Fülöp Attila: Nem lehet számítani az ellenzékre

Fülöp Attila (KDNP), az EMMI szociális ügyekért felelős államtitkára hétfőn a parlamentben több ellenzéki felszólaló valótlan, hamis állítását tényekkel cáfolta.

Fülöp Attila (KDNP), az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára

Keresztes László Lóránt (LMP) az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásában a tájékoztatást hiányolta a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. Felidézte, hogy tavasszal rendszeresen beszámoltak a kormány tagjai az adatokról. Azt tudakolta, a kormány mennyire hagyatkozik a szakemberek véleményére.

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára válaszában beszélt arról, hogy tavasszal nem lehetett számítani az ellenzékre. Szerinte nem létezik olyan össztársadalmi ügy, amiben lehetne számítani az ellenzékre. Hangsúlyozta, a kormány nem további szigorításokat szeretne, hanem azt szeretné, hogy a már meghozott döntéseket mindenki tartsa be.
    
Elmondta azt is, hogy egy uniós egészségügyi ügynökség adatai szerint egymillió lakosra nézve az elhunytak száma Magyarországon 186, az Európai Unióban 390.
    
Közölte azt is, hogy a nemzeti konzultáció kérdései arra vonatkoztak, hogy a kormány olyan kötelezettségeket írjon elő, amelyeket az állampolgárok maguk betarthatónak vélnek. A tesztelésről a szakemberek javaslatai alapján születnek a döntések - jelezte az államtitkár.

*****************************

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője az Országgyűlésben a napirend előtti felszólalásában azzal vádolta a kormányt, hogy a járvány második hullámára nem készítette fel az országot.

Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár válaszában azokat a kórházakat sorolta fel, amelyet a korábbi szocialista kormány alatt zártak be. Hozzátette, 2010 előtt hatezer egészségügyi dolgozó hagyta el a pályát és 600 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, míg a jelenlegi kormány megerősítette az ágazatot, amelyre így 2021-ben 915 milliárd forinttal több jut, mint 2010-ben.
    
Kijelentette: Magyarország jól védekezik a járvány ellen, a legjobban teljesítő országok között van Európában, hiszen az egymillió lakosra jutó halálozások számában az EU-s átlag a magyar kétszerese.  
    
Visszautasította azt az állítást is, hogy a kormány nem tett volna semmit a védekezésért. Mint mondta, a magyar kabinet tavasszal az elsők között reagált az egész világon a járványra, miközben az ellenzék nem támogatta a védekezést. A kormány márciustól kezdve mindent megtesz annak érdekében, hogy az embereket minél kevésbé érintse a járvány, ugyanakkor az ország megőrizze működőképességét - hangsúlyozta.

*****************************

Rig Lajos (Jobbik) az azonnali kérdések órájában azt mondta az Országgyűlésben, hogy a Veszprém Megyei Fogyatékos Személyek, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Integrált Intézményében egy koronavírus-gócpont alakult ki, több, mint kétszáz bentlakó és 54 dolgozó tesztje lett pozitív.

A képviselő megkérdezte: a kormány tud-e arról, hogy a szintén Veszprém megyei Dákán található intézményben is megjelent a fertőzés.
    
Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy 1600 szociális intézményből 112-ben jelent meg a vírus, ami hét százalékot jelent.
    
Megjegyezte, hogy Darvastón az első megbetegedéseket október 19-én igazolták vissza, a tömeges visszaigazolás október 27-én történt meg. Dákán jelen állás szerint nyolc fertőzöttről tudnak - közölte. A honvédség a hétvégén illetve hétfőn fertőtlenítette az intézményeket - tette hozzá.

****************************

Az influenzaoltásról, az egészségügy állapotáról, a szociális dolgozók jövedelméről, valamint az önkormányzatok járvány elleni védekezéséről is szó volt az azonnali kérdések során, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Varga Zoltán (DK) szerint a kormány "lerohasztotta" az egészségügyet

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arra reagálva, hogy „ki rohasztotta le az egészségügyet", négy fővárosi kórházat sorolt, amelyet a megelőző szocialista kormányok zárattak be. 600 milliárd forintot vontak ki akkor az ágazatból - tette hozzá.
    
Az OECD adatai alapján az egy főre jutó állami egészségügyi kiadások 2003 és 2009 között egyedül Magyarországon csökkentek, de 2010 óta az uniós országok közül Magyarországon volt a legmagasabb az emelkedés.
    
Sorolta, milyen felújítások zajlottak és kijelentette: 2010 óta jelentősen több forrás jut az egészségügyre.

*****************************

Ungár Péter (LMP) azt kérdezte az azonnali kérdések órájában: ki gondoskodik a gondoskodókról?

Szerinte a szociális dolgozók a nemzetgazdasági átlag 40 százalékát keresik, míg 2010-ben annak 70 százalékát kapták.

Fülöp Attila államtitkár cáfolta a képviselő által elmondottakat. Kijelentette: míg 2010-ben a területen 137 ezer forint volt az átlagbér, jelenleg csaknem 300 ezer, vagyis jelentősen csökkent a különbség a nemzetgazdasági átlagkereset és a szociális dolgozók átlagbére között.
    
Az érintettek jövedelme az elmúlt tíz évben csaknem 120 százalékkal emelkedett, vagyis jóval nagyobb arányban, mint ahogyan az átlagbér nőtt Magyarországon - folytatta.  
    
2010 óta minden évben történt béremelés - tette hozzá, és rámutatott arra is: a szociális munka napját is ez a kormány vezette be, hogy egy szabadnap biztosításával fejezze ki a megbecsülését az itt dolgozók iránt.

****************************

A maszkviselés szabályinak szigorításáról is érdeklődtek a képviselők hétfőn az Országgyűléseben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Lukács László György (Jobbik) azt kérdezte az emberi erőforrások miniszterétől, mennyi pénzt akarnak behajtani a magyar emberektől a maszkhasználati bírságokból?

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arra reagálva, hogy „ki rohasztotta le az egészségügyet", négy fővárosi kórházat sorolt, amelyet a megelőző szocialista kormányok zárattak be. 600 milliárd forintot vontak ki akkor az ágazatból - tette hozzá.
    
Az OECD adatai alapján az egy főre jutó állami egészségügyi kiadások 2003 és 2009 között egyedül Magyarországon csökkentek, de 2010 óta az uniós országok közül Magyarországon volt a legmagasabb az emelkedés.
    
Sorolta, milyen felújítások zajlottak és kijelentette: 2010 óta jelentősen több forrás jut az egészségügyre.