A hagyományoktól eltérően egyetlen napirendi pont szerepel a T. Ház napirendjén: az új kormány minisztereinek bemutatása, - és eskütétele.  Elmaradnak a legszínesebb parlamenti műfajok közé tartozó közé tartozó napirend előtti felszólalások, miként az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések órája is, ahol még véletlenül sem találkoznak kormánypárti és ellenzéki  vélekedések, a képviselők szabadon  dörgölnek mindenféle szagos dolgot egymás orra alá.

Az Országgyűlés az elmúlt héten fogadta el azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében kilenc minisztériummal és 10 miniszterrel működik majd a harmadik Orbán-kormány.

 Az erről szóló előterjesztést - amelyet egyéni képviselői indítványként Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke nyújtott be az Országgyűlésnek, ám több más kormánypárti képviselő is csatlakozott hozzá, 119 igen szavazattal, 56 nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el a  T. Ház.

Íme az új csapat

A kormánytagok jogállásáról szóló törvénybe azt is beiktatták, hogy a kormányfő munkáját a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztériumban – azaz a Miniszterelnökségen – miniszterelnöki kabinet segíti. A kabinetfőnök munkáját a miniszterelnök irányítja.

Lázár János eddig államtitkárként vezette a miniszterelnökséget, az új kormányban viszont már minisztériumi rangot kap, és feladata elsősorban a kormányzati koordináció irányítása  lesz, a többi tárca pedig a szakpolitikai feladatokért felel.

Megszűnik a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a közigazgatás a miniszterelnökséghez kerül, az igazságügy pedig önálló tárcát kap. Orbán Viktor a Brüsszellel vívott folyamatos csatákkal indokolta az önálló Igazságügyi Minisztérium létrehozását.

Az eddig Vidékfejlesztési Minisztérium néven működő agrártárcát földművelésügyivé keresztelték. Változik a külügyi tárca neve is, ezentúl Külgazdasági és Külügyminisztériumnak hívják majd.

A tíz miniszterjelölt közül ketten nem voltak tagjai a második Orbán-kormánynak: Trócsányi László eddigi párizsi nagykövet és Seszták Miklós kereszténydemokrata országgyűlési képviselő. Utóbbi Németh Lászlónét váltja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium élén. Az elmúlt négy évben a külügyeket irányító Martonyi János távozik a kabinetből: utódja – a külgazdasággal kibővített tárca élén – Navracsics Tibor lesz. 

A jelöltek közül nem országgyűlési képviselő: Trócsányi László és Pintér Sándor. A további nyolc jelölt közül hatan a Fidesz-frakcióban (Balog Zoltán, Fazekas Sándor, Hende Csaba, Navracsics Tibor, Varga Mihály és Lázár János), ketten pedig (Semjén Zsolt és Seszták Miklós) a KDNP képviselőcsoportjában foglalnak helyet.

Semjén: Az egész nemzet egysége a cél!

Semjén Zsolt az előző ciklushoz hasonlóan a nemzetpolitikai területért lesz felelős. A Nemzeti összetartozás bizottsága előtti meghallgatásán hangsúlyozta: a nemzetpolitika célja és értelme, hogy a nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon. A legjelentősebb sikere az elmúlt ciklusnak, hogy a három legnagyobb kérdésben, mint az állampolgárság, a vele járó szavazati jog és az autonómia, nemcsak a parlamenti pártok között, hanem a társadalomban is konszenzus van. Ez öt éve még elképzelhetetlen lett volna – mutatott rá.

Kiemelte: csak olyan dolgokat szabad rögzíteni külhoni vonatkozásban, ami a magyar társadalom számára is elfogadható. Az egész nemzet egysége a cél, és minden magyar egyaránt fontos függetlenül felekezettől, politikai felfogásától. Ez azonban azokra nem vonatkozik, akik vállalhatatlan szélsőséget képviselnek – szögezte le a két és fél órás meghallgatásán.

A honosításról úgy fogalmazott: 'az maga a történelem'. Kitért az eljárás radikális átalakítására, ami szavai szerint lehetővé tette, hogy 550 ezer új magyar állampolgár esküt tegyen a választásokra. Jelen pillanatban már meghaladták a 630 ezer kérelmet, 580 ezren pedig már esküt tettek. Megismételte, hogy a ciklus végére lesz egymillió új magyar állampolgár. Most a munka nehezebb része következik, 'ki kell menni utánuk minden kistelepülésre'. A tapasztalatok alapján ugyanakkor magát a választási eljárást radikálisan egyszerűsíteni kell. Jelezte: a vonatkozó javaslatok már megszülettek.

Szólt arról is, hogy a kormány ismét rendszeressé tette a Magyar Állandó Értekezlet üléseit, amelyre a magyar politikai pártok is meghívást kaptak. Konszenzussal elfogadták a nemzetstratégia keretdokumentumát, és a külhoni magyar szervezetek javasolhatnak nemzeti jelentőségű programot, intézményeket. Újítás a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozása, amelyen tavaly már több mint hetven szervezet vett részt. Felidézte a tematikus, oktatást támogató programok elindítását, amelyek anyagi alapját a Bethlen Gábor alap teremti meg. A legfontosabb helyekre korábban soha nem látott anyagi támogatást biztosítottak, és példaként említette az erdélyi Sapientia és a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Főiskola segítését. Rendkívül sikeres a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program is: idén több mint 17 ezer diák utazhat, a keretet háromszorosára bővítették.

Kitért a Kisebbségi Jogvédő Intézet létrehozására és a nemzeti regiszter elindítására, utóbbi a személyes kapcsolattartást teszi lehetővé, s több mint 100 ezer tagja van. Mint mondta, a Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjnak akkora sikere volt, hogy a kiutazók számát és a keretet is megduplázták, ez utóbbit egymilliárd forintra növelve. Az oktatás-nevelési támogatásokról azt mondta: évente 5,5 milliárdot osztanak szét erre a célra. Fontosnak nevezte, hogy óvodások után is jár. Azon kell elgondolkodni, hogy esetleg a nehezebb helyzetű nemzetrészeket preferálják-e - jelezte, s felvidéki, kárpátaljai iskolákat hozott példaként. Végül kijelentette: amit teljesítettek, messze meghaladja azt, amit négy éve ígért, és készen áll a nemzet szolgálatára.

Szóváltásoktól sem mentes ülésen a testület 6 igen és 2 nem szavazattal támogatta.

Seszták: Fontos, hogy egységes kormányzati irányítás alatt legyen a nemzeti közvagyon!

Seszták Miklós az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtti meghallgatásán a nemzeti fejlesztési tárca fontos területei közé sorolta a vagyongazdálkodást, valamint a közösségi közlekedést.

A vagyonpolitikáról szólva kiemelte: véleménye szerint fontos alapelv, hogy 'amennyiben közvagyont értékesítünk, abból közvagyont teremtsünk'.

Hangsúlyozta: az elmúlt kormányzati ciklusban a magyar államnak sikerült a stratégiai vállalatokban erősítenie a jelenlétét. Példaként említette a Mol részvénycsomagjának megszerzését, a Rába részvényeinek és az E.On földgázüzletágának a megvásárlását, valamint az Antenna Hungária visszavásárlását. Ezeknek a tulajdonszerzéseknek fontos szerepük van a rezsicsökkentés megvédésében és folytatásában.

A folytatásról szólva a Fővárosi Csatornázási Művek megvásárlásáról szóló tárgyalásokat említette. A MÁV-csoport szerkezeti korszerűsítését költségvetési szempontból pozitívnak értékelte Seszták Miklós, mivel annak eredményeként a 2013-as évet nyereséggel zárták a csoporthoz tartozó vállalatok, és az átalakulás után kevesebb költségvetési pénz kell ezen társaságok finanszírozásához. Hozzáfűzte, hogy folytatni kell a MÁV működésének hatékonyságjavítását.

Fontosnak nevezte, hogy egységes kormányzati irányítás alatt legyen a nemzeti közvagyon, mert az ésszerűséget véleménye szerint így lehet biztosítani. Kiemelte, hogy 2014 végére a vagyonleltár véglegesedik, és ezzel korszerű, tulajdonosi szemléletű nemzeti ingatlangazdálkodási jogi és szervezeti feltételrendszer fog kialakulni.

Az Országgyűlés költségvetési bizottsága 10 igen szavazattal 3 nem ellenében támogatta Seszták Miklós kinevezését nemzeti fejlesztési miniszternek.

+

Várhatóan június 15-ig Orbán Viktor megnevezi az összes államtitkárt is. A tárcavezetők a minisztériumuk szervezeti és működési szabályzatában jelölik ki a miniszterhelyettest.