Fülöp Attila: Ösztönözzük a fogyatékkal élők alkalmazását

Megfelel a nemzetközi trendeknek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának magyar szabályozása, ami hozzájárul, hogy az elmúlt kilenc évben több mint kétszeresére emelkedjen az erre vonatkozó mutató. A kormány tovább növelné a foglalkoztatást.

Fülöp Attila (KDNP), az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára

Január 17–18-án szervezi meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi)szociális ügyekért felelős államtitkársága az ÉrtékPlacc konferenciát, amelyen magyar és nemzetközi cégek példáin keresztül mutatják be a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában már bevált gyakorlatokat.

Fülöp Attila államtitkár ezzel összefüggésben azt nyilatkozta korábban a Magyar Nemzetnek, hogy mintegy 150 ezer olyan megváltozott munkaképességű ember él hazánkban, akik tudnának és akarnak is dolgozni. Emiatt az elmúlt években számos jogszabály-változtatás történt, s a módosításoknak köszönhetően 2011 óta 18-ról 42 százalékra emelkedett a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása Magyarországon.

Az Európai Bizottság honlapján megtalálható, a fogyatékos munkavállalók foglalkoztatását elősegítő gyakorlatokról szóló jelentésből kiderül, azok közül már ma is számos elemet alkalmaznak hazánkban. Az Európában elterjedt gyakorlattal összhangban nálunk is egy törvény által meghatározott kvóta alapján kell a vállalatoknak megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztatniuk.

A szabályozás a 25 főnél több munkavállalót alkalmazó cégekre vonatkozik, ami nemzetközi összehasonlításban átlagosnak mondható. Egyes országokban, például Franciaországban, Máltán vagy Szlovéniában már 20 fő fölött is életbe lép a kvóta, de Romániában például csak az 50 fősnél nagyobb vállalatokra vonatkozik ilyen szabályozás.

Az érintett cégeknek a legtöbb euró­pai országban 4-6 százaléknyi megváltozott munkaképességű személyt kell a kvóták alapján foglalkoztat­niuk. Hazánkban öt százalék az arány. A kvótát nem teljesítő cégeknek egy úgynevezett rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük. Ennek a büntetőadónak is tekinthető motivációs szabályozásnak a címén Magyarországon a cégeknek a minimálbér kilencszeresét kell befizetniük, ami nemzetközi összehasonlításban meglehetősen magas érték.

A rehabilitációs hozzájárulást a cégek idehaza a legalább 40 százalékos egészségkárosodással élők foglalkoztatása révén csökkenthetik, ami megfelel az európai gyakorlatnak. Ez a szám ugyanis többnyire 30 és 50 százalék között mozog.

Mivel különböző munkakörökben eltérő mértékben van lehetőség fogyatékkal élő vagy megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására, ezért vannak államok – például Franciaország –, ahol a cégek egymással együttműködve, közösen teljesíthetik a meghatározott célt. Máshol a kvótában meghatározott százalék szektoronként változik.

Erre Szlovéniában találni példát. Ezen a téren tehát lehetne még árnyalni a hazai szabályozáson, lehetővé téve a vállalatoknak, hogy könnyebben teljesíteni tudják a törvényben előírt kvótát, országos szinten tovább növelve a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását.

Számos európai országban pozitív ösztönzőkkel. bértámogatással vagy járulékkedvezménnyel is igyekeznek a vállalatokat megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására rábírni. Magyarországon is érvényben van ilyen szabályozás: 2019. január 1-jétől minden piaci cég a minimálbér kétszereséig járulékmentesen foglalkoztathat fogyatékkal élő vagy megváltozott munkaképességű embereket.
Emellett az állam évente mintegy 43 milliárd forintot biztosít az úgynevezett akkre­ditált cégeknek munkahelyteremtési támogatás formájában mintegy 30 ezer megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához.