2009. január 16-án több célból is Miskolcra látogatott Dr. Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt Európa Parlamenti képviselője.

Miskolcon az utóbbi időben egyre többször és egyre több fórumon esett arról szó, hogy a város bizonyos részein az illegális szemétlerakók folyamatosan újratermelődnek, a szemétkupacok egyre nőnek és iszonyatosan rossz közegészségügyi állapotok uralkodnak. Ezt Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2008. decemberi közmeghallgatásán is többen szóvá tették. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei napilap (Észak-Magyarország) és internetes hírportálja pedig a 2009. január 12-i számában - lakossági bejelentés nyomán – a Bábonyi-bércen uralkodó elképesztő állapotokat mutatta be. A Bábonyi-bérc Miskolc belvárosától 5 percre található. A városrész nagy részén szép és értékes házak találhatók, viszont van egy pár utcácska, ahol számtalan illegális hulladéklerakó, szemetes romházak, viskók, udvarok, utcán folyó szennylé, fertőzésveszély tapasztalható. Ez sokakat (joggal) bánt…

Egy Bábonyi-bérci lakos évek óta számos fórumot megjárt panaszával, amely sokak panasza. És nemcsak a Bábonyibérc szóban forgó részén élőké, hanem sokaké, sokfelé Miskolcon. Az elmúlt napokban többször foglalkozott a megyei napilap a témával. Ez a helyi lakos nem akar belenyugodni ebbe az állapotba. Ezért az EU-s képviselőkhöz fordult. Elektronikus levelet írt többek között Surján Lászlónak (KDNP) is a problémával kapcsolatban. Surján Képviselő Úr Brüsszelből kérdezte meg Molnár Pétert, a KDNP miskolci elnökét, önkormányzati képviselőt, hogy a levélben leírtak valóban igazak-e. A miskolci elnök – sajnálattal - megerősítette az e-mailben írtak valóságtartalmát.

Pár nappal később el is látogatott Miskolcra Surján László és Molnár Péterrel, valamint a Bábonyi-bérci lakosok pár képviselőjével, a helyi média társaságában végigjárta a Felső- és a Középső-sort. Mindenki meggyőződhetett a sok helyen nem emberhez méltó, elborzasztó körülményekről. Pedig 2008 ősszén az önkormányzat elszállíttatott innen 250 köbméter (50 nagy teherautónyi) szemetet. (Ennyire futotta a rendelkezésre álló 2 millió forintból.) A szemét azonban újratermelődik.

Surján László azzal kezdte a helyszínen tartott sajtótájékoztatót, hogy „nem akar Brüsszelből jöttként észt osztani Miskolcon”, de van véleménye, és ezt szeretné megosztani az érdeklődőkkel. Először is: ezt a helyzetet csak szemételszállítással, illetve büntetéssel nem lehet megváltoztatni. Az ott lakók valószínűleg rettenetes szociális körülmények között élnek. Mint mondta: ide egyfajta tömbrehabilitáció kell. És ebbe beleérti az emberi agyak, az emberek rehabilitációját is – tette hozzá. Családgondozói munkával egyenként beszélni az ott élőkkel, egyedi megoldásokat keresve számukra. Az nem megoldás, hogy begyömöszölik ezeket az embereket blokkházakba. És nem lehet az ügyet csupán környezetvédelmi és közegészségügyi problémaként kezelni. Szükség van a „tűzoltásra” is – folytatja mondandóját –, de az általa ajánlott tömbrehabilitáció, amelyre uniós támogatást is lehet nyerni, részben közmunkaként, állami megrendelésre munkahelyet is teremtene, gazdaságilag is jót tenne. Tanulás és munka – ezek a kulcsfogalmak – hangsúlyozta Surján László. Majd hozzátette: ha Miskolc és az ország változtatni akar ezeken az állapotokon, akkor ezt látja járható útnak. Mindenfajta más igyekezet meddő lesz. Arra is nyomatékosan felhívta a figyelmet a képviselő úr, hogy van európai pénz ilyen programokra. Csak élni kell a lehetőséggel.

Surján László EP-képviselő szerint a környezet szándékos szennyezését nem lehet csupán helyi ügyként kezelni. Az Európai Unió ugyanakkor senki helyett nem intézkedik, ám segíti a jó szándékot, az akaratot.  Ezen a helyzeten és az ilyeneken csak mi magunk tudunk változtatni. Az ilyet csak itt, Magyarországon lehet megoldani – mondta. Az Európai Unió nem fog intézkedni, de hátteret tud biztosítani a szándékhoz, akarathoz. Persze a helyi lakosok azonnali megoldást sürgettek. Természetesen nem Surján Lászlótól várták ezt, de nem fogadták el, hogy se az önkormányzat, se a közegészségügyi hatóság, se a közszolgáltató, se senki és semmi nem tud tenni az állapotok megszüntetéséért. A normális élethez való jogukat érzik csorbítva-csonkítva. A sajátjukét és gyerekeikét.

A Bábonyi-bérci, helyszíni sajtótájékoztató után Surján László a megyei napilap szerkesztőségében Európai Uniós témákban válaszolt az újságírók kérdéseire. Többek között kijelentette: meggyőződése, hogy össze kell kötni a tagállamok gázhálózatait, mint az elektromos hálózatokat. Folytatni kell az alternatív energiák bevonását. Magyarországon ezek közül talán a geotermikus energia válhat fontossá. És természetesen takarékoskodni is kell – tette hozzá. De azt is elmondta, hogy szerinte a Nabucco sorsát jó irányba mozdítja el a mostani gázkrízis. „Eloszlott az a jókora naivitás, amivel az EU eddig kezelte ezt a kérdést” – mondta.

Majd, mint az EU költségvetésének felelőse a pályázatokról, Magyarország helyzetéről, eredményeiről beszélt. Rámutatott, hogy amíg 2004-2005-2006-ra vonatkozóan az elnyerhető pénzek jó 90 százalékát felhasználtuk, addig a 2007-2008-ra rendelkezésre álló, lehívható összegnek csupán a 16 százalékát vettük fel. Ennek okait abban látja, hogy maga az unió rendszere bonyolult, késett a döntéshozatal, másrészt a magyar kormány is hibás, mert szigorúbb feltételeket szabott és szab itthon a pályázóknak, mint amilyeneket az EU előír. Például: miközben egy borsodi kisvállalkozó akár 70 százalékos támogatást is kaphatna, az arány épp fordított: neki kell biztosítania a 70 százalékot a 30 százalék uniós pénz mellé. Surján László kijelentette, hogy megpróbálja elérni, hogy szabály rögzítse: ne lehessenek az egyes országok feltételei szigorúbbak, mint az uniós előírások.

Surján László este egy KÉSZ kerekasztal-beszélgetésén vett részt Miskolcon Hoffman Rózsa és Lanczendorfer Erzsébet kereszténydemokrata képviselők társaságában.