A KDNP két országgyűlési képviselője, Rubovszky György és Latorcai János beadványában a jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.

A Kereszténydemokrata Néppárt beadványának teljes szövege:

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. §-ának b) pontja, valamint 21. §-ának (2) bekezdése alapján

a T. Alkotmánybíróságnál az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 172. §-ának (20) bekezdése alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát és e jogszabályhely megsemmisítését.

Álláspontunk szerint az Art. vonatkozó része alkotmányellenes az alábbi okok következtében:

1.  Az Art. 172. §-ának (20) bekezdése a hatályos jogszabály szerint:
„Ha jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában az ügyleti ellenérték megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történik, a kifizetés teljesítőjére az adóhatóság ügyletenként, a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés értékének 20%-ával megegyező összegű mulasztási bírságot szab ki. Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket e szabály alkalmazásakor össze kell számítani. Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű, minimum egy havi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani."

2. Álláspontunk szerint több vonatkozásában is kifogásolható az előbb idézett szabály. A törvény különbséget tesz "a jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózók" és a jogszabály alapján bankszámlanyitásra nem kötelezett adózók között. Egyes természetes személyek, valamint külföldi székhelyű vállalkozások nem esnek a törvény hatálya alá. Ez a megkülönböztetés, ez a jogtechnikai megoldás az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt jogegyenlőség szabályát sérti.

Az előbb idézett szabály véleményünk szerint az egyenlő és egyenjogú elbírálás elvének sérelmét jelenti figyelemmel az alábbi szabályra.

Az Alkotmány 9. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint „Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül."

3. Több fogalom nincs egyértelműen meghatározva, egyrészt a "megkötött ügyletek" fogalmát, másrészt az "ügyleti ellenérték" fogalmát, harmadrészt pedig az "egy ügylethez tartozó kifizetések" fogalmát sem rendezi egyértelműen a jogszabály.

Az Art. normaszövege külön nem definiálja a szabály alkalmazása szempontjából a "megkötött ügyletet', ugyanígy nem rendelkezik arról az esetről, amikor egy időpontban több különálló szerződés, vagy több önálló megrendelés ellenértékének a kifizetése történik, és a kifizetendő együttes összeg a 250 ezer forintot meghaladja. Ez súlyos jogértelmezési és végrehajtási problémákat vet fel.

További jogértelmezési és végrehajtási problémák vetődnek fel azzal kapcsolatban, hogy az állandó partnerek közötti keretszerződések milyen elbírálás alá esnek e jogszabályhely vonatkozásában? Problémás lehet a kiskereskedők és nagykereskedők közötti - nagy számban előforduló - keretszerződés, amelyek alapján a kiskereskedők előre nem tervezhető időközökben keresi fel a nagykereskedőket a beszerzések lebonyolítása érdekében. Ez tipikus az építőipari vagy élelmiszeripari keretszerződéseknél, de más jogterületen is előfordul. Ezekben az esetekben a beszerzések összetételben, mennyiségben és minőségben is változóak a forgalom változásait követve (fogyasztói igények nagyságától függően).

Jogértelmezési problémákat vethetnek fel az ügyvédi, jogtanácsadói, illetve tanácsadási szolgáltatásra vonatkozó folyamatos szolgáltatások, vagy az ezzel hasonló folyamatos közüzemi szolgáltatások. Ezekben az esetekben is folyamatos szolgáltatások történnek, az előre tervezhetőség nélkül, egy ügyvédi, vagy tanácsadói szolgáltatást időben előre nem lehet megtervezni. Hasonlóak a vagyonvédelmi, illetve a biztosítási (gépjármű kötelező, vagy casco) szolgáltatások.

Álláspontunk szerint a kifogásolt szabályozás ellentétes a jogbiztonság és a jogállamiság követelményével, mert a fogalmak rendezése a megalkotott törvényben rendkívül hiányos. A rendelkezései túl általánosak, ezért jogbiztonsági problémákat okozhatnak.
Előbbiekből következően álláspontunk szerint a vonatkozó rendelkezés sérti az Alkotmány már fent említett 9. §-ának (1) bekezdését, a 70/A. § (1) bekezdését, valamint ellentétes a jogbiztonság és a jogállamiság követelményével.

Mindezek alapján indítványozzuk a T. Alkotmánybíróságnál az Art. 172. §-a (20) bekezdésének alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát és e jogszabályhely megsemmisítését.