Elfogadták a tényfeltáró történész bizottság jelentését

Elfogadta a Magyarországi Református Egyház zsinata tényfeltáró történész bizottságának jelentését pénteken budapesti ülésén. A beszámoló szerint az Állami Egyházügyi Hivatal dokumentumait, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található iratokat kutatták az elmúlt időszakban, továbbá interjúkat készítettek az érintettekkel.

A bizottság az 1945-1990 közötti időszak állami működésének az egyházat érintő tevékenységét kutatja, különös tekintettel arra, hogy a pártállami hatalmi mechanizmus miként befolyásolta az egyház életét.

A beszámoló szólt arról, hogy „a zsinat azzal a céllal hozta létre a tényfeltáró bizottságot, hogy a múltfeltárás hosszú ideje vajúdó kérdésében megoldás szülessen, az elsődleges cél az alapos forrásfeltáró munka, csak ezután következhet a teljes történelmi összefüggésben a nyilvános közreadás".

A zsinat elé terjesztett és elfogadott dokumentumban arról írtak, hogy konkrét ügyeket, adatokat gyűjtöttek ki a történészek a levéltári iratokból, „ezek aztán egésszé összeállva alakítják ki a rendszer működésének képét". A levéltárakban fellelt és lefénymásolt iratokat benyújtják a református zsinat levéltárának, az iratokról készült jegyzeteiket CD-n is átadják – tették hozzá.

A beszámolóban hangsúlyozták: a forrásfeltárás érdekében a tényfeltáró bizottság újabb munkatársak bevonását tartja indokoltnak. Javasolták továbbá, hogy a zsinati tanács felkérésére megalakult értékelő bizottság kezdje meg az összegyűlt forrásanyag áttekintését, a közlésre való előkészítését. Felmerült újabb történészek bevonása a közzétételt előkészítő munkába, az ebben való döntést azonban a zsinati tanácsnak kell meghozni - mutattak rá.

Megjegyezték: a működésükhöz szükséges anyagi hátterük az anyaggyűjtéshez jobb lehetőséget biztosít az előző évekhez képest, ezt pedig a költségvetési tételek átszervezésével érték el.

Döntöttek a pedagógiai és diakóniai díjak odaítéléséről

A testület elfogadta az oktatásügyi szakbizottság javaslatát a Makkai Sándor-díjra. A pedagógusoknak adható díjat Baranya Pálné kunhegyesi nyugalmazott igazgató, Magai Margit budapesti kórházpedagógus és Schwarcz István nagyváradi tanár kapják. A Makkai Sándor-díjat azoknak ítélik oda, akik „a református nevelési eszmények mindennapi gyakorlatba való átültetéséért" elévülhetetlen érdemeket szereztek. A díj évente három pedagógusnak adományozható, akik közül egynek mindig határon túli pedagógusnak kell lennie.

Az oktatásügyi szakbizottság az Imre Sándor-díjra a jelölést visszavonta, és az őszi zsinaton terjeszti újra elő.

A református zsinat az egyházközségek keretei között dolgozóknak adható diakóniai (szeretetszolgálati) Kiss Ferenc-díjat idén Kontha Benőnének (Majosházi Református Egyházközség) és Pincés Juliannának (Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség) ítélte oda.

A zsinat a diakóniai intézményi dolgozóknak kiírt elismerést, a Juhász Zsófia-díjat Kövér Imrének, a sajósenyei "Fészek" Fogyatékosok Református Ápoló-Gondozó Otthona, illetve Szentesi Andrásnénak, a ceglédi Molnár Mária Református Fogyatékos Ápoló- Gondozó Otthon munkatársának adományozza.

Elfogadták a cigánymissziós tanács beszámolóját

A beszámoló szerint az áprilisban a zsinat hivatalában megrendezett belső konferencián mind a négy református egyházkerület cigánymissziós referense, valamint számos gyülekezeti lelkész és munkatárs vett részt az egész országból. A konferencia legfőbb célja az volt, hogy az eddigieknél átfogóbb képet nyerjenek az egyházi cigánymissziós munkáról, és közösen igyekezzenek hatékonyabbá tenni a református cigánymissziót.

A konferenciára készülve jött létre a református egyház eddig legteljesebb körképe a cigánymissziós kezdeményezésekről. A következő országos tanácskozás ebben a témában augusztusban várható – olvasható a beszámolóban.

Arról is írtak, hogy a protestáns cigánymissziós referensek képviselői felvették a kapcsolatot az Országos Roma Önkormányzattal, és egyeztetéseket kezdtek az együttműködés lehetőségeiről.

A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy „a cigánymissziós munka nem, illetve nem szükségszerűen válik el a református lelkipásztorok mindennapi gyülekezeti munkájától", ezért „csak nagyjából tudjuk, hogy a körülbelül 1200 mai magyarországi református gyülekezet közül 70-80 lehet azoknak a száma, ahol rendszeresen folyik valamilyen cigánymissziós tevékenység".

Az irat rögzítette: fontos cigánymissziós esemény a Bethesda Gyermekkórház és a Református Missziói Központ évente megrendezett, Út az életért elnevezésű szűrőútja, amelyben roma közösségeket megcélzó egészségügyi szűrés során látás- és hallásvizsgálatot, vérnyomás-, vércukorszint- és tüdőkapacitás-mérést, valamint egészségszociológiai felmérést végeznek az egyház orvosai és munkatársai.

A beszámoló kitért arra, hogy a 2011-2012-es tanévben indult a debreceni székhelyű Wáli István Református Cigány Szakkollégium a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat részeként. Ez az intézmény roma hallgatókat vesz fel, és egyedülálló abban a tekintetben a hálózat intézményei között, hogy belső vezetése kizárólag roma származású fiatalokból áll.