Pártállami ragaszkodás? Ellenvélemény: „az új rendelkezések életbe lépésével a szokásos testületi összetartozással sem tudják többé kivédeni immáron a verés és kényszervallatás jogkövetkezményeit.” Megsemmisített indítványok. Készpénzfizetést korlátozó új adópasszusok. Változatlanul a népszavazásokat szorgalmazó indítványok szerepelnek a legnagyobb számban a Taláros Testület napirendjén. Az Alkotmánybíróság február 9-10-i teljes ülésének napirendje.
Elutasította az Alkotmánybíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat.
A törvény (2005. február 1-jétől hatályos 26. § (2) bekezdése) a korábbi szabályhoz képest (amely a feladatkörhöz szükséges képesítési előírások között nem szereplő felsőfokú iskolai végzettség megszerzése esetén is lehetőséget adott az átsorolásra, ha a köztisztviselő a szakképesítési előírásoknak megfelelt) szigorította a köztisztviselő I. besorolási osztályba kerülésének feltételeit: csak abban az esetben tette azt lehetővé, ha a köztisztviselő a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett. Ezt a rendelkezést az indítványozók azért tartották alkotmányelle¬nesnek, mert a törvényhozó az új szabályt szerintük visszamenőlegesen léptette hatályba; szerzett jogot vont el azzal, hogy az új rendelkezés hatályát, a tanulmányaikat 2005. február 1-jét megelőzően megkezdő köztisztviselőkre is kiterjesztette.
Az Alkotmánybíróság az indítványokat megalapozatlannak találta. Az egyhangúan elfogadott határozat indokolása szerint a támadott rendelkezés a kihirdetését megelőző időre nem állapít meg kötelezettséget, és nem nyilvánít valamely magatartást jogellenessé sem. Az I. besorolási osztályba kerülésre, és az ezzel járó magasabb illetményre való jogosultság keletkezését a törvényhozó – a korábbi és a módosított szabályozás szerint is – az előírt felsőfokú iskolai végzettség megszerzésének jogi tényéhez (nem pedig a tanulmányok megkezdéséhez, folytatásához) kötötte, a hatálybalépés időpontját megelőzően jogosultságot szerzett jogalanyok besorolását pedig a módosítás nem érintette. A Testület egy 1991-ben kelt határozatában kimondta: a szerzett jogok védelme a jogállamban fő szabályként érvényesül, de nem abszolút érvényű, kivételt nem tűrő szabály. Ezzel összefüggésben az indokolás rámutat: a törvénymódosítás – felsőfokú iskolai végzettség megszerzése és a szakképesítési előírásoknak való megfelelés révén – az I. besorolási osztályba kerülésre már jogot szerzettek helyzetén nem változtatott, átsoroláshoz való joguk megvonására (visszasorolásukra) nem adott alapot.
+
Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete a bántalmazás hivatalos eljárásban bűntette, és a kényszervallatás bűntette előkészületének büntethetővé tétele miatt. Számosan úgy vélik: a pártállami hagyomány vezérli az Egyesületet, mert „az új rendelkezések életbe lépésével a szokásos testületi összetartozással sem tudják többé kivédeni immáron a verés és kényszervallatás jogkövetkezményeit.”
Az elmúlt év végén döntött az Országgyűlés arról a törvényjavaslatról, „a közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében”, amely beiktatta a Büntető Törvénykönyvbe „a bántalmazás hivatalos eljárásban bűntette, és a kényszervallatás bűntette előkészületének büntethetőségét.” A módosítás (2008. évi LXXIX. törvény 5.§ és 6.§.) 2009. február 01-én lépett életbe.
A Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete úgy véli: „e bűncselekmény előkészületének büntethetővé tétele nemcsak a szakmai érveknek mond ellent, hanem jogszabályok közötti ellentmondást is szül, ezen túlmenően lehetetlenné, értelmezhetetlenné teszi a hivatalos eljárásokra vonatkozó jogszabályok alkalmazhatóságát, és mindezeken keresztül sérti a jogbiztonság elvét.”
Az MBSZE leszögezi: ha jogalkotó úgy gondolja, hogy a hatályos büntetőjog nem tartalmaz kellő erejű retorziót, módja és lehetősége van a büntetési tétel szigorítására, a törvényi tényállás kiszélesítésére. Ez azonban nem eredményezhet olyan helyzetet, amely - álláspontjuk szerint - egy alkotmányos alapelv sérülésén keresztül megnehezíti a hatályos jogszabályok alkalmazását.
Az Egyesület az Alkotmánybírósághoz fordulva kérte a törvénymódosítás eme passzusainak alkotmányelle¬nességének megállapítását, és visszamenőleges hatályú megsemmisítését.
+
Alkotmánybíróság előtt támadta meg a készpénzfizetést korlátozó új adópasszusokat a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke. Ruszin Zsolt szerint mind a cégek közötti 250 ezer forint feletti készpénzfizetést szankcionáló pont, mind a házipénztár túllépését büntető előírás ütközik az alaptörvénnyel, ezért megsemmisítésüket kéri az Alkotmánybíróságtól.
A napokban lépett hatályba az a módosítás, amelynek értelmében, ha a bankszámlanyitásra kötelezettek – vagyis a vállalkozások döntő része - egymás közötti, 250 ezer forint feletti értékű ügyletüket készpénzben egyenlítik ki, akkor az APEH mulasztási bírságot szab ki a pénzt kifizető félre. A büntetés a 250 ezer forintos határt meghaladó rész egyötöde lehet.
Az MKOE alelnöke szerint több ponton is kifogásolható a szabály. Több fogalom nincs definiálva (például hogy mit jelent pontosan az ügylet fogalma, mit foglal magában az időszaki összeszámítás kifejezés), a szabályt vétlenül megszegőket is szankciókkal sújthatják, a mulasztási bírság pedig lényegében adóként funkcionál ezen paragrafus értelmében.
A másik kifogásolt passzus pedig lényegében a két éve már eltörölt házipénztáradó újracsomagolt formában. A készpénz napi záró állománya - havi átlagban - nem haladhatja meg a megelőző év összes bevételének 1,2 százalékát, illetve ha az összes bevétel 1,2 százaléka nem éri el az 500 ezer forintot, akkor a napi készpénz záró állománya nem lépheti át a félmillió forintot. Ha mégis átlépi ezt a szintet, akkor az adott vállalkozás nyakába félmilliós mulasztási bírságot szabhat ki az adóhivatal.
Az MKOE az első ügyhöz kapcsolódóan jogsegélyszolgálatot szervez, amely az adóhatósággal szembeni azon jogorvoslati kérelmek benyújtásához nyújt segítséget, amelyeket a készpénzfizetési és a készpénztartási szabályok miatt keletkeznek. Az egyesület vezetői ingyenes tanácsadást és fellebbezés-szerkesztésiszolgáltatást szerveznek annak érdekében, hogy a kérdéses bírságolási szabályokat az APEH ne érvényesíthesse annak alkotmányossági próbájáig.
Az Alkotmánybíróság február 9-10-i teljes ülésének napirendje
Változatlanul a népszavazásokat szorgalmazó indítványok szerepelnek a legnagyobb számban a Taláros Testület napirendjén.
Napirendre kerül az Országos Választási Bizottság 19/2008. (I. 8.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás. Az OVB megtagadta a Túlélés 98 Egyesület képviseletében benyújtott kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Akarja e, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által felállított Nemzetközi Büntető Törvényszék vizsgálja, vonja felelősségre a Magyarországon rendőrök által Polgári lakosság ellen elkövetett Emberiség elleni bűncselekmények elkövetőit, a bűncselekmények elkövetésére parancsot adó rendőrtiszteket / főtiszteket, ezen cselekmények elkövetését támogató, bűnpártoló Kormányzati tisztségviselő személyeket.”
Megtámadták az Országos Választási Bizottság 63/2008. (II. 26.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a Túlélés 98 Egyesület képviseletében benyújtott kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Akarja e, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által felállított Nemzetközi Büntető Törvényszék vizsgálja, vonja felelősségre a Magyarországon rendőrök által Polgári lakosság ellen elkövetett Emberiség elleni bűncselekmények elkövetőit, a bűncselekmények elkövetésére parancsot adó rendőrtiszteket/főtis¬zteket, ezen cselekmények elkövetését támogató, bűnpártoló Kormányzati tisztségviselő személyeket.”
Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 352/2007. (IX. 12.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a dr. V. I. magánszemély által benyújtott kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti – családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?”
Megtárgyalják az Országos Választási Bizottság 352/2008. (XI. 14.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy törvény rendelkezzen arról, hogy az országos és a helyi népszavazás, valamint az országos és a helyi népi kezdeményezés során az alá írások gyűjtése ne az egymás személyes adatainak megismerésére is alkalmas aláírásgyűjtő íven, hanem a választópolgárok által az okmányirodáktól névre szólóan igényelhet és aláírás után – az aláírásgyűjtést végző személy részére – egyénileg leadott olyan formanyomtatvány alkalmazásával történjen, amely tartalmazza a népszavazásra bocsátandó kérdést, illetve a népi kezdeményezés tárgyát, a formanyomtatványt aláíró személy nevét, személyi azonosítóját, lakcímét és saját kezű aláírását.”
Napirenden lesz az Országos Választási Bizottság 231/2008. (VII. 16.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás. Az OVB hitelesítette a Vona Gábor elnök által a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy a közoktatási törvény tegye lehetővé a súlyos fegyelmi vétséget elkövető tanköteles tanuló intézményből történő kizárását?”
Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 148/2007. (V. 31.) OVB határozata ellen is. Az OVB hitelesítette a Somsák Á. László által a Magyar Nyugdíjasok Pártja képviseletében benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy a 13. havi nyugdíj a rendes nyugdíjba kerüljön beépítésre?”
Egy indítványozó kifogással élt az Országos Választási Bizottság 339/2008. (XI. 14.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a B. Z. magánszemély által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Választási Bizottságnak minden népszavazási kezdeményezésre határozatot kell hoznia?”
+
Természetesen „más kérdésekkel is” foglalkozik a Testület.
Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén foglalkozik az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (1) bekezdése a) pontjának „személyi azonosítóját” szövegrészének alkotmányosságával.
Szó lesz a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 117/B. § (3) bekezdés b) pontjának alkotmányosságáról.
Napirendre kerül a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény 69. § (1) és (2) bekezdésének alkotmányosságát elemző határozattervezet.
Folytatják a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati idejébe a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban töltött tanulmányi idő beszámításáról szóló 4/2007. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat alkotmányossági vizsgálatát.
Megkérdőjelezték a távhőszolgálta¬tásról szóló 1998. évi XVIII. törvény 6. § (2) bekezdésének és 41. § (1)-(2) bekezdéseinek, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésének, az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát.
Határozattervezet készült a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, továbbá a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. tvr. egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.
Kedden negyedszer lesz napirenden a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításról szóló, az Országgyűlés 2008. június 2-i ülésnapján elfogadott törvény alkotmányossági vizsgálata. A parlament által elfogadott, még ki nem hirdetett törvény alkotmányelle¬nességének előzetes vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök június 24-én fordult az Alkotmánybíró¬sághoz.
Megvitatják a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 14. § (1) bekezdésének „a sajtótermék tartalma a 3. § (1) bekezdésében foglalt tilalmakba ütközik” szövegrésze, illetve 15. § (1) bekezdése, valamint a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 12./1986. (IV. 22.) MT rendelet 4/A. § (3) bekezdése alkotmányosságát.
Megtámadták az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 134. § (1) bekezdése „a magánszemély járuléktartozása kivételével” szövegrésze alkotmányosságát.
Határozattervezet készült egyes rendeletek egészségügyben történ adatkezelésre vonatkozó rendelkezései alkotmányelle¬nességének vizsgálata tárgyában. Az eredetileg háromtagú tanács hatáskörébe tartozó ügyet a három alkotmánybíró együttes javaslatára tárgyalja a teljes ülés.
