Demonstráció a Taláros Testületnek címezve! Nem léphetett életbe az új mezőgazdasági támogatási rendszert szabályozó törvény. A terézvárosi MSZP, és SZDSZ a meggyanúsított tucatnyi képviselője védelmében a Taláros Testülethez fordul jogorvoslatért. Az Alkotmánybíróság február 2-3-i teljes ülésének napirendje.
Egészen ritka pillanat: tüntetés a Taláros Testületnek címezve! A hétvégén (pénteken késő délután) az Alkotmánybíróság (nem az Esztergomi) a budai I. kerületi épülete előtt jöttek össze a demonstrálók. A rendezvény szervezői (Magyarok Világszövetsége, Jobbik, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Magyar Gárda) szónokai az épület bejárata előtt felállított ideiglenesen színpadon mondták el beszédeiket, majd petíciót adtak át Alkotmánybíróság képviselőjének.
A „Sátánt, el a Szent Koronától!” vezérmondattól vezérelt tüntetés szónokai állították: az IMF-hitelért cserébe eladná, vagy elzálogosítaná a Szent Koronát a kormány. (A dolog pikantériája: elméletileg, a kulturális javak főszabály szerint, az illetékes miniszter engedélyével elidegeníthető, így zálogjoggal is terhelhető.) Emlékeztettek arra is, hogy kormánypárti sorokban (SZDSZ) svájcisapkának is minősítették Szent Koronát. A szervezők szerint, miután feloszlatta önmagát a Szent Korona Testület, „az Alkotmánybíróságnak pótolnia kell a királyi jelvények védelmében létrejött hiányosságot!” Kiss Róbert, a Magyar Gárda Mozgalom főkapitánya koronavédő beszédében mindenkit felszólított: „Féljék a magyarok Istenét, ha bemocskolják a Szent Koronát!” Felszólaltak persze mások is, Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselő jelöltje és Papp Lajos szívsebész is.
A „hivatalos szervek” jelentései szerint az „elégedetlenkedők” voltak vagy másfél ezren. Táblákkal, zászlókkal, s mindenféle látványos és esetlegesen aggodalomra okot adó felszereléssel. A rendet kordonokkal és jelentős rendőri jelenléttel biztosították. Oldallukon gázálarc (is) lógott, – a helyszínre csak motozás után lehetett eljutni, a környező utcákban parkolni is tilos volt.
A tömeg békésen ismételte a „vesszen a kormány” ütemes rigmusát. Idegen szemlélő mindebből arra következtethetett, hogy tévedésből választották a tiltakozó demonstráló színhelyéül az Alkotmánybíróság budai épületét. – Sokkal inkább Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnök rezidenciája, a Parlament, az MSZP vagy az SZDSZ székháza illett volna hozzá.
Sagyibó Melinda, a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese - a szenzációt szimatoló váró média legnagyobb bánatára - bejelentette: rendőri intézkedésre nem volt szükség. A demonstráció hat óra után pár perccel a Szózat eléneklésével véget ért.
+
Nem léphetett életbe, 2009 első munkanapján az új mezőgazdasági támogatási rendszert szabályozó törvény. Az Alkotmánybíróság ugyan soron kívül foglalkozik Sólyom László köztársasági elnök által, alkotmányossági szempontból aggályosnak talált jogszabállyal, határozat azonban – Sereg András a Testület szóvivője is megerősítette- tengernyi elfoglaltságuk közepette aligha születik tavasz előtt. Ennek hiányában a törvény, bár az Országgyűlés elfogadta, nem léphet hatályba, marad a jelenlegi módszer. (Sólyom László álláspontja szerint a támogatási jog termeléstől elvonatkoztatott önállósítása csökkenti a haszonbérbe adott termőföldek forgalomképességét és forgalmi értékét, hiszen így a támogatási jog a termelőt, és nem a tulajdonost illeti. A törvény tárgyalása során KDNP és a Fidesz szószólói is ezt sérelmezték leginkább. A jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek. A törvény ennek a követelménynek nem felel meg, hiszen múltbeli – 2006-os – időponthoz köti a támogatási jogosultság egy részét, ami sérti a jogbiztonságot.)
+
Az Alkotmánybíróság tavaly decemberben – mivel alkotmányellenesnek találta – megsemmisítette a luxusadóról szóló törvényt, valamint a helyi adókról szóló törvény egy részét. A döntés nyomán a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rámutatott arra, hogy a főváros az elmúlt két évben jogtalanul szedte be ezt a terhet, vissza kellene juttatni mintegy erkölcsi jóvátételként nem személy szerint a befizetőnek, hanem a társadalomnak.
+
Szolidárisát fejezte ki a terézvárosi MSZP, és az SZDSZ szervezete a meggyanúsított majd tucatnyi képviselői védelmében. Határozottan kiállnak az ingatlanügyben gyanúsított politikusaik mellett, mondván: igazságtalan, hogy „a testületi döntésekért egyéneket próbálnak felelősségre vonni – ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatért”. (A képviselők ellen hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt nyomoznak. A polgármester is gyanúsított. Az eljárás a BRFK szerint fokozott ügyészi felügyelet mellett zajlik, „a Fővárosi Főügyészség konkrét utasításai mentén". A gyanú szerint áron alul, kenőpénzért adták el az ingatlanokat, melyeket a képviselő-testületi többségi döntése szentesített. A gyanúsított képviselők nem tettek vallomást, Verók István polgármester pedig tiltakozott amiatt, hogy a testületet egy döntése miatt akarják felelősségre vonni.)
Az MSZP terézvárosi szervezetének nyilatkozata megerősítette: „Veszélyes precedensnek tartjuk, hogy önkormányzati képviselőket igenlő szavazatuk miatt kollektíve büntetőjogi felelősség alá vonnak, gyanúsítottként hallgatnak ki." Állítják: „választott képviselőt kizárólag politikai felelősség terheli szavazatáért", és ha ez még sincs így, az „alapvetően veszélyezteti az önkormányzati rendszer működését".
+
A Dél-Afrikai Alkotmánybíróság és az Európa Tanács Velencei Bizottságának közös szervezésében, először rendeztek világkonferenciát az alkotmánybíráskodásról, (január 22- 24.). A fokvárosi tanácskozáson kilencvenhárom alkotmánybíróság és más bírói fórum képviselői jelentek meg, köztük a Velencei Bizottság két magyar tagja, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Trócsányi László alkotmánybíró. A konferencia előadói az alkotmánybíráskodás és az emberi jogok összefüggéseit elemezték. A résztvevők megemlékeztek az Európa Tanács és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 60. évfordulójáról. (949. május 5- én tíz állam írta alá a londoni szerződést, amelynek keretében megalakult az Európa Tanács, míg az ENSZ 1948. december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.)
Az Alkotmánybíróság február 2-3-i teljes ülésének napirendje
Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén foglalkozik a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 260. § (1) bekezdés a) pontjának és (2) bekezdésének, továbbá a 219. § (1) bekezdés d) pontjának és a 225. § (1) bekezdésének alkotmányosságával.
Megbeszélik az Országos Választási Bizottság 323/2007. (IX. 12.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB megtagadta az A. J. magánszemély által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtőívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a költségvetésből finanszírozott valamennyi intézményben bármilyen jogviszonyban foglalkoztatottak legalább 3%-a roma legyen?”
Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 183/2007. (VII. 23.) OVB határozata ellen is. Az OVB hitelesítette a Sz. P. magánszemély által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtőívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézményeik, kórházaik működtetésének módjáról a helyi önkormányzatok dönthessenek?”
Ismét tárgyalják Nagy Tamásnak, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége elnökének termőfölddel kapcsolatos népszavazási kezdeményezését. Kifogások érkeztek az Országos Választási Bizottság 182/2007. (VII. 23.) OVB határozata ellen, amely hitelesítette az aláírásgyűjtőív mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a földterület megművelőjét illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén ?”
A testület elé kerül az Országos Választási Bizottság 231/2007. (VII. 31.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás. Az OVB megtagadta a D. Gy. magánszemély által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtőívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy az országgyűlési képviselő választásokon csak olyanokat jelölhessenek, akik az Európai Unióhoz történő csatlakozás előtt (2004. május 1.) nem voltak országgyűlési képviselők?”
Kifogással támadtak meg az Országos Választási Bizottság 73/2007. (XI. 12.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta az A. J. magánszemély által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtőívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy az önkormányzati képviselő választásokon (megyei jogú városban, megyei közgyűlésben, fővárosi közgyűlésben továbbá helyi önkormányzatok képvisel testületeiben) csak olyanokat jelölhessenek, akik az Európai Unióhoz történő csatlakozás előtt (2004. május 1.) nem voltak önkormányzati képviselők?”
Napirendre kerül az Országos Választási Bizottság 19/2008. (I. 8.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás. Az OVB megtagadta a Túlélés 98 Egyesület képviseletében benyújtott kezdeményezés aláírásgyűjtőívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Akarja e, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által felállított Nemzetközi Büntető Törvényszék vizsgálja, vonja felelősségre a Magyarországon rendőrök által Polgári lakósság ellen elkövetett Emberiség elleni bűncselekmények elkövetőit, a bűncselekmények elkövetésére parancsot adó rendőrtiszteket / főtiszteket, ezen cselekmények elkövetését támogató, bűnpártoló Kormányzati tisztségviselő személyeket.”
Megtámadták az Országos Választási Bizottság 63/2008. (II. 26.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a Túlélés 98 Egyesület képviseletében benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtőívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által felállított Nemzetközi Büntető Törvényszék vizsgálja, vonja felelősségre a Magyarországon rendőrök által Polgári lakósság ellen elkövetett Emberiség elleni bűncselekmények elkövetőit, a bűncselekmények elkövetésére parancsot adó rendőrtiszteket/főtiszteket, ezen cselekmények elkövetését támogató, bűnpártoló Kormányzati tisztségviselő személyeket.”
Kedden harmadszor lesz napirenden a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításról szóló, az Országgyűlés 2008. június 2-i ülésnapján elfogadott törvény alkotmányossági vizsgálata. A parlament által elfogadott, még ki nem hirdetett törvény alkotmányelle¬nességének előzetes vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök június 24-én fordult az Alkotmánybíró¬sághoz.
Tanácskoznak a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát vizsgáló határozatterve¬zetről. Problematika készült arról, hogy a helyi önkormányzati választáson való részvétellel összefüggésben megállapítható-e mulasztásban megnyilvánuló alkotmányelle-nesség.
Megkérdőjelezték az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (1) bekezdése a) pontjának „személyi azonosítóját” szövegrészének alkotmányosságát.
Szó lesz a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 117/B. § (3) bekezdés b) pontjának alkotmányosságáról. Megvizsgálják a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 175. § (1) és (2) bekezdésének, valamint a 174. §-ának alkotmányosságát.
