Elutasította a kormány indítványát a Taláros Testület. Tüntetéssel kezdik a blokádot Gyurcsányék, Az Alkotmánybíróság működését nem akarják megakadályozni, de az ülések idején heteken át tüntetni akar a testület épülete előtt a Demokratikus Koalíció. Elégedetlen ügyvédek. Ombudsman: a 18 évnél fiatalabb személyek szabálysértési eljárásában a rövid időtartamú szabadságelvonás alkalmazása szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az érintettek alapjogait. Legfrissebb döntések.
Tüntetéssel kezdik a blokádot Gyurcsányék
Az Alkotmánybíróság működését nem akarják megakadályozni, de az ülések idején heteken át tüntetni akar a Taláros Testület épülete előtt a Demokratikus Koalíció. Ez az első lépése az úgynevezett alkotmányos blokádnak, amelyet Gyurcsány Ferenc pártelnök hirdetett meg arra az esetre, ha a testület harminc napon belül nem dönt annak a beadványnak a megtárgyalásáról, amely szerint az Orbán-kormány a hatalom kizárólagos megragadására törekszik. Bejelentették: demonstrációjuk törvényes, békés és tiszteletteljes lesz. A párt aktivistái vonulnak majd az épület környékére szórólapokkal, táblákkal, arra szólítva fel az alkotmánybírókat, hogy „tegyenek eleget alkotmányos kötelezettségüknek, védjék meg Magyarországot az önkényuralom rendszerétől!” (Az Alkotmánybíróság korábban már formai okok miatt, érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mire az intézet újból benyújtotta azt.) Azt kérik, tárgyalják meg a Szabadság és Reform Intézet beadványát, mely szerint a kormány – sarkalatos törvényekkel és személyi kinevezésekkel – a hatalom kizárólagos megragadására törekszik, ami nemcsak a korábbi alkotmánnyal, hanem az új alaptörvénnyel is ellentétes. Ennek érdekében azt is bejelentették, nincs szándékukban meggátolni az alkotmánybírókat abban, hogy demonstrációjuk ideje alatt bemenjenek a testület épületébe.
Elégedetlen ügyvédek
Alkotmánybírósághoz fordultak a másfél milliárdos hűtlen kezeléssel vádolt Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai elleni perben az ügyvédek, mert az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetője jogorvoslat biztosítása nélkül jelölt ki bíróságot az ügy tárgyalására – jelentette be a védők többsége nevében Bánáti János ügyvéd.
(A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint 2007 és 2009 között a Hagyó által létrehozott, vezetett és tucatnyi társa, köztük a BKV Zrt. több egykori vezetője részvételével működő bűnszervezet megkárosította a közlekedési vállalatot. Az OBH elnöke, Handó Tünde február 16-án jelölte ki a Kecskeméti Törvényszéket az ügy elbírálására, azzal az indokkal, hogy az eredetileg illetékes Fővárosi Törvényszék rendkívüli és aránytalan munkaterhei miatt másik bíróság kijelölése nélkül ésszerű időn belül nem lett volna biztosítható az eljárás befejezése. A Kecskeméti Törvényszék közölte, hogy miután kiemelt ügyről van szó a törvény szerint soron kívül kell eljárni, és még július 15-e előtt megtartják az első tárgyalást Hagyó Miklós és 14 társa büntetőperében.)
Bánáti János ügyvéd által jegyzett közlemény szerint az alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütköznek azok a jogszabályok, amelyek lehetővé teszik, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság helyett az Országos Bírósági Hivatal elnöke másik bíróságot jelöljön ki anélkül, hogy döntése ellen jogorvoslatot biztosítana, ezért alkotmányjogi panasszal fordult a Hagyó-ügyben eljáró védők többsége az Alkotmánybírósághoz. Az alkotmányjogi panaszban a védők kérik egyfelől ez év január elsejére visszamenőleges hatállyal több olyan jogszabály megsemmisítését az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiben, a bírósági szervezeti törvényben, továbbá a büntetőeljárási törvényben, amelyek általában lehetővé teszik a bírósági ügyek áthelyezését, másfelől pedig annak a konkrét határozatnak a megsemmisítését, amellyel az Országos Bírósági Hivatal elnöke rendelkezett a konkrét ügy Kecskeméti Törvényszékre történő áthelyezéséről.
Az ügyvédek kifogásolják többek között, hogy a bíróság kijelölésére vonatkozó eljárásban semmilyen módon nem vehettek részt, a döntés ellen semmilyen módon nem fellebbezhettek, holott az érdemben befolyásolja a vádlottak védelemhez való jogát. A panasz szerint az eljáró bíróság kijelölése sérti a törvényes bíróhoz és a pártatlan, tisztességes eljáráshoz való jogot, továbbá a büntetőeljárásban a vád és védelem közti fegyveregyenlőség elvét, és összességében a jogbiztonság, illetve a jogállamiság alapértékeit. Állítják: „A bíróság elnöke önkényesen válogathat az ügyek közül, az OBH elnöke pedig önkényesen válogathat a kevésbé leterhelt bíróságok közül”.
A beadványozók panaszukban azt is jelzik, hogy az Alkotmánybíróság döntésének tartalmától függően megfontolják a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulás szükségességét is, álláspontjuk szerint ugyanis az emberi jogi egyezménnyel sem egyeztethető össze a bírósági ügyek áthelyezésének jelenlegi magyarországi szabályozása.
Az ombudsman…
Szabó Máté szerint az Alaptörvénnyel és az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével is ellentétes a szabálysértési törvénynek az a rendelkezése, amely a fiatalkorúak esetében lehetővé teszi az elzárás, illetve a szabálysértési őrizet elrendelését. 2010 augusztusában törölte az Országgyűlés a szabálysértési törvényből azokat a passzusokat, amelyek fiatalkorúak esetében tiltották az elzárás kiszabását. Mivel ez év április 15-étől hatályos új szabálysértési törvény is megtartotta ezeket a lehetőségeket, sőt azt is megengedi, hogy a rájuk kiszabott pénzbírságot elzárásra változtassák az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybíróságtól a törvény felülvizsgálatát kérte.
Az ombudsman szerint a 18 évnél fiatalabb személyek szabálysértési eljárásában a rövid időtartamú szabadságelvonás alkalmazása szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az érintettek alapjogait. (Közérdekű munkára csak 16 év feletti gyermeket lehet ítélni, 14 év feletti gyermekkel szemben elzárás szabható ki.) Az alapvető jogok biztosa azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a szabálysértést elkövető fiatalkorúakkal szembeni szabadságelvonás lehetőségét tartalmazó rendelkezéseket. Egyúttal jelezte: önmagában a megsemmisítés nem orvosolná teljes körűen a létező visszásságot, ahhoz szükséges lenne a törvény megfelelő kiegészítése is. Ezért annak megállapítását is kérte, hogy nemzetközi szerződésbe ütköző jogi helyzet keletkezett, mert az Országgyűlés a szabálysértési törvényben elmulasztotta azoknak a mentesülési szabályoknak a megalkotását is, amelyek érvényre juttatnák a kiskorúak védelmét fokozottan garantáló Gyermekjogi Egyezmény alapelveit.
Legfrissebb döntések
A sajtótermékek felügyeletével kapcsolatban indítványozott alaptörvény-értelmezésről a Taláros Testület a 2012. április 17-én egyhangúlag meghozott határozatában elutasította a kormány indítványát, amely a nyomtatott és az internetes sajtótermékek felügyeletével kapcsolatban az Alaptörvény értelmezését kezdeményezte. A határozat szerint az indítványban feltett kérdések az Alkotmánybíróság alaptörvény-értelmezésre irányuló hatáskörében nem válaszolhatók meg, eldöntésük a törvényhozó felelősségébe tartozik.
A kormány nevében a közigazgatási és igazságügyi miniszter – utalva a nyomtatott és az internetes sajtótermékek felügyeletét érintő 165/2011. (XII. 20.) AB határozatra – indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság két kérdésben értelmezze az Alaptörvény véleményszabadságról szóló IX) cikkének (2) és (3) bekezdését. Az indítvány szerint az egyik alkotmányjogi kérdés az, hogy a sajtótermékek felügyeletét ellátó szerv részletes szabályai körében a törvényalkotónak a sajtótermékekre vonatkozóan meg kell-e állapítania bizonyos közigazgatási jogi jellegű kötelezettségeket. A másik kérdés arra vonatkozott, hogy a 2012. május 31-i hatállyal korábban megsemmisített Média- és Hírközlési Biztos intézménye önmagában sérti-e a sajtószabadságot, vagy csupán a Biztos hatáskörének és jogosítványainak a korábbi konkrét szabályozása nem felelt meg az Alaptörvénynek.
Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt megállapította, hogy alaptörvény-értelmezési hatáskörének jelenlegi szabályozása összhangban van a korábbi alkotmány-értelmezési hatáskörében kidolgozott szempontokkal. Az Alkotmánybíróság ezt a hatáskörét megszorítóan értelmezte, mert úgy ítélte meg, hogy a jogalkotást megelőző alkotmányértelmezések azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy az Alkotmánybíróság magára vállalja a törvényhozó, sőt a végrehajtó hatalom felelősségét is.
Az Alkotmánybíróság kifejtette: az a kérdés, hogy az Alaptörvény véleményszabadságról szóló cikkéből eredően létre kell-e hozni szervet a sajtótermékek felügyeletére, nem dönthető el az Alaptörvény értelmezni kért szabálya alapján. A kérdés a tartalma szerint általános törvényhozási kötelezettség levezetésére irányul. A sajtótermékek felügyeletét ellátó külön szerv létrehozásáról való döntés és jogosítványainak a meghatározása a törvényhozó hatáskörébe tartozik. A konkrét jogszabályi megoldások alaptörvény-ellenességét azonban az Alkotmánybíróság vizsgálhatja.
A határozat szerint az a kérdés, hogy a Média- és Hírközlési Biztos intézménye újraszabályozható-e, az Alaptörvényből közvetlenül nem vezethető le. Ha a törvényhozó úgy dönt, hogy a jogintézményt fenntartja, annak Alaptörvénnyel való összhangja csak konkrét hatásköreinek ismeretében, a konkrét jogszabály vizsgálata alapján dönthető el. (A határozat teljes szövege)
+
Az Országos Választási Bizottság határozatában megtagadta a hitelesítését annak az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának, amelyen a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a polgármester nem lehet országgyűlési képviselő?”
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság ezen döntését és a bizottságot új eljárásra utasította. Megállapította: a jogalkotó számára nem lenne egyértelmű egy érvényes és sikeres népszavazás esetén, hogy milyen tartalommal kell jogszabályt alkotnia, hiszen már jelenleg is létezik az a jogszabály, amely a népszavazást kezdeményezők szándékának megfelelően rendezi a polgármesteri tisztség országgyűlési képviselői tisztséggel való összeférhetetlenségét a 2014-es általános önkormányzati választások napjától. (A határozat teljes szövege)
+
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság azon határozatát, amelyben megtagadta az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését.
Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Kezdeményezzük: az Országgyűlés tárgyalja meg azt a kérdést, hogy az államháztartás központi alrendszerének, az államháztartás önkormányzati alrendszerének és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának a költségvetési év utolsó napjára tervezett értékét oly módon kell meghatározni, hogy annak alapján az államadósság megelőző évhez viszonyított növekedési üteme ne haladja meg a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, a költségvetési évre várható infláció és bruttó hazai termék reál növekedési üteme felének a különbségét?” (A határozat teljes szövege)
+
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság azon határozatát is amelyben megtagadta az országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal: az Országgyűlés tárgyalja meg, hogy a kellő felkészülés érdekében az Alaptörvény hatálybalépésének napja (2012. január 1.) módosuljon az Alaptörvényben nevesített, időben legutoljára kihirdetett sarkalatos törvény kihirdetése napját követő hatodik hónap első napjára?”
A határozat szerint, tekintettel arra, hogy a népi kezdeményezésre feltenni kívánt kérdés objektív okok (időmúlás és az Alaptörvény hatályba lépése) miatt megvitathatatlanná vált, az Alkotmánybíróság nem vizsgálta, hogy a kérdés eredetileg megfelelt-e az egyértelműség követelményének és az OVB eljárása során minden eljárási szabályt maradéktalanul betartott-e. (A határozat teljes szövege)
+
Az Alkotmánybíróság visszautasította a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 70/B. §-a alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítványt.
Megállapította: bár a panaszos formailag a döntéseknek közvetlen érintettje, azonban azok alkotmányossági szempontú felülbírálatától, az ő helyzetének változása nem várható, az ügy érdemi megoldására pedig az alkotmánybírósági döntésnek kihatása nem lenne. (A végzés teljes szövege)
Az Alkotmánybíróság április 23-i teljes ülésének napirendje
A választott bíráskodásról szóló 1994. LXXI. törvény 58. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
A közigazgatási és igazságügyi miniszternek a Kormány nevében az Alaptörvény E) cikk (2) és (4) bekezdése értelmezésére irányuló indítvány vizsgálata.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.
A Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.21.958/2010/6. számú ítéletével szemben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 23. § (2) bekezdésének, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 2. § (1) bekezdése és 7. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. ű
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 97. § (2) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 13/A. § (1) és (2) bekezdése, a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet alkotmányellenességének és megsemmisítésének megállapítására irányuló indítvány vizsgálata.
Az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdéseiről szóló 2010. évi CXLIV. törvény egésze, illetve 2. § (1) és (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság hatósági árformába tartozó viteldíjainak legmagasabb hatósági árként való megállapításáról és azok alkalmazási feltételeiről szóló 74/2009. (XII. 10.) Főv. Kgy. rendelet 5. § (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Sávoly Község Önkormányzatának a telekadóról szóló 15/2010. (XII. 21.) sz. rendelete 4. § c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 71. §-ának (mind a hat bekezdésének) alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az Országos Választási Bizottság 8/2012. (I. 16.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.
Az Országos Választási Bizottság 1/2012. (I. 16.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.
