A parlament keddi határozathozatalai második felében új szövetkezeti formát hozott létre a hátrányos helyzetűek foglalkoztatására, majd a kromoszóma-rendellenességgel élőknek is rendelkezésére bocsátotta a fogyatékossági támogatást és lehetővé tette a kiemelt beruházások ügyintézési határidőinek lerövidítését.

Új szövetkezeti formát hoztak létre a hátrányos helyzetűek foglalkoztatására

Az Országgyűlés foglalkoztatási szövetkezetek létrehozáshoz teremtette meg a lehetőséget, a kormány a változtatástól a hátrányos helyzetben élők foglalkoztatottságának növelését várja. A képviselők 238 igen szavazattal, 66 nem ellenében és 11 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló törvénymódosításokat. Ezek alapján a foglalkoztatási szövetkezet alapításához legalább 500 magánszemély és egy országos nemzetiségi önkormányzat szükséges. Ez a szövetkezet is a hátrányos helyzetű tagjainak ad munkát, ezt – elsősorban – munkaerő kölcsönzéssel, és munkaközvetítéssel teszi. Tagja lehet a foglalkoztatási szövetkezetnek - egy vagy több - helyi önkormányzat is, amely földet adhat ingyenes használatba a szövetkezetnek. Ugyan ezt megteheti az állam is.

A kromoszóma-rendellenességgel élőknek is jár fogyatékossági támogatás

A jövőben azok is jogosultak lesznek fogyatékossági támogatásra, akiknek állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyos vagy középsúlyos. A fogyatékkal élők jogairól szóló törvény erről szóló módosítását kedden fogadta el az Országgyűlés. A 309 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadott módosítás indoklásában Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter kifejti: eddig mások mellett az a 18 évesnél idősebb, súlyosan fogyatékos ember jogosult fogyatékossági támogatásra, akinek állapota „a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt" az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.

A jövőben már csak köztartozás nélküli cégek támogathatják a látvány-csapatsportágakat

Az Országgyűlés döntése értelmében az állam a jövőben már nem csak az adókedvezményesen támogatható látvány-csapatsportágak – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong – társaságaitól, hanem a támogató cégektől is elvárja, hogy ne legyen lejárt köztartozásuk. A képviselők 264 igen szavazattal, 7 nem ellenében és 49 tartózkodás mellett döntöttek az erről szóló törvényváltoztatás elfogadásáról. A társasági adótörvény egy közelmúltban hozott módosítása megengedi, hogy az adózó – a látvány-csapatsportok támogatására adott összeget – a juttatás évében, illetve az azt követő három adóévben, levonja a társasági adójából.

Rövidülnek a kiemelt beruházások ügyintézési határidői

Az Országgyűlés döntése értelmében rövidülhetnek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások ügyintézési határidői. A képviselők 228 igen szavazattal, és 80 nem ellenében fogadták el az erről szóló kormányzati törvényjavaslatokat, amelyek kihirdetésüket követő tizenötödik napon lépnek hatályba. A szabályváltoztatások kimondják, az ügyintézési határidő a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti előzetes vizsgálati eljárás esetén az ott meghatározott határidő; a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás esetén szakaszonként két-két hónap; míg a közlekedési hatósági engedélyezési eljárások és a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárások esetén harminc-harminc nap.

Az Országgyűlés határozathozatalai elején napirendjére vett egy szocialista törvényjavaslatot, majd a képviselők egyebek mellett új szabálysértési tényállások bevezetéséről is döntöttek. A Ház módosította továbbá az Országgyűlésről szóló kormánypárti törvényjavaslatot, a módosítás későbbi végleges elfogadása alapján a képviselők 2014-től csak parlamenti munkájukért kaphatnának pénzt.

Orbán: minden kisebbséget megvédünk – Etikai bizottság létrehozásáról tárgyalhat a parlament

A kormány minden, az emberi méltóságot sértő megnyilvánulást visszautasít – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden a parlamentben, mielőtt az Országgyűlés úgy döntött: tárgysorozatba veszi azt az MSZP-s határozati javaslatot, amely állandó etikai bizottságot hozna létre a képviselők által tanúsított rasszista, antiszemita, idegenellenes és iszlamofób magatartások megállapítására és szankcionálásukra. A kabinet „garantálja, hogy ebben az országban minden kisebbség biztonságban élhet. Meg fogjuk őket védeni, ideértve a Magyarországon élő zsidó kisebbséget is" – mondta a kormányfő, miután a szocialista Steiner Pál arra kérte, segítsen határozati javaslatuk elfogadásában. Az MSZP-s képviselő közölte: indítványuk egy olyan problémára ad kulturált megoldást, amikor „nem kulturált történeteket" kell kezelnie a magyar parlamentnek, ahol „mostanában csúnya dolgok történnek". Az indítványt végül 300 igen, 45 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Nemmel hét fideszes politikus és a Jobbik-frakció voksolt. A szocialisták azután kértek szavazást a javaslat tárgysorozatba vételéről, hogy Baráth Zsolt múlt kedden napirend utáni felszólalásában Solymosi Eszterről emlékezett meg.

Elfogadták a két évvel ezelőtti hírközlési beszámolót

A parlament 306 igen szavazattal, 53 nem ellenében elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint jogelődje, a Nemzeti Hírközlési Hatóság 2010-es, hírközléshez kapcsolódó tevékenységéről szóló beszámolót. A dokumentum szerint két éve csökkent a vezetékes telefonszolgáltatások előfizetőinek száma, míg a mobiltelefon-előfizetések enyhén növekedtek. Kiderül továbbá, hogy 2010-ben is népszerű volt a kábeltévés szolgáltatók által kínált internetalapú telefonszolgáltatás, és folytatódott a mobiltelefonok havidíjas előfizetéseinek térnyerése a feltöltőkártyás megoldások rovására.

Az internetpiacon változás volt 2010-ben, hogy egy év alatt 40 százalékkal nőttek a mobilinternet-előfizetések, ugyanakkor 2010-ben továbbra is a vezetékes maradt a vezető internet-elérési technológia. A vizsgált évben megfigyelhető volt, a vezetékes szolgáltatók egyre inkább csomagban értékesítették szolgáltatásaikat. Az NMHH lakossági felmérési adatainak tanúsága szerint már 1.600.000 háztartás vett igénybe valamilyen csomagot. Az interneten töltött idő már közel napi 2,3 órát tett ki, ami már nagyságrendileg is megfelel az egyéb médiumokra fordított időnek.

Új szabálysértési tényállások: tiltott fürdőzés, szabálytalan gyógyszerforgalmazás

Több új tényállást is rögzített kedden az Országgyűlés az április közepén hatályba lépő szabálysértési törvényben, így például a jogosulatlan címhasználatot, az engedély nélküli gyógyszerkészítést és -forgalmazást, a tiltott fürdőzést és a polgári védelmi kötelezettség megsértését. A szabálysértési törvényt és más jogszabályokat módosító javaslatcsomag minősített többséget igénylő rendelkezéseit 256 igen, 48 nem szavazattal és 37 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Újdonság, hogy a közérdekű munka végrehajtásáról az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik majd, nem pedig az azt kiszabó szabálysértési hatóság, ahogyan az a törvény eredeti szövegében szerepelt.

Csak parlamenti munkájukért kaphatnának pénzt a képviselők 2014-től

Az Országgyűlés keddi döntése alapján más keresőfoglalkozást nem folytathatnak, és egyéb megbízatásukért – a tudományos, oktatói, művészeti, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve – nem fogadhatnak el díjazást a parlamenti képviselők a következő ciklustól. A fideszes Kovács Zoltánnak az új országgyűlési törvényjavaslathoz fűzött módosító indítványát 253 igen szavazattal, 47 ellenében, 12 tartózkodás mellett fogadták el. A törvényjavaslaton már csak közvetlenül a jövő hétfői zárószavazás előtt változtathat a Ház. A kétharmados többséget igénylő módosító indítvány a kormányoldalt is megosztotta: a kereszténydemokrata frakció nagy többsége – 30 képviselő – ellene szavazott, és így tett négy fideszes politikus is. Megszavazta viszont a javaslatot a jobbikos képviselők többsége. Az MSZP nem vett részt a szavazásban, míg az LMP-frakció nagy része nemmel voksolt. Az MTI úgy tudja, hogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és a KDNP-s Rubovszky György, aki korábban a képviselők javadalmazási rendszerének átalakítását előkészítő parlamenti albizottság elnöke volt, a határozathozatalok után egyeztetnek az ügyben. Kovács Zoltán javaslatát úgy magyarázta: indokolt, hogy a következő ciklusban – amikor a parlament létszáma már csak 199 lesz – a képviselők „professzionális szinten lássák el feladatukat, amelynek feltétele, hogy más megbízatásból, foglalkozásból eredő kötelezettségek ne terheljék őket".

A külföldön tartózkodók esetében is alkalmazható lesz a gyorsított tárgyalás

A Ház változtatott a polgári perrendtartásról szóló törvényen is, a változtatás révén lehetőség lesz arra, hogy a külföldi, de kézbesítési megbízottat nem állító és iratot át sem vevő perbe fogottaknál is alkalmazható legyen a rövidebb tárgyalási időközre vonatkozó szabály. A képviselők 297 igen szavazattal 32 nem ellenében járultak hozzá a változtatásokhoz.

A kérdésekkel folytatta munkáját az Országgyűlés kedden, majd Font Sándor (Fidesz) ügyrendi javaslatában azt kezdeményezte, hogy a Ház vezetése egy hónapra üríttesse ki a szocialista frakció mögötti páholyt.

Jobbik: megmenthető-e az Aranybika Szálló?

A jobbikos Kulcsár Gergely arra kérdezett rá, hogyan próbálja megmenteni a kormány a nehéz helyzetbe került Aranybika Szállót, és elérni, hogy ne kerüljön áron alul illetéktelenek kezébe a 190 éves múltra visszatekintő épület. Cséfalvay Zoltán államtitkár elmondta: a nemzetgazdasági tárcának nincs lehetősége arra, hogy egy felszámolási eljárás törvényben szabályozott folyamatába közvetlenül beavatkozzon. Hozzátette ugyanakkor, hogy konkrét tervek és javaslatok megvalósulását segíteni tudja, ha van ilyen.

Jobbik: hányan csúsznak le a rokkantsági ellátásról?

A jobbikos Vágó Sebestyén arra várt választ, hogy a jelenleg rokkantsági ellátásban részesülők közül hányan nem kérték a március 31-ei határidőig a felülvizsgálatukat? Emlékeztetett arra, hogy ők a továbbiakban nem jogosultak az ellátásra. Halász János közölte: a jelenlegi ellátottak kevesebb, mint 6 százaléka nem küldte vissza a szükséges jelentkezési lapot, több mint 185 ezer ember azonban megtette ezt.

MSZP: mire biztosít a Külügyminisztérium 2 millió dollárt Ukrajnának?

Az MSZP-s Szabó Vilmos arra kérdezett rá, miért nyújt 2 millió dolláros támogatást a Külügyminisztérium kárpátaljai közintézményeknek? Arra is emlékeztetett: Magyarország kiemelt partnerséget ajánlott Ukrajnának az uniós törekvéseihez, cserébe egy magyar többségű választókerület kialakítását kérte. Martonyi János külügyminiszter elmondta: a magyar fél nem 2, hanem 1 millió dolláros támogatást nyújt a magyarok lakta vidékek oktatási, kulturális és szociális intézményeit segítő programhoz. Megerősítette, hogy a magyar kormány egyértelműen támogatja egy magyar többségű választókerület kialakítását.

A kérdéseket követően Font Sándor (Fidesz) ügyrendi felszólalásában azt kezdeményezte, hogy a Ház vezetése egy hónapra üríttesse ki az MSZP mögötti páholyt, mert az ott helyet foglalók rendre megzavarják az ülést. A képviselő felsorolta ezen eseteket és elmondta: kedden egy látogató videofelvételt készített az ülésről mobiltelefonjával. Az ülésen elnöklő Latorcai János (KDNP) azt felelte: felkéri a teremszolgálatot, tekintse meg az üléstermi felvételt és tájékozódjon a frakciók között is az eseményekről. A Ház ezt követően megteszi a szükséges intézkedéseket – közölte.

A földpályázatokról, a szigetszentmiklósi iskolaigazgató-választásról, valamint a Gemenc Volánról szóltak az azonnali kérdések  az Országgyűlés keddi ülésén, majd a képviselők rátértek a kérdésekre.

Jobbik: legyen vége a zsebszerződéseknek!

Hegedűs Lórántné (Jobbik) a külföldi tulajdonban lévő magyar termőföldek sorsával kapcsolatban kérdezte a vidékfejlesztési minisztert és sürgette a kormányt, hogy „bizottságosdi" helyett lényegi és érdemi lépésekkel tegyenek meg mindent a zsebszerződések felszámolása érdekében. Budai Gyula válaszában úgy fogalmazott: ebben az ügyben közös a kormány és a Jobbik célja, mégpedig a zsebszerződéseken keresztül jelenleg külföldi kézben lévő földterületek újbóli magyar kézbe juttatása. Hangsúlyozta: a kormány nem csak beszél, hanem mindent meg is tesz ennek érdekében és le fogjuk tenni az Országgyűlés asztalára azokat a jogszabályokat, amelyek meggátolják a földmoratórium 2014-es lejárta után a zsebszerződések hatályban maradását.

Az MSZP az iskolaigazgató pályázatokról

Tóbiás József (MSZP) a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium igazgatóváltásáról kérdezte a kormányt. Szerinte egy olyan ember irányítja az intézményt, aki a sajtóhírek szerint tavaly még „összeszerelőként" dolgozott Írországban. Ráadásul szerinte a korábbi igazgató mellett álltak ki a szülők és a tantestület is, ennek ellenére az „erős fideszes kapcsolatai" révén egy másik ember nyert. Tóbiás azt kérdezte: hány iskolát ad még oda a kormány „ejtőernyőseinek"? Hoffmann Rózsa államtitkár válaszában leszögezte: a szigetszentmiklósi eset az egyetlen olyan, amely közfelháborodást váltott ki, holott 191 intézmény közül 76 új igazgatói pályázatot írtak ki és nyertek el, amelyekre összesen 260 pályázó jelentkezett. Az államtitkár hozzátette: nem ismeri az összes pályázót, ezért egyet tehetett: rábízta magát az állam helyi képviselőjének véleményére.

Az LMP szerint nem jó a szociális juttatások utalványos kifizetése

Szél Bernadett (LMP) a szociális juttatások utalványok útján történő kifizetésével kapcsolatban kérdezett. Szerinte az ügyben nincs szakmai konszenzus, ráadásul  nem egyértelmű, hogy kinek jó a javaslat és kinek rossz. Példaként említette, hogy másodlagos piac alakulhat ki és áron alul értékesíthetik az utalványokat például a rászorulók. Navracsics Tibor közigazgatási miniszter válaszában leszögezte: még nem született döntés az ügyben és pontosan az ellenzéki képviselő által is felvetett kérdések miatt bízta meg a kormány a Nemzeti Erőforrás Minisztériumát (NEFMI) egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével. A miniszter hangsúlyozta: csak ennek elkészülése után dönti el a kormány, hogy lehet-e és megéri-e megvalósítani ezt az ötletet.

Jobbik: mi lesz a Gemenc Volánnal?

Bertha Szilvia (Jobbik) a Gemenc Volán busztársaság kiszervezésével kapcsolatban szólalt fel. Szerinte a nyertes Orangeways több embert elbocsátott és sokan nem kapták meg járandóságukat sem, bár a fizetési papírokon szerepelnek a kiutalások. Fónagy János államtitkár szerint ugyanakkor a szakszervezetek eltúlozzák a statisztikai adatokat, nem érkezett kiemelt számú utaspanasz és nincsenek életveszélyes körülmények a Gemenc Volán járatain.

Kérdések

Jobbik: emelkedik-e a nem vényköteles gyógyszerek áfája?

A jobbikos Kiss Sándor arra kérdezett: a gyógyszerkassza bevételeinek növelése érdekében valóban tervezi-e a kormányzat, hogy a vény nélküli készítmények áfáját ötről huszonöt százalékra emeli, valamint, hogy az alacsonyabb árú medicinákra dobozdíjat vezet be? Halász János államtitkár válaszában kijelentette: a kabinet eddigi intézkedései sem sújtották, hanem támogatták a betegeket, célként pedig a kiszámítható gyógyszerellátást és a lakosság pénztárcájának kímélését nevezte meg.

MSZP: a járóbeteg szakellátást önkormányzati kézben kell tartani

A szocialista Tóth József arra volt kíváncsi, hogyan próbálja segíteni a kabinet, hogy a háziorvosi ellátással szorosan összekapcsolódó járóbeteg szakellátás önkormányzati kézben maradhasson. Halász János – megjegyezve hogy az egészségügyi rendszerhez a korábbi kormányok ténykedése miatt kell hozzányúlni – elmondta, hogy jelenleg egyes fekvőbeteg-ellátó intézmények állami kézbe adása zajlik, a járóbeteg-ellátás majd ez után, 2013-ban kerülhet el az önkormányzatoktól.

A Fidesz az aprófalvak lakosainak megtartását segítené

A fideszes Tamás Barnabás arra hívta fel a figyelmet, hogy az aprófalvak legnagyobb arányával bíró Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből az utóbbi tíz évben csaknem harminc ezren vándoroltak el. Arra kérdezett rá: milyen beavatkozást tervez a kormány a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására? Rétvári Bence államtitkár elmondta, hogy a társadalmi felzárkóztatási programok keretében gyors és hatékony beavatkozásra nyílik lehetőség. Mint mondta, a 2007 és 2010 közötti időszakhoz képest jelenlegi mintegy négyszeres, több mint 10 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre erre. A roma programok keretében további 3 milliárd forint biztosított.

Az LMP több támogatást adna a szociális munkát végző civileknek

Az LMP-s Szilágyi László azt kifogásolta, hogy jelentősen csökkent a kiszolgáltatott társadalmi csoportotok, például a hajléktalanok vagy szenvedélybetegek ellátását végző civil szervezetek finanszírozása. Miért hagyják, hogy elsorvadjon az ellátás? – tette fel a kérdést. Halász János elmondta, hogy a tavalyról áthozott 500 millió forinttal együtt idén 6,3 milliárd forintot ír elő a költségvetés szociális ellátások támogatására. Mint mondta, a nemzeti együttműködés rendszeréhez illeszkedve elsődleges szempont, hogy az eddigi ellátottak szolgáltatásai ne kerüljenek veszélybe. Az államtitkár beszámolt a kiírt pályázatokról is.

Az uzsora visszaszorításáról, a felsőoktatás finanszírozásáról és a Pintér Sándor, illetve Vona Gábor között lezajlott nyilvános vitáról is érdeklődtek a képviselők az azonnali kérdések során kedden, a parlamentben.

MSZP: miért folytatott nyílt vitát Pintér Sándor Vona Gáborral?

Az azonnali kérdések sorát nyitó Steiner Pál (MSZP) visszautalt arra, hogy januárban Vona Gábor „büszkén" jelentette ki: sem ő, sem az által vezetett párt nem demokrata. Szavai szerint ezek után minden demokratát megdöbbentett és felháborított, hogy a belügyminiszter februárban nyilvános vitát vállalt a Jobbik elnökével a Corvinus egyetemen. Feltette a kérdést, hogy Pintér Sándor miért tekinti vitapartnernek egy „szélsőségesen, kódoltan, rendszeresen zsidózó, cigányozó, vállaltan antidemokratikus párt elnökét".

Pintér Sándor belügyminiszter leszögezte, hogy egy olyan, demokratikusan megválasztott párt elnökével vitázott, amely párt 12 százalékot képvisel a parlamentben. Hozzátette, azért vitatkozik a Jobbikkal, mert a nézeteikkel sok tekintetben nem, a módszereikkel pedig még több esetben nem ért egyet. A miniszter kijelentette, a vita során meg akarta győzni a Jobbikot a saját igazáról. Közölte, azért volt nyilvános a vita, hogy ne csak az ellenzéki párt tagjait, de a nyilvánosságot is meg tudja győzni.

Steiner Pál viszontválaszként azt mondta, Adolf Hitler is szabad választásokon jutott be a német parlamentbe. Hozzátette, hogy egy magára valamit adó demokratikus kormány minisztere nem ül le egyetemisták előtt olyan politikusokkal vitatkozni, akik „vérvádat hoznak be a parlamentbe".

Pintér Sándor azt felelte, addig vitatkozik, amíg nem győznek az érvei, de „én egyszer sem szavaztam együtt a Jobbik képviselőcsoporttal". Hozzátette, hogy 35 belügyminisztériumi előterjesztésről való döntés során a szocialista képviselő viszont 17 alkalommal voksolt együtt a jobbikosokkal.

A felsőoktatásról kérdezett a Jobbik

Dúró Dóra (Jobbik) azt mondta, hogy egy kiszivárgott kormányzati dokumentum szerint újabb tízmilliárdoktól eshetnek el felsőoktatási intézmények. Szavai szerint ezt egy életszerűtlen uniós irányelv okozza, amely miatt a közel harmincmilliárd forintos forrásokból nem részesülhet az ELTE, a Műegyetem vagy a „SOTE" sem. Megjegyezte azt is, a napvilágot látott dokumentumból kiderült: a kormány az intézmények összevonásával számol. Hoffmann Rózsa államtitkár azt felelte, hogy az unió által társfinanszírozott források felhasználása során az Európai Szociális Alap különbséget tesz a fejlett és kevésbé fejlett régiók között. Miután Közép-Magyarországot a fejlett régiók közé sorolják, ezért ez a döntés kívül esik a kabinet rendelkezésein, de a felsőoktatás finanszírozására más források is rendelkezésre állnak. Kitért arra is, hogy a jelenlegi oktatásirányításnak nincs egyértelmű összevonási szándéka, de a korábbi kormányzat által felhalmozott problémákra olyan válaszokat kell keresniük, amelyek a minőséget, a racionalitást és a nemzetgazdasági célokat szolgálják.

Ügyészségi vizsgálatot sürget az LMP

Schiffer András (LMP) arról beszélt, hogy az ügyészségi törvény alapján hivatalból vizsgálatot kell folytatni, ha az ügyész tudomására jutott információ megalapozottan súlyos törvénysértésre utal. A politikus idézett egy, az SZDSZ egykori államtitkárával, Horn Gáborral készített interjúból, majd feltette a kérdést, hogy az ügyészség az abban elhangzó kijelentések nyomán tervezi-e vizsgálni az elmúlt húsz év „oligarcháinak" gazdasági összefonódásait, az autópálya-építéseket, a Margit-híd felújítását illetve a pártok kampányköltéseit. Belovics Ervin a legfőbb ügyész helyettese azt mondta, hogy a büntetőeljárásokról szóló törvény meghatározza, hogy milyen feltételek fennállása mellett lehet azt elindítani. Eszerint akkor lehet elindítani az eljárást, ha az ügyész vagy a nyomozóhatóság tagja hivatali hatáskörében eljárva szerez információt bűncselekményre utaló tényekről illetve ha valaki feljelentést tesz egy ügyben. Leszögezte, hogy az ügyész nem rendelhet el nyomozást sajtóhírekre alapozva.

Az uzsora ellen szólalt fel a Fidesz

Ágh Péter (Fidesz) arról beszélt, hogy a gazdasági válság miatt nőtt azok száma, akik már nem kaphatnak hitelt a pénzintézetektől. Az uzsorások viszont arra szakosodtak, hogy ezeket a kiszolgáltatott embereket maradék értékeiktől is megfosszák – tette hozzá. Pintér Sándor, aki visszataszító bűncselekménynek nevezte az uzsorát, megjegyezte, hogy annak kialakult egy olyan formája, amelyik a halmozottan hátrányos helyzetű emberek kizsákmányolására specializálódott. A belügyminiszter leszögezte, hogy gyakorló bűnüldözőktől és ügyészektől kértek tanácsot arra, hogy hogyan lehetett visszaszorítani ezt a bűncselekményt. A Btk. módosítása a sértetti kör bővítését, az üzletszerűség büntetését és a titkosszolgálati eszközök alkalmazhatását is lehetővé tette - mondta. 2011-ben 403 eljárás kezdődött, jelenleg 158 ügy van folyamatban, 202 embert gyanúsítanak, akik közül 93-an előzetes letartóztatásban vannak.

MSZP: vizsgálják meg a földpályázatokat!

Gőgös Zoltán (MSZP) a földpályázatok kapcsán beszélt a kialakult bizalmatlanságról. Budai Gyula államtitkár elmondta: Veszprém megyében 101 beadott pályázatból 41 nyertes már ki is hirdettek, ehhez képest Gőgös Zoltán két vesztes pályázatot emelt ki. Az államtitkár szerint a pályázati feltételek világosak és a Nemzeti Földalap (NFA) a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el - tette hozzá Budai Gyula. Harangozó Gábor (MSZP) a viszontválaszban elmondta: jövő hétre kihelyezett vizsgálóbizottsági ülést kezdeményezett az NFA-nál, hogy megvizsgálhassák a pályázatokat. Budai Gyula úgy reagált: nyugodtan vizsgálják meg, ő már megtette és a pályázatokkal minden rendben van.

A közmunkaprogram, a rokkantsági ellátások és az egyházi státuszukat elvesztő vallási közösségek ügyében is interpelláltak a képviselők kedden az Országgyűlésben.

LMP: a „józan ész" hiányzik a közmunkaprogramból!

Szél Bernadett, az LMP képviselője Szabó Rebekával együtt benyújtott interpellációjában a közmunkaprogramot kritizálta. Az ellenzéki képviselő szerint ugyanis a Belügyminisztérium által koordinált közmunkaprogramból hiányzik a „józan ész". Példaként a vízügyi területen elvégzett közmunkákat hozta fel, amelynek során szerinte szakmai irányítás nélkül „szinte vandál módon" végzik a vízfolyások medrének kitisztítását, sok helyen egészen egyszerűen letarolják, van ahol lebetonozzák a mederpartokat. Szél Bernadett azt kérdezte a belügyi államtitkártól, hogy milyen intézkedéseket tesz a kormány annak érdekében, hogy az értékteremtőnek beharangozott közmunkaprogram során ne történjenek ehhez hasonló természetkárosítások. Tállai András belügyi államtitkár válaszában minden alapot nélkülözőnek nevezte azt az állítást, hogy a józan ész hiányozna a közmunkaprogramból, szerinte a program fő célkitűzése éppen az, hogy értékteremtő legyen. Visszautasította azt a kritikát is, hogy járatlan vezetők irányítanák a közfoglalkoztatottak munkáját, mert szerinte ugyanazok a vízügyi vezetők irányítanak, mint az elmúlt években. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szakképesítés nélküli munkákat eddig is közfoglalkoztatottak végezték el a vízügyben. Tállai András az LMP-s képviselő természetkárosításról szóló feltételezését is minden alapot nélkülözőnek nevezte.

MSZP: hány rokkantnyugdíjas marad ellátás nélkül?

Tóth Csaba, az MSZP képviselője arról beszélt, hogy a rokkantnyugdíjak átalakítása miatt 200 ezer embernek kellett volna felülvizsgálatot kérnie, de 10 százalékuk nem jelentkezett, ami a hiányos információk miatt is lehet. A képviselő azt kérdezte, mi lesz azokkal, akik valami miatt elmulasztották a felülvizsgálati lehetőséget és azokkal, akiket munkaképesnek találnak, de nem kapnak munkát. Azt is megkérdezte, meddig kell várni a felülvizsgálatra és hány ember marad ellátás nélkül májustól. Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár válaszában azt hangsúlyozta, a rokkantsági ellátások átalakításának célja, hogy minél többen lehetőséget kapjanak az értékteremtő munkára. Közölte: folyamatosan végzik a felülvizsgálatokat, az összes érintetté legkésőbb 2013. december 31-ig megtörténik. Hangsúlyozta, hogy senki nem marad ellátás nélkül. Nem a kiadáscsökkenés és az ellátás megszüntetése a cél, hanem, hogy új alapokra helyezzük a rendszert - fogalmazott.

MSZP: számos keresztény közösség „jogfosztottként" ünnepelte a húsvétot

Nyakó István az MSZP képviselője interpellációjában arról beszélt, hogy számos keresztény és keresztyén közösség „jogfosztottként" ünnepelte a húsvétot, mert egyházi státuszukat az „Orbán-rezsim" egy tollvonással megszüntette az új egyházügyi törvénnyel. Az ellenzéki képviselő azt kérdezte, mi a kormány álláspontja a Velencei Bizottság jelentésével kapcsolatban, amelyben a testület túlzónak és önkényesnek tartotta az egyházként való elismeréshez szükséges kritériumokat. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszában azt hangsúlyozta, a Velencei Bizottság jelentésében elismerte, hogy Magyarországon vallásszabadság, teljes lelkiismereti szabadság van és legitimnek nevezte a káros egyházak visszaszorítására irányuló törekvéseket. Az államtitkár közlése szerint az egyházügyi törvénnyel éppen a visszaélések visszaszorítása volt a cél. Hozzátette, az egyházzá válás kritériumai sem nevezhetők önkényesnek, hiszen Ausztriában vagy Romániában a magyar szabályozáshoz hasonlóan több évtizedes tevékenységet, illetve nemzetközi múltat írnak elő az egyházak számára.

A felsőoktatási integrációról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI) zajlott felújítási munkálatokról, dél-borsodi földek hasznosításáról és a diktatúra nyomait viselő utcanevek eltörléséről volt szó kedden az interpellációk között a parlamentben.

MSZP: igaz, hogy négy felsőoktatási intézmény marad a fővárosban és négy vidéken?

Hiller István a felsőoktatási integráció kapcsán azt kérdezte: igaz-e, hogy a fővárosban négy felsőoktatási intézmény: az ELTE, a Semmelweis Egyetem, a BME és a közszolgálati egyetem maradna meg, a többit különböző formában e négybe integrálnák. Igaz-e, hogy jogutód nélkül megszűnne a Corvinus Egyetem, és az intézmény társadalomtudományi karai az ELTE-be, a gazdaságtudományi karai a BME-be olvadna be? Vidéken a Debreceni Egyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet, a Nyugat-magyarországi Egyetemet tartanák meg, és a többit különböző formákban ezekhez integrálnák? – folytatta kérdéseit, melyek végén azt is firtatta, valós-e az az információ, hogy a februárban közzétett 109 ezerhez képest még kisebb a végleges jelentkezési szám? Úgy fogalmazott: a magyar felsőoktatásban erősen tartja magát a vélemény, hogy az oktatási kormányzat gyors és különösebb egyeztetés nélkül lefolytatott integrációra készül.

Hoffmann Rózsa azt mondta, a feltett kérdésekre az intézményekkel közösen most keresik a válaszokat. Az intézményeknek június 30-ig kell a saját fejlesztési terveiket kidolgozniuk, a munkát az államtitkárság segíti. A tervekre a tárca év végéig ad választ. Az már most látszik, hogy a képviselő kérdései tendenciózusak, „nincs ilyen elhatározás, és döntés" – fogalmazott. Felidézte, hogy közel egy éve, a felsőoktatás szereplői egybehangzóan fogadták el a problématérképet, amelyből ezután szó szerint idézett. A felsőoktatás szerkezeti átalakítása megkezdődött – folytatta, majd kiemelte: elsősorban az intézményeket kérdezik meg arról, milyen lehetőségeket látnak arra, hogy az adósságállományt, a rossz szerkezetet, és a romló minőséget és egyéb problémákat orvosolják. A felvételizők számáról azt mondta, az aznapi adatok szerint 109.250 kérelem érkezett, további részleteket a jövő héten hoznak nyilvánosságra.

Jobbik a FÖMI-ben folytatott felújításokról

Szilágyi György a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI)  ötödik emeletén zajlott felújításokról érdeklődött, és szóvá tette, hogy bár egy céggel generál kivitelezésre szerződést kötöttek, ezt követően még két szerződés született. Nem jogsértő, hogy mellőzték a közbeszerzési eljárást, vizsgálták-e, és ha nem, tervezik-e az átfedéseket górcső alá venni. Nem gondolják, hogy tenni kellene valamit, hiszen közpénzről van szó? – sorolta kérdéseit. Budai Gyula államtitkár azt mondta, hogy számára ugyanolyan fontos az átláthatóság, és a közpénzek felhasználhatósága mint a jobbikos képviselőnek. Amikor az NFA (Nemzeti Földalapkezelő Szervezet) létrejött, szükségessé vált, hogy valahol elhelyezzék. Úgy döntöttek, a FÖMI ötödik emeleti szintjén helyezik el, de jelentősen igyekeztek takarékoskodni a forrásokkal – tette hozzá. A három szerződés között nincs átfedés, csak annyi, hogy azt a FÖMI az ötödik emeleti munkálatokra kötötte meg. A tárca a FÖMI részére költségvetési támogatást, közpénzt nem adott, a kiadásait saját bevételeiből biztosítja.

Fidesz a dél-borsodi földekről

Mengyi Roland szerint az ellenzék azt a látszatot próbálja kelteni, hogy a kormány az állami földeket megpróbálja elherdálni. Borsodi képviselőket azt az ügyet ajánlotta figyelembe, amely szerinte iskolapéldája a joggal való visszaélésnek, föld kizsákmányolásának, és amely egy olasz érdekeltségű céghez köthető, és 1995-ig nyúlik vissza. A haszonbérleti szerződés a társaságnak rendkívül kedvező volt, és jogellenesen húsz évre szólt, holott csak tíz évre lehetett volna megkötni. Azt kérdezte, mi lett az érintett területek sorsa, és valóban sikerült-e megvalósítani a kormányprogramban megvalósított célt? Budai Gyula közölte: az LB tavaly júniusi döntése alapján közel 3 ezer hektár terület került vissza a nemzeti park kezelésébe, az állam tulajdonába, és erre az NFA pályázatot írt ki. Kifejtette: 44 birtoktestre 149 pályázat érkezett, és ebből 25-öt nyilvánítottak nyertesnek. Kitért arra, hogy az érintett területeket a helyben lakó gazdák hasznosíthatják, és további 900 hektárnál szintén peres eljárás folyik, ez hamarosan visszakerülhet és pályázatot írnak ki rá.

KDNP: mikor tűnnek a diktatúra nyomait viselő utcanevek

Stágel Bence arról beszélt, a KDNP ifjúsági szervezete, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség régóta szorgalmazza, érintett önkormányzatok változtassák meg azokat az utcaneveket, amelyek a kommunista diktatúra nyomait őrzik. Elfogadhatatlan, hogy a kommunista diktatúra emlékét őrző nevekkel lehessen találkozni. Mikor tűnnek el Magyarországon a diktatúra jegyeit viselő közterületi elnevezések? Mikor születik meg a problémát orvosló kormányrendelet? - kérdezte, és felidézte, hogy az új önkormányzati törvény kapcsán tett javaslatukat is. Tállai András államtitkár azt mondta, hogy a kormány egyetért a felvetéssel. Ez ma is lehetőség, az önkormányzatoknak megváltoztathatják a közterületi elnevezéseket. Hozzátette: azzal értenek egyet, hogy törvényben mondják ki, vagy önállóan, vagy meglévő jogszabály módosításával. Azt kérte, dolgozzanak ki közösen javaslatot, és várják a képviselő indítványát is. A képviselő a választ elfogadta.

Az LMP népszavazási kezdeményezéséről, a foglalkoztatási helyzetről, a földkérdésről, valamint Mindszenty József rehabilitálásáról szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés keddi ülésén.

A felszólalásokat megelőzően Lezsák Sándor megköszönte az Országgyűlésnek, valamint a házbizottságnak, hogy múlt heti hozzájáruló döntésük értelmében az elkövetkezendő hetekben a Ház elnökének jogkörében eljáró országgyűlési alelnökként vezetheti az ülést.

Fidesz: sikertelen volt az LMP népszavazási kezdeményezése

A fideszes Rogán Antal szerint a választók egyértelmű ítéletet mondtak az LMP népszavazási kezdeményezéséről azzal, hogy nem adták meg a szükséges számú, 200 ezer támogató aláírást hozzá. Mint mondta, az összegyűjtött 160 ezer aláírás azt mutatja, hogy a párt a 2010-es szavazóinak a felét sem tudta megszólítani. Emlékeztetett LMP-s politikusok megnyilatkozásaira, miszerint a kormánnyal elégedetlen szavazókat kívánja megszólítani, és kedvezőnek ítélte, hogy „csak 160 ezer elégedetlen embert" talált a párt. Hozzátette: kevés olyan választó akadt, akik elégedetlenek a kormány munka világában szorgalmazott lépéseivel. Amit a szocialisták aláírnak, az sikerre nem vezethet, ekkor megpecsételődött a kezdeményezés sorsa – kezdte válaszát Rétvári Bence államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy miközben az LMP 160 ezer kormányellenes aláírót talált, addig ennek a létszámnak a többszöröse állt ki a Békemenetben a kormány mellett. Az államtitkár arra kérte az ellenzéki párt képviselőit, hogy ez után ne becsüljék le azt az 1 millió embert, akik a szociális konzultáción nyilvánították ki véleményüket. Választ várt arra, vajon készített-e „Vágó-listát" a párt az aláírókról.

MSZP: a kormány a szegénység vámszedője

A szegénység vámszedőjeként jelent meg a kormány – mondta felszólalásában Gúr Nándor (MSZP), aki a munkanélküliség magas voltát és az alacsony foglalkoztatást kifogásolta. Szerinte a kormány intézkedései a szerényebb viszonyok között élők számára kárt okoznak. Ide sorolta például az áfa 27 százalékra emelését, amelyet a hírek szerint 30-ra is emelne a kabinet. Cséfalvay Zoltán államtitkár a kormány munkapolitikai intézkedéseit sorolta, amelyek – mint mondta – rugalmasabbá teszik a piacot. Kijelentette, hogy például Olaszország, Spanyolország és Belgium is hasonlókat tervez vagy indít be, Magyarország azonban ezen államokhoz képest másfél éves előnyben van.

LMP: a kormány gyarmatosítja az országot

Az LMP-s Szabó Rebeka kijelentette, hogy a kormány az állami földbérletek odaítélésével a gazdasági holdudvarát tőkésíti fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a föld világszerte egyre fontosabb stratégiai erőforrássá válik, ezért annak védelmét szorgalmazta. „Nincs gazdasági szabadságharc, önök gyarmatosítják az országot barátaik, rokonaik és üzletfeleik számára" – jelentette ki, hozzátéve: a helyi, földhöz nem jutó embereknek mindegy, hogy külföldiek szerzik meg a földet, vagy Mészáros Lőrinc és Nyerges Zsolt. Budai Gyula államtitkár azt mondta: a kormány sokat tett már a magyar föld védelmében, míg az LMP a budapesti aszfaltról fogalmazza meg véleményét. Felsorolta az intézkedéseket, például a nemzeti földalap elővásárlási jogának megteremtését. Emlékeztetett arra is, hogy a meghirdetett földterületek 47 százaléka 10 és 50 hektár között van. Arról is beszámolt, hogy a kormány a zsebszerződések ellen is fel kíván lépni.

KDNP: a Legfőbb Ügyészség rehabilitálta Mindszenty Józsefet

Harrach Péter (KDNP) a Legfőbb Ügyészség Mindszenty Józsefet rehabilitáló döntésére hívta fel a figyelmet. A politikus Magyarország utolsó hercegprímásának érdemeit sorolva kijelentette: Mindszenty jelleme példaértékű volt, törekvéseiben következetes, és mindig hű maradt elveihez, nemzetéhez és egyházához. A politikus felsorolta, hogyan állt ki a szabadság mellett az esztergomi érsek, valamint azokat a megtorlásokat, amelyeket ki kellett állnia a Károlyi- vagy a Rákosi-korszakban. Rétvári Bence arra emlékeztetett, hogy Mindszenty – kiállásának eredményeként – 1949 februárjában a Time magazin címlapján is szerepelt. Mint mondta, születésének 120. évfordulója alkalmából szerte az országban és külföldön is számos helyen emlékeznek Mindszenty Józsefre. Fontos lépésnek nevezte a Legfőbb Ügyészség döntését.

A Jobbik a földek védelmében emelt szót

Vona Gábor (Jobbik) a fölmoratórium 2014 tavaszi lejártára hívta fel a figyelmet, és szót emelt amiatt, hogy eddig semmit nem tett a kormány a termőföld magyar kézben tartása érdekében. Mint mondta, a hazai termőföld ára töredéke az uniósénak, ráadásul a nehéz helyzetben lévő tulajdonosok egy része alig várja, hogy túladhasson rajta. Azt mondta: a kormányból egyedül V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár merte eddig kimondani, hogy vagy az unió tagjai maradunk, vagy a földünket védjük meg, de a kettő együtt nem megy. Budai Gyula válaszában megismételte a Szabó Rebekának mondottakat arról, mit tett a kormány eddig a föld védelmében. Elmondta azt is: nem csak a termőföldek 10 százalékát kitevő állami földalapot illeti védelem. Hozzátette, a kabinet megkezdte a nemzeti parkok használatában lévő mintegy 100 ezer hektárnyi termőföld visszaszerzését is, hogy ezeket is a helyi lakosság használatába adja. Hangsúlyozta: a moratórium lejártáig mintegy két év van még hátra, addig a kabinet megteszi a szükséges lépéseket.