy a mára már csődbe ment Szeviép Zrt. az MSZP-s kormányok alatt több mint 34 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el. A cég ezer szálon keresztül kötődik a szocialistákhoz és Botka László szegedi polgármesterhez – jelentette ki. Szavai szerint habár az MSZP-s polgármester tagadta, de a város több projektet is a céggel végeztetett el, összesen kilenc milliárd forint értékben. A Szeviépet 2010-ben számolták fel, miután évekig sikeresen bújt ki a fizetési határidők alól, végül 11 milliárd forintos adósságot hagyott maga után, amivel ötszáz alvállalkozónak tartoznak - hangsúlyozta a politikus. A Szeviép több vezetője ellen eljárás folyik, mert kölcsönöket nyújtottak gazdasági társaságoknak és magánszemélyeknek - emlékeztetett. A másfél milliárd forintnyi kölcsön egyharmadát a cég egyik leányvállalata kapta, aminek Ujhelyi István szocialista EP-képviselő sofőrje volt az ügyvezetője – emelte ki. A képviselő azt kérdezte, mikor láthatnak majd tisztán a Szeviép-ügyben és annak kik lehetnek az érintettjei. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt felelte, hiába nem kormányoznak a szocialisták már évek óta, „halomra hullanak ki a korrupciós csontvázak a szekrényből". A vizsgálódás a hatóságok feladata, de az lenne a legkönnyebb, ha a szocialisták tisztáznák az ügyet – tette hozzá.


KDNP: hogyan lehet fejleszteni az élelmiszergazdaságot?

Földi László (KDNP) arról beszélt, hogy a mezőgazdaság a jövőben és a jelenben is meghatározó társadalmi súllyal bír Magyarországon. A képviselő azt mondta, hogy a magyar élelmiszergazdaságban a mostaninál mintegy hatvan százalékkal nagyobb potenciál rejlik, ami jelentős lehetőségeket ad az ország számára. A biztonságos élelmiszerellátást, a GMO-mentesség fenntartását, a természeti értékek megóvását, a biológiai sokféleség megőrzését és a környezet kíméletét célként megnevező képviselő arra kérdezett rá, hogy hogyan lehet fejleszteni az élelmiszergazdaságot és versenyképesebbé tenni a mezőgazdaságot.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára nyomatékosította, hogy a magyar mezőgazdaság kivételesen jól teljesített az elmúlt esztendőkben. Az élelmiszerstratégiára pedig azért volt szükség, mert olyan kihívásokkal nézünk szembe a közeljövőben, amelyekre egyelőre még nem ismerjük a válaszokat – hívta fel a figyelmet. Ezért kell megtalálni arra a megoldást, hogy hogyan lehet kielégíteni a megnövekedett lakossági igényeket – közölte. Magyarország érdeke nem az, hogy a mesterséges termékek vonalán induljon el, hanem az, hogy a hagyományos mezőgazdaságon belül a prémium kategóriában tudjon kitörni a nemzetközi piacra – szögezte le.

Fidesz a határok védelméről

Németh Szilárd (Fidesz) azt firtatta, milyen hatással lehet a magyar határvédelemre az unió és Törökország közötti megállapodás esetleges felbomlása. Kitért az európai városokat ért támadásokra és azt mondta: fel kell tenni a kérdést, hogyan jutottak el idáig. Mint mondta, az unió vezetői csak a sokadik támadás után jutottak el oda, hogyan lehet feltartani a migránsáradatot, és született meg az unió és Törökország közötti megállapodás. Törökország azonban néhány hete kilátásba helyezte a megállapodás felmondását, s az uniónak nincs erre az esetre b-terve. Azt kérdezte: ha felmondja a megállapodást Törökország az unióval, képesek leszünk kezelni az akár százezres nagyságrendű áradatot? Kontrát Károly államtitkár úgy reagált: felkészültek és meg tudják védeni a határokat. Megjegyezte: Magyarország azon az állásponton volt mindig is, hogy nem szabad kizárólag Törökország kezébe tenni Európa biztonságát. Kijelentette: a megállapodás felbomlása esetén is meg tudják védeni Magyarországot, a határvizeket is folyamatosan figyelik. Hozzátette: a megerősített jogi határzárral kapcsolatban pozitívak a tapasztalatok. Egyúttal, azt kérte, hogy akinek fontos az ország védelme és biztonsága, válaszoljon a nemzeti konzultációban szereplő kérdésekre.

Fidesz: minek köszönhető a külkereskedelmi többlet?

Czomba Sándor (Fidesz) üdvözölte, hogy egyre több kedvező gazdasági adat kerül nyilvánosságra, a kiugró exporteredmények pedig mind a valutabevételeket, mind a fizetési mérleget jelentősen javították. Hozzátette: a KSH legfrissebb adatai 9,9 milliárd euró többletről számolnak be. Arról érdeklődött, minek köszönhető ez és mi várható a területen a közeljövőben. Szabó László, a külgazdasági és külügyi tárca parlamenti államtitkára azt felelte, a 2010 utáni új modell sok régi dogmát megdöntött, egyszerre növekedett a gazdaság, jöttek létre új munkahelyek, fegyelmezett költségvetés készült és csökkent az államadósság. Jelezte, hogy megnövelték a külkereskedelmi szakemberek, attasét létszámát a külképviseleteken, a kereskedőházak közel 60 állomáson 4 ezer partnerrel állnak kapcsolatban, s tavaly 1500 új lehetőséget teremtettek a magyar vállalatok számára. Jó döntésnek ítélte, hogy a külgazdaság került a kormány fókuszába.


Azonnali kérdések

Fidesz: soha nem volt ennyi amerikai beruházás Magyarországon

Simon Róbert (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy folyamatosan gyarapodik Magyarország és az Egyesült Államok gazdasági együttműködése, soha nem volt még ennyi  amerikai beruházás Magyarországon. Közel 1650 amerikai érdekeltségű vállalkozás tevékenykedik az országban. Ezzel kapcsolatban elmondta: a Spicer fogaskerékgyártó üzemet Győrben hozzák létre, ahonnan a DANA amerikai autóipari cégcsoport globális vevőinek regionális megrendeléseit teljesítik majd. A vállalat mintegy 46 millió eurót fektet be az új gyáregység megvalósításába, amihez a kormány 2,9 milliárd forint támogatást nyújt – mondta. Szabó László külügyi államtitkár azt válaszolta: a magyar gazdaság vonzóvá vált az amerikai cégeknek, látszik az, hogy most már nem egy összeszerelő-üzemként tekintenek Magyarországra, hanem csúcstechnológiát hoznak ide.

KDNP: mikor indulhat el az e-egészségügyi rendszer?

Vejkey Imre (KDNP) azt tudakolta, hogy mikor indulhat el az e-egészségügyi szolgáltatási rendszer Magyarországon. A képviselő emlékeztetett, hogy a parlament 2015. decemberben szavazott arról a törvényjavaslatról, amelyik megteremtette az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér létrehozásának lehetőségét. Az új rendszerben nem lesz majd szükség papírokra, és az orvosi dokumentáció sem veszhet el, mert az a felhőben elérhető lesz – emelte ki.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy márciusban már 11 kórházban, 36 patikában és 22 háziorvosnál is elindult az éles próbaüzem. Jelen pillanatban a kórházak 69, a háziorvosok 72, míg a gyógyszertárak 85 százaléka képes lenne a csatlakozásra – emelte ki. Hozzátette, hogy a rendszert az adatvédelmi szabályok legmesszebbmenő betartásával építették fel.

Fidesz: ne fizessen a kormány a Magyar Helsinki Bizottságnak!

A jól szervezett "migránsbizniszről" beszélő Ágh Péter (Fidesz) jogilag és erkölcsileg is felháborítónak nevezte az Emberi Jogok Európai Bíróságának nem jogerős döntését, amelyik arra kötelezte a kormányt, fizessen a két kiutasított bangladesi férfit képviselő Magyar Helsinki Bizottságnak perköltségként 2,7 millió forintot. A bíróság emellett közel hatmillió forintot ítélt meg mindkét férfinak. A képviselő arra kérte a kabinetet, hogy ne fizesse ki a bírságot. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára felidézte, hogy a politikus által idézett eset 2015 őszére nyúlik vissza. Akkor a tranzitzónában feltartóztattak két „bangladesinek mondott személyt", Iliasz Iliaszt és Ali Ahmedet, akik nem kaptak menekültstátuszt, és ezután Szerbia felé távoztak – fogalmazott az államtitkár. A  bírósági döntést "falsnak" nevező Völner Pál azt mondta, hogy Magyarország felülvizsgálatot fog kérni az ügyben.

Módosítaná a kormány az erdőről szóló törvényt

Módosítaná az erdőről szóló törvényt a kormány, az előterjesztés lényege, hogy csökkentenék az adminisztrációs terheket és rendeznék több százezer hektárnyi, bizonytalan jogállású erdő helyzetét. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter expozéjában elmondta, hogy a korábbi módosítás után számos szabályozási bizonytalanság maradt fenn, és az adminisztrációs terhek csökkentése is részleges volt. Ezért az új törvénytervezet megfelelően „cizellált" szabályozást javasol, és a kisebb erdők esetében egyszerűsítést is tartalmaz, valamint megerősíti az állami erdők jelentőségét, a magánerdők esetében pedig a gazdasági szempontoknak biztosít elsőbbséget, a magán erdőgazdálkodás polgárjogi helyzetét alapozza meg. A végcél ezzel, hogy a 200 ezer hektár rendezetlen és 400 ezer hektár bizonytalan jogi helyzetű erdő helyzetét rendezni tudják. Kiemelt szempont volt a miniszter elmondása szerint, hogy a bürokráciát csökkentsék, ennek érdekében a javaslat előírja, hogy 2019. január 1-jétől interaktív ügyintézést kell bevezetni az erdészeti nyilvántartás alapján. Emellett javasolják az indokolatlan eljárási díjak megszüntetését is. A javaslatokkal a miniszter szerint azt is szeretnék elérni, hogy növekedjen az erdőtelepítési kedv, valamint növekedjen az ország erdősített területe.

Győrffy Balázs, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában a kisebb adminisztrációs terhekre vonatkozó javaslatokat emelte ki, és szólt az állami erdőkkel kapcsolatos társadalmi igények fokozottabb kielégítéséről is. Elmondta még, hogy pontosítják a törvény alapelveit is, a cél pedig a szükséges és elégséges mértékű szabályozás, a magántulajdonú erdők hatékonyabb hasznosítása, illetve az, hogy összhangba hozzák a szabályokat a 2018 januárjában életbe lépő közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel.

Földi László, a KDNP képviselője rövid felszólalásában jelezte, hogy támogatják a javaslatot.


Vita az agrárkamarai módosításokról 

A két fideszes előterjesztő, Győrffy Balázs és Jakab István ismertette hétfőn este a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvénymódosító javaslatot.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke elmondta, a változtatást az teszi lehetővé, hogy az agrárkamara informatikai rendszere alkalmassá vált arra, hogy a különböző közhiteles adatbázisokból a kamarai tagokra vonatkozó adatokat vegyen át. A törvénymódosítás ezért rendezni kívánja a tagnyilvántartás szabályait, valamint új adatkezelési szabályokat fektet le.

Jakab István úgy fogalmazott, a mostani módosítás lehetővé teszi, hogy az ágazat valamennyi szereplőjének megfelelő szolgáltatásokat tudjon biztosítani a kamara.

Bitay Márton Örs állami földprogramért felelős államtitkár rövid válaszában olyan „agrocelebnek" nevezte Sallai R. Benedeket, aki mögött nincs valódi szakmai támogatás. Megjegyezte továbbá, hogy az előterjesztés nem titkos, hanem nyilvános adatbázisokban fellelhető információkhoz kívánja hozzájuttatni az agrárkamarát.

Napirend után

Az ülést vezető Hiller István lezárta az ülésnapot. A parlament kedden szavazásokkal folytatja munkáját.