Kezdésként „az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről” szóló kormányjavaslat kelthet az ellenzéki padsorokban fölöttébb hangos indulatokat. 

A nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló egyezmény a Paksi Erőmű kapacitásának hosszú távú fenntartása érdekében született Moszkvában, 2014. január 14-én. A magyar Országgyűlés a 2014. évi II. törvénnyel kihirdette és felhatalmazást adott kötelező hatályának elismerésére.

Az egyezmény alapján a felek együttműködnek a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében, beleértve két új blokk tervezését, megépítését, üzembe helyezését és – az üzemidő lejártát követő – üzemen kívül helyezését. Megvalósítása érdekében az orosz fél – külön megállapodásban meghatározott összegben és feltételekkel – állami hitelt biztosít a magyar fél számára a Paksi Atomerőmű teljesítménye fenntartásának és fejlesztésének finanszírozásához.

Az orosz fél által biztosított hitelkeret teljes összege 10 milliárd euró.  Összege az építés/üzembe helyezés minden egyes költségtételének 80 %-át fedezi, a további 20 %-ot a Magyar Állam saját forrásból fogja biztosítani. A hitel lehívásának időszaka 2014-2025, amely a paksi atomerőmű 5. és 6. atomerőműblokkja építése/üzembe helyezése előrelátható időszakának felel meg.

A törlesztési időszak az üzembe helyezést követő fél évvel kezdődik, és 21 éven át tart. Magyarország minden év március 15-én és szeptember 15-én fizeti vissza a hitel ténylegesen felhasznált összegét, azzal, hogy az első részlet a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja üzembe helyezésének dátumához legközelebb eső március 15-én vagy szeptember 15-én, de legkésőbb 2026. március 15-én esedékes.

A fizetési összegek az alábbiak:

- a visszafizetés első 7 évében - a hitel ténylegesen felhasznált összegének 25 %-a, 14 egyenlő összegű részletben;

- a visszafizetés második 7 évében - a hitel ténylegesen felhasznált összegének 35%-a, 14 egyenlő összegű részletben;

- a visszafizetés utolsó 7 évében - a hitel ténylegesen felhasznált összegének 40 %-a, 14 egyenlő összegű részletben.

A kölcsön után az alábbiakban meghatározott mértékű kamat fizetendő:

- 2014-ben és a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja üzembe helyezésének dátumához legközelebb eső március 15-éig vagy szeptember 15-éig, de legkésőbb

2026. március 15-éig évi 3,95 %;

- évi 4,50 % a visszafizetés első 7 évében;

- évi 4,80 % a visszafizetés második 7 évében;

- évi 4,95 % a visszafizetés utolsó 7 évében.

A hitel keretében teljesítendő minden kifizetést euróban kell teljesíti. (A szerződés teljes szövege: PDF)

+

Zárószavazáshoz érkezik a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása. А kormány tudatos sportlétesítmény fejlesztési törekvéseinek köszönhetően Magyarországon а kor kihívásainak minden téren megfelelő új stadionok épültek és nyitják meg kapuikat а jövőben is а nagyközönség előtt. Fontos, hogy az európai viszonylatban is magas színvonalú létesítményekben а kulturált, családbarát szurkolási formák érvényesüljenek, visszaszorítva аrendbontó, hangulatromboló magatartási cselekményeket.

Vas Imre és Simon Róbert Balázs Fidesz-képviselők törvényjavaslatának határozott célja, hogy аsportesemény szervezők а modern technológia segítségével már beléptetésnél kiszűrhessék azokat, akik korábbi rendzavarásukkal veszélyeztették а fairplау szellemét а lelátókon. (A javaslat teljes szövege: PDF.)

+

Zárószavazáshoz érkezhet az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosítása is. Manninger Jenő és dr. Szűcs Lajos (Fidesz) képviselők javaslata - többek között - a társasági adóról és azosztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 228.§-a által szabályozott fejlesztési adókedvezmény programjának összhangját próbája megteremteni az időközben megváltozott uniós szabályokkal.

Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséhez kapcsolódóan szükségesnek tartja  a takarékbetétekről szóló törvény módosítását, annak érdekében, hogy a természetes személyek betétszerződéseire változatlan jogi védelem vonatkozzon.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi törvény módosítása egyértelműsíti, hogy a Magyar Nemzeti Bank valamennyi fizetési rendszer számára jogosult forintban és külföldi pénznemben fizetési számlát vezetni, ezzel összefüggésben szükségesnek tartja a felhatalmazó rendelkezések pontosítását.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben 2014 július 1-jétől módosul az időszakos elszámolású ügyletek utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja. A tervezett módosítás a cégeknél a számlázási rendszerek átállítását igényli,  ezért a megfelelő felkészülési idő

biztosítása érdekében tartja szükségesnek a hatálybalépés 2015. január 1-jére történő elhalasztását.

A módosítás behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi törvénnyel összefüggő részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendelet műszaki notifikációs eljárásának elhúzódására, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogállásának 2013. évi megváltozására tekintettel szükségesnek tartja a törvény technikai jellegű módosítását is. (Teljes szövege: PDF.)

+

A zárószavazásokat követően, a hagyományokhoz híven, várhatóan már jóval kevesebben és szolidabb hangulatban folytatja munkáját a T. Ház.  Általános vitájuk tárgya a lezárásig: Magyarország Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között Magyarország fegyveres erői és a Németországi Szövetségi Köztársaság fegyveres erői tagjainak a másik állam területén történő ideiglenes tartózkodásról szóló megállapodás kihirdetéséről címet viselő, a honvédelmi miniszter nevéhez fűződő kormányjavaslat.   

Magyarország és Németország között az elmúlt években egyre intenzívebbé vált a katonai együttműködés, amely kiterjed a közös kiképzések és gyakorlatok szervezésére, cseretisztek kölcsönös kiküldésére, valamint műveleti és haditechnikai együttműködésre is. Ezen együttműködés egyik szükségszerű eleme a fegyveres erők tagjainak a másik állam területén szolgálati céllal történő ideiglenes tartózkodása.

Mindkét állam tagja ugyan a NATO-nak, így e kérdésben az elsődlegesen alkalmazandó jogi norma az 1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló megállapodás. Ugyanakkor a német törvényi előírások megkövetelik az intenzívebb együttműködés esetére a NATO SOFA megállapodást kiegészítő, az abban nem, vagy csak részben szabályozott kérdésekre kiterjedő kiegészítő katonai jogállási megállapodás létrehozását.

A megállapodás – összhangban a német és magyar alkotmányos előírásokkal – utal a másik állam területére történő belépés közjogi kereteire, valamint a tartózkodások lehetséges időtartamát és célját is szabályozza. Külön kitér a bevihető és tiltott fegyverekre is. Szabályozza továbbá a közegészségügyi, a büntető joghatóság gyakorlására vonatkozó, illetve környezetvédelmi, közlekedési és hírközlési, kárrendezési kérdéseket is. (Teljes szövege: PDF.)

+

Hazamenetel előtt vitatkoznak még az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról is.Font Sándor (Fidesz) által fémjelzett kivételes eljárásban  tárgyalt indítvány hat földügyi tárgyú törvény módosítását szorgalmazza.

Elfogadása estén kiigazítja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992 . évi LXVI. törvényt, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvényt, а köziratokról, аközlevéltárakról és а magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényt, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt, а Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXХХУII. törvényt,  és nem utolsó sorban a а földmérési és térképészeti tevékenységéről szóló 2012. évi XLVI. törvényt. (Teljes szövege: PDF.)