Első miniszterelnöki évadnyitójában –2005. február 14-én – Gyurcsány Ferenc négy feladatot jelölt ki: az adórendszer, valamint a felsőoktatás átalakítását, a nemzeti felelősség ötpontos programjának megvalósítását, és negyedik nagy csomagként a következő évtized nemzeti fejlesztési programjának megalkotását.
    
A kormányfő hét kiemelt fejlesztési irányt javasolt Magyarországnak: az informatikát és távközlést, a biotechnológiai és egészségipart, az üzleti szolgáltató- és logisztikai központokat, a járműipart, a turizmust, a környezetipart és a szórakoztatóipart.
    
Már 2005-ben is hosszasan szólt arról, hogy az országban megosztott a nemzeti és politikai közösség. „Merjünk nemet mondani felhalmozott féligazságainkra és velünk élő hazugságainkra” – fogalmazott 2005-ben Gyurcsány Ferenc, aki a „Magyarországért, a köztársaságért” fordulattal zárta beszédét.
    
Második évindító beszédében, 2006. január 30-án, Gyurcsány Ferenc hosszan értékelte a kormány addigi eredményeit, azt, hogy az alacsony inflációval Magyarországon eljött a forint stabilitásának időszaka. Szólt az áfa 25-ről 20 százalékra, az átlagkeresetek adójának 26-ról 21 százalékra csökkentetéséről, az autópálya-építésről valamint arról is, hogy törvénybe foglalták az ötéves adó- és járulékcsökkentési programot, a nyugdíjkorrekciós programot, a hároméves, többlépcsős minimálbér-növelési programot.  
A kormányfő a feladatok közül a munkahelyteremtést, az állami működés szerkezeti reformját, a szegénység visszaszorítását emelte ki.
    
2006-os évindítójában – amelyre tucatnyi, a saját területén sikeres embert hívtak meg  –Gyurcsány Ferenc úgy vélte: a radikális adó- és járulékcsökkentés, mint eszköz nem alkalmas arra, hogy megmozdítsa a gazdaságot. Helyette azt javasolta, hogy hazai tehetségből, hazai munkaerőből a vállalkozásokkal együtt alakítsák át a magyar ipart. Hozzátette: ennek a fejlesztésnek a 150-200 ezer a hazai kis- és közepes vállalat lehet a haszonélvezője, amely 650-700 milliárd forint új forrást kaphat fejlesztésre.
    
Gyurcsány Ferenc beszéde végén az erős Magyarországot és a büszke köztársaságot szolgáló programot ajánlott.

Mint ismeretes, a választások előtt az ország valódi helyzetét eltitkoló kormányfő a győzelem után visszavonta az országgyűlés által elfogadott ötéves adócsökkentési programot, az MSZP-SZDSZ kormány által felborított költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében – uniós nyomásra – megszorító intézkedések sorát vezette be. A miniszterelnök figyelmen kívül hagyta az ellenzék és a szakértők azon véleményét, amelyek arra figyelmeztettek, hogy az konvergencia-program elhibázott, mert leállítja a gazdasági növekedést, s ez stagflációhoz, recesszióhoz vezet.
2006 őszén kiszivárgott az elhíresült őszödi beszéd, amely lerántotta a leplet a miniszterelnök hazugságairól.
    
2007. február 12-én, harmadik évindító beszédében – a megnyert választások és az őszödi beszéd okozta viharok után – a miniszterelnök azt mondta: a magyar közélet háborús logikája helyett nyugodt reformpolitikára van szükség. Felidézte a kétszáz éve született gróf Batthyány Lajos alakját, aki szavai szerint a reform és a kompromisszum miniszterelnöke volt, a mostanihoz hasonló helyzetben. „Hazafi vagyok, demokrata és reformer, olyan kormányt vezetek, melynek egyetlen célja van: megújítani Magyarországot, erőssé tenni és együtt tartani” – mondta a kormányfő.
    
Gyurcsány Ferenc a 2006 őszén tett kiigazításokat a korábbi nagyravágyó politika következményének nevezte, hozzátéve: kiigazítás célja az volt, hogy egyensúlyt teremtsenek a költségvetésben, a reformoknak és fejlesztéseknek pedig az, hogy megújítsák Magyarországot. Elismerte, hogy az elmúlt évek soha nem látott jövedelemnövekedéséből 2-3 százalékot vissza kellett kérniük.
    
„Ha valami rendkívüli nem történik a világgazdaságban, ha úgy tetszik, nem áll tetejére a világ, akkor újabb kiigazításra nincsen szükség. Ez nem jelenti azt – mondom jó előre –, hogy nincsen szükség feszes költségvetésre; de igen, arra szükség van” – jelentette ki.
    
Mint mondta, a 2007-es év lesz a legnehezebb, de 2008-ban a reáljövedelmek már nem csökkennek, 2009-től – amikor gyorsul a gazdaság – pedig már lehet és talán érdemes is ráállni egy olyan pályára, amelyen a gazdasági növekedés felét mindig a jövedelemnövelésre lehet fordítani.
    
Gyurcsány Ferenc a reformterületek közé sorolta a munkaügyi és szociális ellátást, az önkormányzati rendszert, a Btk., a Ptk. megújítását, új energetikai koncepció kidolgozását, a közösségi közlekedés megújítását, a vállalkozásalapítást, központi közigazgatást, a pártfinanaszírozást. Azt is mondta, végigviszik az egészségügyi reformot. A fejlesztések fontosságáról ebben az évben is szólt: zászlóshajó programról beszélt.
    
Negyedik, 2008. február 18-i évnyitó beszédében – amely ellenétben a másik hárommal nem egy, hanem félórás volt – Gyurcsány Ferenc az új polgárosodás programját hirdette meg.
    
Az elmúlt másfél évet az egyik legnehezebb időszaknak nevezte, amelyben a kormánynak brutális támadások közepette kellett dolgoznia. Kiemelte ugyanakkor: 2008-ban a költségvetés a vártnál jobb lesz, 2009-ben pedig úgy lesz 3 százalék körüli a hiány, hogy mintegy 250 milliárd forintja megmarad a költségvetésnek. „Már nem arról kell dönteni, hogy honnan veszünk el pénzt, vagy hol emeljünk adót annak érdekében, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt, hanem arról, hogy mit teszünk ezzel a pár száz milliárd forinttal” – fogalmazott.
    
Gyurcsány Ferenc azt javasolta: „térjünk vissza a polgárosodás történelmi-társadalmi programjához”, amelynek feltétele a munka, a tudás és a tulajdon. Meghirdette az Új Tulajdonosi Programot, ami lehetővé tette volna, hogy állami cégekben, pár ezer forint induló befizetéssel akár százezer forint értékű tulajdont vásárolhassanak az emberek.
    
Kitért arra, hogy csökkenteni kell a munkabérre rakódó terheket. „Számításaink azt mutatják, hogy az egyensúlyi célok veszélyeztetése nélkül, jövőre mintegy 200 milliárd forinttal biztosan csökkenthető az adóterhelés” – szögezte le.