Tavaly június másodikán fogadta el az Országgyűlés a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény (versenytörvény) módosítását, amely a kartellezéssel kapcsolatos vezetői felelősséget is szabályozza. Sólyom László köztársasági elnök azonban a Taláros testület állásfoglalását kérve elküldte az Alkotmánybíróságnak.

 

A törvénymódosítás abban a reményben született, hogy ösztönözni fogja a vállalkozásokat a kartellek önkéntes feltárására. Az engedékenységi politika lényege, hogy a kartellről először bizonyítékot szolgáltató vállalkozás és annak vezetői mentesülnek a büntetés alól.  A bírság kiszabása alól mentesülő vállalkozások mindaddig nem kötelesek megtéríteni a kartellezéssel okozott kárt, ameddig a követelés az ugyanazon jogsértésért felelős másik (engedékenységben nem részesülő) károkozótól is behajtható. A versenykorlátozó megállapodásnak árfelhajtó hatását az ellenkező bizonyításáig tíz százalékosnak kell tekinteni. Fontos, hogy a vélelem csak az „eladói” oldalon létrejött kartellek esetén alkalmazható. Ezáltal a kartellező vállalkozások ellen magánjogi jogérvényesítéssel élni kívánó felperesnek a károkozás mértékét nem kell bizonyítani, ha megelégszik a tíz százalékkal. Ha jogerős versenytanácsi vagy bírósági határozat megállapítja, hogy a vállalkozások kartelleztek és emiatt bírság is kiszabásra kerül, az elmarasztalt cégek vezető tisztségviselői két évig nem tölthetnek be gazdasági társaságnál ilyen tisztséget.  Az érintett vezető egy bírósági eljárás keretében „mentheti ki magát”, azaz bizonyíthatja, hogy a jogsértést megvalósító döntésben nem vett részt, vagy az ellen tiltakozott, ebben az esetben rá nem vonatkozik a hátrányos jogkövetkezmény. 

 

Sólyom László köztársasági elnök szerint a törvény nemperes eljárásban nyújt csak jogorvoslatot az eltiltás ellen, és e jogorvoslat során a cégvezetőnek kell bizonyítania, hogy nem vett részt a jogellenes döntés meghozatalában. Mindezt azonban úgy, hogy az érintett nem vitathatja nyilvános, szóbeli tárgyaláson, tanúk bevonásával a felelősségét. Ez az államfő szerint ellentétes az alkotmány által garantált tisztességes eljáráshoz való joggal. Sólyom László szerint nem összeegyeztethető az alkotmányban garantált ártatlanság vélelmével sem, hogy a törvény az érintett vezető tisztségviselők bűnösségét vélelmezi, amellyel szemben nekik kell bizonyítani ártatlanságukat.

 

Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti a versenytörvény vezetői felelősséggel kapcsolatos új szabályait, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a kifogásolt szabályok nélküli életbeléptetését javasolja a kormánynak – jelentette be a GVH jogi irodájának vezetője. Wallacher Lajos a GVH jogi irodájának vezetője szerint az ártatlanság vélelme büntető jogi kategória, amit az Alkotmánybíróság ugyan kiterjesztően értelmez, de ebben az esetben nem jöhet szóba. A teljes eljárás – az eltiltásig – öt-hat évet vesz igénybe, amit az első ilyen ügy indulásától kell számolni, arra pedig a törvénymódosítás hatályba lépése után kerülhet sor. Amennyiben az Alkotmánybíróság mégis alkotmányellenesnek minősítené a vezetői felelősség szabályait, akkor a GVH valamint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium is azt javasolná a kormánynak, hogy e szabályok nélkül léptesse hatályba a versenytörvény módosítását. A csomagot ismételten a parlament elé kell majd terjeszteni, mivel az elfogadott törvényszöveg a hatálybalépés időpontjaként múlt év szeptember első napját jelölte meg, így azt mindenképpen módosítani kell.

 

+

 

A Lehet Más a Politika (LMP) társadalmi kezdeményezés arra kérte az Alkotmánybíróságot, semmisítse meg az önkormányzati törvény azon rendelkezését, amely „üzleti érdekre“ hivatkozva lehetővé teszi a képviselőtestüle¬teknek, hogy a közvagyon sorsáról döntő üléseikről kizárják a nyilvánosságot. Az LMP meggyőződése, hogy a korrupció elleni leghatékonyabb eszköz a teljes átláthatóság biztosítása a közhatalom működését illetően, kiváltképp, ha közvagyonról, közpénzek felhasználásáról van szó. Úgy vélik, hogy a közelmúltban a Budapesten kipattant  belső kerületi ingatlan-botrányokhoz hasonló esetek megelőzhetőek lennének, ha a helyi képviselőtestüle¬teknek nem lenne lehetőségük, hogy ingatlan-ügyleteiknél zárt ülést rendeljenek el.

 

A megtámadott passzus gyakorlatilag korlátlan jogkört biztosít a „mutyizásra“, azaz arra, hogy a helyi döntéshozók éppen azokban az esetekben zárják ki a nyilvánosságot, amikor a közélet tisztasága érdekében a legnagyobb szükség lenne az állampolgári kontrollra.  A LMP úgy véli, hogy az állampolgárok csak akkor lehetnek teljes jogú tagjai a helyi közösségnek, ha jól működik a társadalmi nyilvánosság: ha birtokába juthatnak a helyi költségvetést, vagy az önkormányzati vagyont érintő információknak, s így érdemben formálhatják a helyi közéletet. „Ha az önkormányzatok tisztán, átláthatóan működnek, és nincs mit titkolniuk, akkor zárt ülésekre sincs szükség.”

 

+

 

Alkotmánymódosítást kezdeményez két civil szervezettel együttműködve a Magyarországi Munkáspárt 2006 annak érdekében, hogy foglalják az alaptörvénybe a lakhatáshoz való jogot – jelentette be a szociális minisztérium épülete előtt tartott sajtótájékoztatón Vajnai Attila elnökhelyettes. Egy olyan országban, ahol kilenc éve az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a lakhatás nem alaptörvényből levezethető jog, „nincs is mit csodálkozni azon”, hogy emberek tömege kerül az utcára, vagy nem fűti saját lakását, hogy megfagy, esetleg olyan betegséget szerez, amely hetek, hónapok múlva végez vele – mondta. A politikus közlése szerint ezért a Fiatal Baloldali Unióval és az ATTAC Magyarország nevű szervezettel közösen a kormányhoz és a parlamenti pártokhoz fordulnak kezdeményezésükkel, ugyanakkor javasolják azt is, hogy nyissák meg az állami és önkormányzati tulajdonú erdőket annak érdekében, hogy ott hulladék fát gyűjthessenek a rászorulók illetve a rászorulóknak. 

 

Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén foglalkozik a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 26. § (2) bekezdésének alkotmányosságával.

 

Határozat készül a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek „a 2005. évi költségvetésről szóló 2004. évi CXXX. törvény 96. § (6) bekezdése hatálybalépéséről rendelkező rendelkezések” alkotmányosságáról.

 

Ismét napirenden lesz a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXX. törvény 63. § (1) bekezdése alkotmányelle¬nességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet. Az Országgyűlés 2008. június 9-én fogadta el a törvénymódosí¬tásokat, amelyek alapján június 19-től az egy éven túli parkolási díj meg nem fizetése iránti ügyeket a bíróságok nem tárgyalhatják, a folyamatban lévő pereket megszüntetik.

 

Megvitatják a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és az azzal összefüggő 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet, valamint az 1/2002. (I. 17.) IM rendelet alkotmányosságát.

 

Ismét napirendre kerül a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 92. § hivatkozott szövegrésze, valamint az (5) és (6) bekezdése alkotmányelle¬nességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

 

Folytatják a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá az egyes közérdek közlemények magyar nyelv közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény 1. § (1) és (2) bekezdésének alkotmányosságát elemző határozattervezet vitáját.

 

Megtámadták a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 36. § (6) bekezdésének, valamint a 78. § (8) bekezdésének alkotmányosságát.

 

Megkezdik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 65/A. § alkotmányossági vizsgálatát.

 

A testület elé kerül az Országos Választási Bizottság 32/2008. OVB határozata ellen benyújtott kifogás is. Az OVB megtagadta a dr. Ádám Attila által a Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány képviseletében benyújtott országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük a vonatkozó törvények olyan tartalmú módosítását, hogy a forgalomképte¬lennek, illetve korlátozottan forgalomképesnek minősített kizárólagos állami vagyonba tartozó vagyonelemek ilyen minősítésének megváltoztatásához, valamint azok hasznosításához, elidegenítéséhez és megterheléséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával meghozott előzetes jóváhagyó parlamenti döntés legyen szükséges.”

 

Kedden másodszor lesz napirenden a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításról szóló, az Országgyűlés 2008. június 2-i ülésnapján elfogadott törvény alkotmányossági vizsgálata. A parlament által elfogadott, még ki nem hirdetett törvény alkotmányelle¬nességének előzetes vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök június 24-én fordult az Alkotmánybíró¬sághoz.

 

Szó lesz a földgáz díjának megállapításáról szóló – 2000. VII. 1. és 2000. XI. 2. között hatályos – 11/1999. (III. 19.) GM rendelet 1. számú melléklete alkotmányelle¬nességének vizsgálata tárgyában készült határozatterve¬zetről.

 

Tanácskoznak az Országos Választási Bizottság 434/2007. (X. 24.) OVB határozata elleni kifogásról. Az OVB hitelesítette a Semjén Zsolt és Navracsics Tibor, valamint a Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselőcsopor¬tjainak további 151 országgyűlési képviselője által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyűlési képviselők személyi jövedelemadó bevallásai a nyilvánosság számára hozzáférhetőek legyenek?”

 

Tárgyalnak az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 54. § (1) bekezdése első mondatának alkotmányosságáról.

 

Megkérdőjelezték a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15. § (3) bekezdésének alkotmányossá-gát is.

 

Határozat készül a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény egyes rendelkezései alkotmányelle-nességének vizsgálata tárgyában.

 

A keddi teljes ülés végén négy végzéstervezetről is tárgyalnak.